Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Trianonra emlékezett a parlament: Kövér László szerint a diktátum nem lezárt fejezet, Áder János sunyi háttértárgyalások eredményének tartja

2020. június 4. 14:50 - szerző: 168 Óra

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából egyórás emlékülést tartott az Országgyűlés, beszédet mondott Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök – azért csak ők, és a frakciók képviselői nem, mert Gulyás Gergely szerint el akarták kerülni a pártpolitikai vitákat. Ugyanakkor fideszesek benyújtottak egy, az önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozatot, amiben rögzítették,

a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrás, hanem erőforrás,

és valamennyi nemzeti állam minden polgára és azok közösségei számára el kell ismerni a nemzeti önazonossághoz való jogot, azaz lehetővé tenni számukra, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát mindannyian megörökölhessék, és mindezt továbbadhassák az utódaiknak.

Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése
Fotó: Illyés Tibor
Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése
Fotó: Illyés Tibor

Az ülést vezető Latorcai János köszöntésével indult az ülés, sajnálatát fejezte ki, hogy a határon túli magyarok képviselői nem lehetnek jelen. Mint mondta, Antall József jelölte ki a nemzetpolitika irányát azzal, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát. Több mint 20 év kellett ahhoz, hogy ez a gondolat beérjen, mondta. Emlékeztetett:

a határon túl élő magyarok közül 940 ezren kapták meg az állampolgárságot.

 

Kövér László: Trianon keserves létküzdelem, 100 nehéz év áll a magyarok mögött

Ezután következett Kövér László házelnök, aki azt mondta: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat.

A külhoni magyarságnak eközben keserves létküzdelmet kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát. Trianon nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés, mondta. Habár a múltat nem lehet megváltoztatni, a legfájóbb következményeken lehet változtatni, amire csak akkor van esély, ha tanulunk a múltból. A nemzetet fenyegető veszély nem múlt el, sőt, erősödik, a jövőre vonatkozó parancs pedig, hogy ez még egyszer nem történhet meg velünk. 

Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése Kövér László az Országgyűlés emlékülésén
Fotó: Illyés Tibor

Kövér kiemelte, nemzetközi szövetségesek nélkül nem lehet létezni, a Kárpát-medencében , illetve Közép- és Kelet-Európában az együtt és egymás mellett élő nemzetek

vagy együtt fognak nevetni, vagy együtt fognak sírni.

„Európa határai addig tartanak, ameddig a temetőkben kereszt van a sírhelyeken, Európa addig marad önmaga, amíg európai nemzeti közösségek lakják, és meghatározóan alakítják a sorsát”, jelentette ki. 100 nehéz év áll a magyarok mögött, de az előttünk álló jövő formálható, mondta Kövér László, aki a magyar állam nevében a legmélyebb háláját és elismerését fejezte ki a Trianonban elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségéért.

 

Áder János: Magyarországgal nagy árat fizettettek

A köztársasági elnök arról beszélt, hogy 1920-ban Magyarország elveszítette területének kétharmadát, népessége 18 millióról 7,5 millióra zsugorodott, több mint 3 millió magyar került határon kívülre. 100 éve ezen a napon Magyarország gyászolt, Budapest feketébe öltözött, a zászlókat félárbocra eresztették, az újságok gyászkeretben jelentek meg. Zúgtak a harangok, a magyarok öt percig csendben álltak. 

Trianon egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált,

ezzel újabb viszálykodás magvait hintette el. Ráadásul sem a német nemzeti szocializmus, sem az orosz bolsevizmus későbbi térnyerését nem tudta megakadályozni. Száz év után fel lehet tenni a kérdést: békét hozott-e Trianon, segítette-e a térség gazdasági fejlődését, csökkentette az etnikai feszültségeket? Minderre a válasz: nem, felelt magának Áder.

„Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek. Jóval korábban. Sunyi háttértárgyalásokon”.

Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk, sorolta szokatlanul szenvedélyes beszédében Áder.

Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése Áder János az Országgyűlés emlékülésén
Fotó: Illyés Tibor

Az első világháborút öt ország fejezte be a vesztesek oldalán, de míg Németország a területének 13, lakosságának pedig 4 százalékát vesztette el, Magyarország a területének 67, népességének csaknem 60 százalékát. Magyarországgal nagy árat fizettettek. 1918-19 fordulóján hol voltak a titkosszolgálati jelentések az antant és a későbbi kisantant országainak háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól? Hol volt az elemi önvédelmi ösztön a hadsereg újjászervezésére, a határok megvédésére? Hol volt a diplomáciai háttérmunka, a személyes kapcsolatok latba vetése, érveink megismertetése legalább az etnikai határok elfogadtatásáért?

Vajon egy időben elkezdett, szívós politikai és diplomáciai háttérmunka mérsékelhette-e volna a veszteségeket, kérdezte. Azt gondolni, hogy elég lesz az elvszerűség a kufárokkal, a zsákmányszerzési törekvésekkel szemben,

nem látni, hogy a háttérben milyen politikai és gazdasági üzletek köttettek, több volt, mint politikai vakság. Súlyos felelőtlenség.

Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően,

többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk,

mondta az államfő. A jövőben bizakodva mondhatjuk: a magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – zárta beszédét.

Zárásként a képviselők felállva elénekelték a Himnuszt:

Trianon 100 - Az Országgyűlés emlékülése
Fotó: Illyés Tibor