A Helsinki Bizottság elmagyarázza, mire számíthat egy tüntető rendőri intézkedéskor

2019. január 19. 03:57 - szerző: 168 Óra

A Magyar Helsinki Bizottság összegyűjtötte, hogy mit érdemes tudnia a tüntetőknek a gyülekezési jogról és a rendőri intézkedésekről.

A jogvédők négy alapelvre emlékeztetnek:

  • Csak a békés tüntetést és tüntetőt védi a törvény.
  • Fő a nyugalom, ne adj okot erőszakra. Ne szegülj szembe a rendőri intézkedéssel akkor sem, ha úgy érzed, hogy az jogsértő.
  • Van lehetőség panaszra és jogi elégtételre, de nem a helyszínen.
  • Lehetőség szerint ügyvéd jelenlétében tegyél vallomást.
Fotó: Bazánth Ivola

Az MHB kérdezz-felelek formában részletesen magyarázza a fő tudnivalókat.

  • Az még nem jogsértés, ha valaki gyűlésen vesz részt, a gyülekezések bejelentése a szervező kötelessége.
  • A rendőrség figyelmeztetés nélkül nem fújhatja le gázsprayvel, könnygázzal a tüntetőket. Ha viszont a figyelmeztetés megtörtént, és olyan tüntetőt is ér spray, aki egyébként nem tett semmi törvénysértőt, az ezt nem kifogásolhatja.
  • A tüntetők szinte mindig kötelesek engedelmeskedni a rendőr felszólításának, akkor is, ha azt jogszerűtlennek gondolják. Kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható, de a jogvédők szerint ilyen súlyos visszaélések csak elvétve fordulnak elő.
  • Ha jogellenesnek tartja valaki az intézkedést, utólag érdemes panasszal élni.
  • A rendőrségi intézkedésről készíthet akár mobiltelefonnal is felvételt a tüntető, de csak akkor, ha nem zavarja az intézkedést.
  • Ha a rendőr előállít valakit, az előállított személyt a rendőrkapitányságra viszik, ott várakoznia kell, amíg a rendőrök megírják a jelentést, kihallgatják a tanúkat, egyéb bizonyítékokat szereznek be. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor meggyanúsítják és gyanúsítottként hallgatják ki. Ujjlenyomatot és DNS mintát is vesznek.
  • Az előállítás mindig csak a szükséges ideig tarthat, legfeljebb azonban nyolc óráig, ami egy alkalommal indokolt esetben meghosszabbítható négy órával.
  • Ügyvédhez az eljárás minden szakaszában joga van a gyanúsítottnak. Ha ki akarnak hallgatni, akkor legalább két órát kell biztosítani arra, hogy az ügyvéd megjelenhessen. A kihallgatás előtt lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az ügyvéddel zavartalanul konzultáljon. Ha már elvették a telefont, akkor abban már nem lehet megnézni az ügyvéd számát, ezért legalább a nevét és az irodai címét érdemes fejből tudni, ez alapján a rendőrség már tudja őt értesíteni. Ha valamiért nem tud a gyanúsított ügyvédet meghatalmazni, akkor a rendőrség fog kirendelni egyet.
  • Ha vége az előállításnak, utána mindenképpen érdemes ügyvédhez menni az iratokkal együtt, egyúttal részletesen leírni a történteket, mert később már rosszabbul fogunk emlékezni.