A rendszert is teszteli a koronavírus – Lassúság, zűrzavar, ellentmondások
„Egy csütörtöki napon észleltem magamon a koronavírus tüneteit, így azonnal értesítettem a háziorvosomat, aki elmondta, hogy az ilyenkor szokásos protokoll szerint fog eljárni. Értesítette az esetről a mentőket, akik azonban csak szombaton kerestek fel, hogy teszteljenek” – mesélte lapunknak egyik olvasónk. Márton szerint az egész hivatalos folyamat furcsa volt, csak pénteken este hívták fel őt az Országos Mentőszolgálattól, hogy másnap reggel 6 órától ne igyon és egyen semmit, 8 órától pedig bármikor megérkezhetnek a munkatársaik. „Délután fél 3-ra meg is jöttek, előtte viszont felhívtak, hogy menjek ki a lakásból hozzájuk. Az utcán egy régi betegszállítót kellett keresnem. Az autóban ült egy gépész és egy mentőápoló, előbbi csak egy sima sebészi maszkot viselt, míg utóbbin ezenfelül volt egy kesztyű és egy arcpajzs is” – mondta a férfi. Mártonnak pontosan elmondták, hogy mi történik, és hogy az eredményről napokon belül értesítést kap. Végül a mentőápoló megjegyezte, hogy mostanában szinte csak fiatalokat tesztelnek.
A betegnek ezután csak a teszteredményére kellett várnia, amelyről azonban hosszú ideig nem kapott semmiféle értesítést. Végül az ötödik napon (!) érkezett meg az eredmény, mely szerint pozitív lett a tesztje, ám akkorra a férfi már gyakorlatilag tünetmentessé vált.
Napjainkban szinte mindenki tudja, hogy Magyarország a koronavírus megjelenése óta ádáz harcot vív a világpiacon a védőeszközök beszerzéséért. A külügyi tárcának a minden eddiginél brutálisabb verseny közepette sikerült mintegy hárommillió tesztet és több ezer lélegeztetőgépet beszereznie a magyar emberek számára. Azaz jelenleg – ha csak az aktuális fertőzöttek számát tekintjük – mintegy tizenhatezer olyan lélegeztető berendezés lehet az országban, melyet eddig ki sem bontottak, mert egyszerűen nem volt rájuk szükség. A 300 milliárd forint értékben felhalmozott gépek üzemeltetésére ráadásul nincs is elég szakember a magyar kórházakban, de hiányzik a megfelelő infrastruktúra is. A gépek megvétele tehát inkább tűnhet egyszerű kampányfogásnak, mintsem valódi segítségnek.
Ráadásul egyes esetek alapján a járványügyi rendszer összehangoltságával előbb adódnak problémák, mint hogy egyszerre csaknem 20 ezren szoruljanak intenzív ellátásra. Nem egy magyarral fordult elő az utóbbi időben, hogy a figyelmeztetések ellenére mégis a külföldi nyaralást választotta, hazatérve azonban már a határon komoly problémába ütközött. Időközben ugyanis a kormány elrendelte, hogy belépéskor mind a magyar, mind a külföldi állampolgárokat egészségügyi vizsgálatnak vessék alá. A veszélyességük szerint különböző színekkel megjelölt országokból hazatérő magyar állampolgárokat az illetékes járványügyi hatóság kötelező házi karanténba helyezi, amely alól csak az jelent kivételt, ha az utazó rendelkezik a hazaérkezést megelőző, öt napnál nem régebbi, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett PCR-teszt-eredménnyel.
Ebben a hitben érkezett haza Ildikó is Spanyolországból augusztus végén. „Még indulás előtt utánanéztem a koronavírus-tájékoztató honlapon, hogy sárga besorolású ország esetén egy negatív teszttel már biztosítják az embernek a szabad közlekedést, csak kötelezik, hogy később csináltasson még egy tesztet. Spanyolország pedig augusztus 30-án még sárga volt.” Ezzel szemben hazaérkezésekor a reptéren szembesítették vele: ha szabad mozgásra számít, két negatív teszttel kellett volna hazaérkeznie Spanyolországból. Egy negatív teszt esetén ugyanis – melyet különben elfogadtak – neki is a kezébe nyomták a piros, kötelező karantént előíró cédulát.
Ildokó Ferihegyen nem talált arra vonatkozó információt, hol csináltathatna akár a helyszínen újabb tesztet, de erre kijelölt egészségügyi pontot vagy mentőt sem látott a környéken, holott elutazása előtt arról tájékoztatták, hogy lehet majd a reptéren is PCR-tesztet csináltatni. „Hazaérkezésem után alá kellett írnom egy nyilatkozatot, amiben kijelentem, hogy a lehető legrövidebb úton hazamegyek” – folytatja kálváriája történetét. Csodálkozva tapasztalta, hogy ezt senki nem ellenőrizte, noha a piros „karanténcetlihez” tartozó tájékoztatóban egyébként felhívták a figyelmét, hogy a tizennégy nap karantén betartását nemcsak személyesen, hanem cellainformációk vagy térfigyelő kamerák, arcfelismerő rendszerek felvételei alapján is ellenőrizhetik.
Végül Ildikót személyesen senki nem kereste fel, telefonon ellenőrizték a karantén ideje alatt, ezért is gondol arra, hogy a telefonja cellainformációinak alapján is megtörténhetett esetében az ellenőrzés. Mindössze négy napot töltött karanténban, mert a hazaérkezése után azonnal alávetette magát egy újabb tesztnek, amely szintén negatív lett. „Ahhoz, hogy újabb tesztet csináltathassak, előbb engedélyt kellett kérnem a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK), a tesztelés idejére csak ennek birtokában hagyhattam el az otthonomat.” Mint mondja, a második negatív teszteredmény után rendkívül gyorsan, négy óra alatt feloldotta az NNK a karanténkötelezettségét.
A lapzártánkkor érvényes szabályozás szerint aki a határon magyar vagy angol nyelvű okiratot tud felmutatni arról, hogy letesztelték, és abban egyértelműen rögzítették, hogy az országba belépni akaró személy szervezetében az új koronavírus a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, annak gond nélkül kellene beutaznia. Ha nincsen igazolása az elvégzett PCR-tesztről, akkor is kiváltható a házi karantén két, negyvennyolc óra különbséggel Magyarországon végzett negatív PCR-teszttel.
A tesztelésekkel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, hogy megtudjuk: az állam naponta hány tesztet végez, illetve hogy a tesztelést végzőknek milyen protokollt kell betartaniuk. Lapzártánkig nem érkezett válasz.
