A madárinfluenza óriási veszélyt jelent az emberre

Noha a madárinfluenza világszerte eddig több mint 200 emlősfajt fertőzött meg, és egyre közelebb kerül az emberhez, egyelőre nem kell tartani egy kizárólag az emberre szabott mutánstól. Az viszont beszédes adat, hogy az eddig ismert emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal.

2024. április 29., 07:49

Szerző:

A madárinfluenza a természetben előforduló influenzavírusok legnagyobb csoportja, aminek számos különféle törzse van. Ezeket a H és N betű különféle számkombinációival nevezik el. A jelenlegi problémát a H5N1 altípus okozza, ami a madarak közt cirkulál – írja a 24.hu. A bélrendszerükben replikálódik, és az ürülékükkel jut a külvilágba, majd ahogy a „madárpiszok” szárad, felporzik, más madarak légzőszervébe kerül, onnan a beleikbe és így tovább. Számunkra akkor válik először ártalmassá, amikor a fertőzött vadmadár egy baromfitartó telep fölött pottyant, és a vírus bekerül az állományba. A vándorlási szezonokban, a világszintű légi jövés-menés idején ezért fokozott a kockázat.

A betegség emberre csak akkor terjed át, ha valaki sokáig és nagyszámú kórokozónak van kitéve. Értelemszerűen egy adott farm dolgozói lehetnek érintettek, de ők is csak akkor, ha lazán értelmezik a higiéniás szabályokat – ez az egyik legfőbb oka, hogy emberi megbetegedések leginkább a fejletlen országokban fordultak/fordulnak elő.

A jelenlegi állás szerint a WHO 2003 és 2024 között 889 humán esetről szerzett tudomást a világ 23 országában, ebből 463 volt halálos. A madárinfluenzák mortalitása tehát 52 százalék. Ennél is súlyosabb probléma viszont, hogy a vírus megállás nélkül, folyamatosan változik: minél többször ugrik át emberre, annál nagyobb esélyt adunk a madárinfluenza emberre  specializálódott változatának kialakulására.

Kemenesi Gábor virológus ugyanakkor leszögezte: 

„erről még szó sincs, ami történik, az egyelőre csak a tudomány számára ad okot >>aggodalomra<<.”

A jelenlegi állás szerint ugyanis emlősökben egyelőre a vírust hordozó madár elfogyasztása (nyersen) okozhat megbetegedést. A tetemek persze az ingyen ebéd ellenállhatatlan ígéretével vonzzák a ragadozókat, amelyek az utóbbi években tömegesen betegszenek meg és pusztulnak el fajtól függetlenül minden kontinensen. Akár tovább is adhatják a kórokozót. S minél több emlősben és minél hosszabb ideig cirkulál a vírus, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki egy kifejezetten emlősökhöz szokott, akár köreikben terjedő változat, vagyis egy jókora ugrás az emberi madárinfluenza felé.

A betegség emberről emberre való átadása ugyanakkor még nem történt meg, ám a közvetlen közelünkben élő emlősöknél igen: 2024 áprilisára az Egyesült Államok nyolc államában összesen 28 szarvasmarhafarmon mutatták ki a fertőzést, és már két ember betegedett meg a marhák közvetítésével.

A H5N1 adaptációja az emlősökhöz még mindig csak a tudomány figyelmére érdemes, a közvéleményt fizikailag nem érinti

– hangsúlyozta Kemenesi Gábor. 

(Kiemelt képünk forrása: pixabay.com)