Mátyás Győző: Hullámverés

2018. május 27. 06:40 - szerző: Mátyás Győző

Abban nem lehetünk biztosak, hogy a hirtelen valóságshow-vá terebélyesedő sztori minden szereplője egyformán élvezi az élesedő reflektorfényt. Kérdéses például, hogy egy bizonyos 24 éves fiatalember kívánta-e, hogy a média ilyen intenzitással próbálja feltérképezni az ő „profilját”. Mert ugye a nyilvánosságnak „joga van tudni”, meg hát nem lehet lemaradni a szenzációvadászatban, stb.

Márpedig Shane Tusup „magától értetődő természetességgel” osztotta meg a fél világgal válságba jutott házassága intim részleteit a Facebookon. Tegyem hozzá: az én ízlésem szerint már Hosszú Katinka pár órával korábbi, jóval visszafogottabb bejegyzése is túl mély belátást engedett a privát szférába. Innentől kezdve meg ugyan mi és ki gátolná a médiát, hogy a részletek után kutakodjon. Na és persze ki gátolná a kommentelőket, hogy avatott párterepeutaként egymást hergelve próbáljanak meg igazságot tenni abban a konfliktusban, ami tényleg két ember legbensőbb magánügye. No de hát ha egyszer odahajították a szuper szenzitív témát közprédának?!

Ettől persze én még gondolhatom Shane Tusup bejegyzését lovagiatlan, méltatlan, inkorrekt megnyilvánulásnak. Amilyet legalább közepesen fejlett érzelmi intelligenciával bíró ember akkor sem ad közre, ha mégoly megbántva érzi is magát. Elintézhetnénk persze az egész hajcihőt azzal, hogy nyilvános szereplései alapján egy elég faragatlan figurával van dolgunk, aki nem annyira képes a disztinkcióra. Ha itt tényleg csak egy különc valaki személyes habitusával volna dolgunk, szót sem érdemelne az ügy. Csakhogy a képlet bonyolultabbnak tűnik.

Shane Tusup valószínűleg komolyan úgy hiszi, hogy éppen a Facebookon, így és ebben a formában kellett világgá kiáltania fájdalmát és csalódottságát. Szerinte erre való a nyilvánosság. „You deserve to know the truth”. Azért ízlelgessük csak ezt a mondatot. Túl a szó szerinti jelentésen, benne van ebben a kijelentésben, a-tartozom-nektek-az-igazsággal standard médiaceleb pozőrsége. Shane Tusup abban a világban szocializálódott, amikor a nyilvánosság fogalma már egészen mást jelent, mint akár 15 évvel ezelőtt. Amikor már egészen más számít tabunak, mint akár csak 10 éve.

Ma már a Jürgen Habermas által megörökített társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozásának legújabb stádiumában vagyunk: az exhibicionista-posztnormális szakaszban.

Ennek a legújabb stációnak talán legjellemzőbb (és legvisszataszítóbb) ismérve a magánélet és közélet határainak lebomlása. Amely fejleményt a „mindenki sztár” új nyilvánosságának közönsége nem csak ünnepel, de a saját eszközeivel igyekszik is elősegíteni. Azt meg szinte őrjöngve követeli, hogy betekinthessen a híres emberek budoárjába. Shane Tusup és Hosszú Katinka látszólag nagyon professzionális módon kezdték el használni a nyilvánosság eme megváltozott terét, és felépítették a boldog, sikeres pár imágóját, amit egyben a brand részévé is avattak. Vagyis a magánéletüket – pontosabban annak manipulatíve előállított pszeudo képét – az üzleti vállalkozás fundamentumává tették. A (közösségi) médiában végül is a Hosszú-Tusup álompár címkéjű termék promóciója folyt. Egy régebbi világban a tisztelethez, a csodálathoz – és az anyagi sikerhez – elég lett volna az olimpiai-, világ- és Európa-bajnoki érmek sokasága, és főként az az emberfeletti munka, ami ezeket eredményezte.

De már nem azt a világot éljük.

S ebben az újban Shane Tusup csak azoknak a törvényeknek engedelmeskedett, amelyeknek eddig is. Hát hiszen – gondolhatta – hány de hány közös sikerünkről tudósítottunk a site-on, megszámlálhatatlan boldog pillanatról posztoltunk képet, az összes műmosolyunk fent van az oldalon; evidens, hogy a rajongóknak a kudarcról is joguk van tudni. Csak éppen – pontosan az előzményekre való tekintettel – ezt a történetet már csak disszonáns és bántó módon lehet előadni.

Pedig Shane Tusup – a maga szempontját előtérbe helyezve – vélhetőleg úgy hiszi: ő csak el akarta mondani az ő verzióját, le akarta dobni a bűnbak szerepét.

Ezt a versenyt azonban aligha lehet megnyerni.

Mert ez már nem rekordokról, bajnokságról, érmekről szól. Hanem a mindennapi életről. És oda nem lett volna szabad beengedni a (bulvár)médiát.