Mi folyik itt? Mikulásegérgyíkok foglalják el Mária országát
A kályhaezüsttel felületkezelt kedves kis kanócos angyalkafejek a polcrendszer legelegánsabb szelvényében is szívszorító érdektelenségtől övezve várják sorsuk jobbra fordulását, azokból a 20x8x10-es, tetszetős asztali műkerámia betlehemi jászolokból pedig, amelyeket úgy szerettünk tavaly, az idén már egyáltalán nem is hoztak a boltba.
Mi folyik itt?
Hogy lesz ebből újra Mária országa itten, ahol még szenteste is egy szintetikus hermelinprémmel szegett polimerzubbonyba öltözött kólafüggő kövér szépkorút ajnározunk, aki ráadásul és leginkább Iványi Gáborra hasonlít?
Van-e még remény ott, ahol a népszerű lakberáruház legkiemeltebb ünnepi ajánlata egy féldomborművű mikuláspingvin, orosz népi motívumokat mutató hópelyhekkel a hátterében, valamint egy dundi mellényes Télapó, amelyiknek rénszarvasarca van?
Érdemes-e szebb magyar jövőről álmodni ott, ahol a kedvelt hipermarket ünnepi díszbe borított szezonális gondoláin a látogatót elsőként veres nejlondzsörzével melegburkolt, 1:5 méretarányú kültéri, létrás mászó mikulások köszöntik, amelyek aztán húsvétig leselkednek a lakótelepi erkélyekről a törpetuja, a flamingó alakú alakú kerti szolárlámpa és a bonsaimamutfenyő közül?
Ahol a kettes típusú cukorbaj miatt amputált lábujjú ellátottakra szabott plüss mikulásharisnyákat akarnak ránk sózni, hogy Jézus születésének apropóján abba rejtsük nekik a szaloncukrot.
Ahol annyira el akarják hitetni, hogy a Mikulásnak kell kezet csókolni minden jóért, hogy csináltak egy húszcentis plasztik Mikulás-altestet meg egy feltestet postakürttel, és ezekre ráraktak egy-egy tapadókorongot, hogy az egyik felet kívülről, a másikat belülről tegyük az ablakra, és így az egész úgy nézzen ki, hogy a bácsi még a salgótarjáni síküvegen át is be tud úszni a tisztaszobába, ha akar.
Jó, hogy vízen még nem jár.
Döbbenet.
Pláne, hogy van egy olyan Mikulás is, amelyik spárgával lelógatva pont olyan testtartást vesz fel, mint Batman, amikor repül, spárga nélkül meg olyat, mint Kari bácsi, amikor éppen fel akar állni a járdán a kocsma előtt, de nem tud. Mindennek tetejébe pedig ott van az ipari melléktermékként előállott, áttetsző műanyag-granulátumból szobort beltéri Télapó-kisplasztika, amelynek a gyomrában lenyelt LED-ek világítanak, a 10x8x5-ös, festett magasfényű cserép mikulásházikó, amelynek oldalában, egy fenyőfa tetején gombnyomásra vörös csillag izzik fel baljóslatúan.
De mondom, barika, csacsi és tehénke sincs már. De mi van helyettük? Elárulom: távol-keleti strandpapucs alapanyagú egyfülű mikulássapkás rénszarvas, peleábrázatú korcsolyás jegesmedve-mikulás, táncoló-zenélő mikulás-rénszarvas-bőgőmajom-mutáns, hógömbbe foglalt bagolymikulás, piros filcbe álmodott, pórázra kötött, érdes háztartási csillámrén-Télapó, valamint adventi mikulásegérgyík rétegelt lemezből.
Az van helyettük.
A Jó Isten irgalmazzon mindnyájunknak.
