A választópolgárok döntő többsége kormányváltást akar

Miközben megállt a Fidesz felfelé araszolása, az MSZP támogatottsága nő – derül ki az Ipsos adataiból. A Jobbik tartja a harmadik helyet, az Együtt–PM és a DK tábora bővült, az LMP pedig gyengélkedik.

2013. október 17., 12:25

A Fideszt a választókorú népesség 26 százaléka támogatja, az MSZP 16, a Jobbik 6, az Együtt–PM 4, a Demokratikus Koalíció (DK) 3, az LMP egy százalékon áll – közölte az Ipsos az október első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származó eredmények alapján csütörtökön az MTI-vel.

Az elemzés összegzésében az olvasható, hogy megállt a Fidesz elmúlt negyedévi „felfelé araszolása”, a szeptemberi 27 százalék után most 26 százalékos a választókorú népességen belüli tábora. A második helyen tartózkodó MSZP valamelyest növelte a támogatottságát, a múlt havi 14-ről 16 százalékra. A Jobbik tartja a harmadik helyet, és híveinek száma sem változott, 6 százalékon áll. Az Együtt–PM tábora az Ipsos szerint némileg bővült, szeptemberben 3 százalékot ért el, most 4 százaléknyian állnak mögötte. A DK támogatóinak aránya az idei évben állandósulni látszó 1 százalékról előbb 2, most 3 százalékra nőtt. Az LMP az előző választások óta eltelt időszak leggyengébb eredményét érte el, jelenleg a szavazásra jogosultak 1 százaléka nevezte meg első számú kedvenceként.

A pártoktól távolságot tartók csoportja 42 százalékos, és magában foglalja a 12 százaléknyi bizonytalant, a 8 százaléknyi rejtőzködőt, valamint a 22 százaléknyi teljesen passzív választópolgárt – állapította meg az Ipsos.

A közvélemény-kutató cég szerint bár a biztos pártválasztók csoportjában még most is viszonylag kevesen (34 százaléknyian) vannak, a választások előtt fél évvel szükségszerű figyelni a körükben mért adatokat. A Fidesz ebben a körben 49 százalékos, az MSZP – némileg erősödve – 28 százalékos.

A Jobbik nagyjából azonos szinten állt az elmúlt hónapokban, az aktív körben mért tábora ezúttal is 11 százalékos. A DK a biztos pártválasztók 4 százalékára számíthat, s ezzel közel került az 5 százalékos Együtt–PM-hez. Az LMP az eltökélt választói közegben is mindössze 1 százalékot ér el.

Az Ipsos mérése alapján októberben a magyar választópolgárok 44 százaléka nyilvánította ki a kormányváltás iránti igényét, és 29 százaléknyian álltak ki amellett, hogy a mostani kabinetnek kellene maradnia a 2014-es választásokat követően is.

Amíg a jelenlegi politikai status quo fennmaradása híveinek nagy többsége (85 százaléka) egyben a Fidesz támogatója, addig a változást kívánók esetében sokkal kisebb az ellenzéki pártok körüli összerendeződés – olvasható az elemzésben. Az Orbán Viktor vezette kabinet távozását óhajtók hattizedének van pártpreferenciája, négytizedének viszont nincsen. Azaz: egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok támogatói a kormány leváltását szeretnék, de az nem, hogy a politikai fordulatra várók mindegyike találna magának olyan szervezetet, amely végrehajtja azt – közölte az Ipsos.

A cég adatai alapján a kormányváltást szükségesnek tartó, de pártpreferenciával nem rendelkező csoport a teljes választókorú népességen belül 17 százalék, azaz nagyjából 1,4 millió fő. Az aktuális helyzetről való véleményük egy irányba mutat: 92 százalékuk szerint ma Magyarország rossz úton halad, s csak 4 százalékuk gondolja, hogy kedvezően alakulnak a dolgok. E csoport 56 százaléka egyébként már az előző parlamenti választáson sem vett részt.

Nehézséget okozhat a kormányváltásban gondolkodó, de jelenleg pártot nem választók megszerzése az ellenzéki erők számára, mert rendkívül passzívak most is: csupán 36 százalékuk fontolgatja azt, hogy elmegy szavazni – értékeli az Ipsos, amelynek számításai alapján a kabinet távozását óhajtó, aktuálisan párt nélküli polgárok közül körülbelül félmillió ember – a népesség 6 százaléka – tekinthető potenciális ellenzéki szavazónak. Az átlagosnál nagyobb arányban találhatók ebben a csoportban a negyvenes-ötvenes korosztály tagjai, valamint a társadalom alsóközép-, középstátusú rétegei.

Minden párt táborában a húszas, harmincas korosztályok és az alacsony iskolai végzettségűek a legpasszívabbak. A Fidesz számára még a megyeszékhelyeken lakó, az MSZP-nek a falvakban élő támogatóik aktivizálása tűnik a legnagyobb kihívásnak – olvasható az elemzésben.

A legmagasabb jövedelmű járásokban is hozzá lehet jutni a legmagasabb támogatáshoz, ha az igénylő keresete alacsony. Akár a 3,8 millió forintot is elérheti a támogatás összege, ha a felújítással sikerül 40 százalék fölé tornászni az energiamegtakarítást.