Agresszió a világhálón – A szórakozás könnyen csap át bűncselekménybe

Döbbenetes képsorokat mutatott be nemrég az RTL Klub híradója. Olyan – Instagram-oldalon összegyűjtött – videókból szemezgettek, ahol fiatal fiúk verekednek egymással.

Néhol egy egész lakótelepi közönség nézte, amint ketten ütik egymást a tér közepén.

Máskor lányok csalogatják magukhoz gyanútlan áldozataikat, majd kézfogás közben váratlanul hasba rúgják őket. Meghökkentő az is, hogy a platform létrehozóinak sikerült 22 ezer követőt összegyűjteniük. Az Instagram gyorsan lépett, és eltávolította az oldalt. Ugyanakkor elgondolkodtató, miként tehetett szert egy ilyen oldal ekkora rajongótáborra.

Az RTL Híradó anyaga:

A Corvinus Egyetem docense, Rab Árpád a 168 Órának azt mondta, könnyű megosztani a tartalmakat (hiszen csak egy kattintásba kerül), így villámgyorsan terjedhetnek. Akár órák alatt ismertté válnak, de hamar el is tűnhetnek. A felhasználókat vonzza az újdonság, és ebben az esetben talán annak a misztikuma is, hogy egy olyan oldalt osztanak meg, amelyet nem lehetne – magyarázza a szakértő. Noha a közösségi oldalak üzemeltetőitől elvárás az erőszakos tartalmak szűrése, ezeknek van egy átfutási idejük, nem lehet automatizált az ellenőrzés. „Adott esetben egy meztelenség is lehet művészi, vagy egy verekedés edzőtermi reklámfilmben is feltűnhet” – fogalmazott Rab Árpád. Pontos adatok egyébként nem ismertek, mennyire hódítanak az ilyen tartalmak a közösségi médiában, de a probléma folyamatosan jelen van – mondta a Corvinus Egyetem docense.

Nem csak Magyarországon ütötte fel a fejét ez az aggasztó jelenség: Dél-Koreától egészen Nagy-Britanniáig komoly problémát okoz a kamaszok agressziója. Londonban gyakran csapnak össze késekkel felfegyverzett tinibandák a nyílt utcán. A jelenség drámaiságát jelzi, hogy voltak évek a brit fővárosban, amikor a késes leszámolások és a velük járó gyilkosságok súlyosabb biztonsági kockázatot jelentettek, mint az iszlamista terror állandó fenyegetése.

Az Egyesült Államokban és Oroszországban komoly kultusza van annak, hogy egyesek rögzítik a bunyókat, majd feltöltik a világhálóra – magyarázta a 168 Órának Kitanics Márk igazságügyi pszichológus szakértő. A szakember nem szűkítené le a kört a fiatalokra, tapasztalata szerint felnőttekre is ugyanúgy jellemzők ezek az esetek. A 18 év alattiak az agresszivitásukkal a dominanciájukat akarják hangsúlyozni, ami esetükben a felnőtté válási folyamat egyik fontos eleme. A fiúk „egy ilyen videóban meg tudják mutatni, mennyire népszerűek azzal, amit csinálnak. Így pedig növelni vélik a saját hírüket” – tette hozzá.

Noha a résztvevők egy jól sikerült összecsapással kivívhatnak elismerést, de nem a hatóságoktól. Az oldal készítői mindenesetre tettek egy kísérletet a felelősségre vonás elkerülésére: „A videókat nekünk küldik, ezáltal nem a mi gondunk a jogsértés” – írták ki szó szerint. Rab Árpád szerint azonban abszolút számonkérhető rajtuk a megosztott tartalom. Noha abban bíznak, hogy nem lesznek elérhetők, előbb-utóbb megtalálják őket. A magyar szabályozás is folyamatosan keményedik, a cyberrendőrség pedig egyre jobb felderítési arányokat ér el. A szakértő szerint az ilyen oldalak készítői sok esetben abban reménykednek, hogy így nagyobb reklámbevételeket érhetnek el.

Tízezer követővel egy hét alatt akár félmillió forintot is lehet keresni

– hozta fel a megdöbbentő példát. Majd hozzátette: pont emiatt buknak meg, mert pénz folyósításához meg kell adni a cégnek valamiféle kontaktot. Kevesebben vannak azok, akik szórakozásból hoznak létre ilyen fiókokat – vélekedik.

Márpedig ha pénzért teszik, akkor személyes adattal való visszaélést követhetnek el a feltöltők – magyarázta 168 Órának az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense. Ambrus István azt mondta, csak ebben az esetben állhat meg a bűncselekmény gyanúja. A cikkünk elején említett felvételeket a rendőrség már vizsgálja. Az oldal arra buzdította követőit, töltsenek fel hasonló videókat. Adott esetben már ez a felhívás is lehet bűncselekmény – hívta fel a figyelmet Ambrus István. Szerinte ha az internetes felhívásuk kifejezetten bűncselekmény elkövetésére irányul – a körülményektől függően –, már a közzététel is megvalósíthatja a súlyos testi sértés előkészületét (a garázdaság előkészületét viszont nem bünteti a törvény). Amennyiben bizonyítható okozati összefüggés áll fenn a közleményük és egy verekedés között, akkor adott esetben ez felbujtás is lehet. Márpedig a felbujtóra ugyanolyan büntetést ír elő a jog, mint arra, aki fizikailag elköveti a bűncselekményt.

Ami a résztvevők büntetőjogi megítélését illeti, ott már összetettebb a kérdés. A viadalok résztvevői alapvetően a garázdaság bűncselekményét valósítják meg, ugyanakkor ez csak abban az esetben állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem történt – vélte a szakértő. Ha azonban már valakinek mondjuk eltörik a csontja, akkor súlyos testi sértést kell megállapítani, ha ennél is súlyosabb a sérülés (mondjuk életveszélyes), akkor a testi sértés minősített esete állapítható meg – magyarázta Ambrus István. Ez utóbbi pedig akár nyolcévi börtönnel fenyegetett.

A nézők viszont nem vonhatók felelősségre, csak akkor, ha esetleg buzdítják a verekedőket.

Alighanem ezekbe a különbségekbe nem is gondolnak bele azok, akik egymásnak esnek, akár a poén kedvéért. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a fiatalkorú, vagyis a 14. (bizonyos esetekben a 12.) életévüket betöltött, de még nem felnőttkorú tinédzserekre eltérően tekint a magyar büntetőjog. „A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy a büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani” – fogalmaz a hatályos büntető törvénykönyv. Ambrus István hozzátette, „a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint vélhetően közérdekű munkát, pénzbüntetést szab ki a bíróság, ha a verekedésnek nincs súlyosabb következménye”. A bíróság adott esetben javítóintézeti nevelésre is ítélheti a fiatalkorút, de kérdés, hogy az ott eltöltött idő alatt milyen változást lehet elérni. A tapasztalatok szerint sok esetben csak rontanak az intézeti évek.

Nem véletlen, hogy az ilyen balhékban jellemzően azok a tizenévesek vesznek részt, akik ezeken a helyeken töltötték a gyermekkorukat – hívta fel a figyelmet Kitanics Márk. Hozzátette, normális családi háttérrel rendelkezők általában nem keverednek ilyen összetűzésekbe. Az élet egy kegyetlen tragédiával igazolta az állítást: intézetben is nevelkedett az a fiatal, aki május 22-én Budapest központjában, a Deák Ferenc téren gyilkolt meg két embert egy verekedésben. Az illető a történteket megelőző napon töltötte be 18. életévét. Úgy tudni, ő is bizonyítani akart a társainak, emiatt szúrt. Bár a törvény szigora alighanem lecsap rá, áldozatait a legkeményebb szankció sem hozhatja vissza az élők sorába. Neki és társainak a várható büntetése is véges lesz, mivel életfogytig tartó szabadságvesztés csak a 20. betöltött életév után szabható ki. Így a szabályok szerint maximum húsz évet tölthetnek rács mögött a belváros közepén vérfürdőt rendező fiatalok.