Amit a Neander-völgy óta hurcolunk magunkkal: fásultság, skizofrénia

2017. október 9. 21:01 - szerző: MTI

Neander-völgyi ősök hagyatékát találták ma élő emberek DNS-ében, és megállapították, hogy ez az örökség befolyásolhatja a napfényhez köthető jellegzetességeket, mint a hangulatot vagy az alvási mintát. Az ősi DNS kapcsolatba hozható az étkezési zavarokkal, az ízületi gyulladással és a skizofréniával.

Több mint százezer olyan brit örökítőanyagát vizsgálták meg, akik Neander-völgyi ősöktől származó DNS-sel rendelkeznek, és arra jutottak, hogy nagy százalékban figyelhető meg náluk fásultság, lehangoltság, hajlamosabbak arra, hogy este sokáig ébren maradjanak, és nagyobb arányban dohányoznak.

A lipcsei Max Planck Intézet munkatársai által vezetett kutatás megállapította, hogy a nem afrikai eredetű emberekben talált Neander-völgyi DNS befolyásolja az egyén bőr- és hajszínét is. A kutatók azt feltételezik, hogy a Neander-völgyiek már jól alkalmazkodtak az Európára jellemző kis mértékű és változékony napfényhez, amikor a modern ember először megérkezett Afrikából mintegy ötvenezer éve – közölte Michael Dannemann, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője. 

A szakértők már évek óta tudják, hogy a Neander-völgyi és a modern ember kereszteződött. A nem afrikai eredetű emberek DNS-ének két százaléka a Neander-völgyi ősöktől származik, egy olyan fajtól, amely mintegy negyvenezer éve kihalt. Korábbi tanulmányok megvizsgálták a betegségek és a Neander-völgyi DNS közötti összefüggést, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ősi DNS hatással van olyan betegségekre, mint például a diabétesz.

Dannemann és kollégája, Janet Kelso a Neander-völgyi DNS-nek a modern ember nem betegségekhez köthető jellegzetességeire gyakorolt hatását kezdte vizsgálni. A brit Biobank DNS-adatbankjában lévő genommintázatokat hasonlították össze egy, az orosz–mongol határ közelében, Dél-Szibériában talált Neander-völgyi lelet genomjával.

Tizenöt fizikai jellegzetességet tudtak a Neander-völgyi DNS-hez kötni, mint például bizonyos haj- és bőrjellemzőket, de viselkedésre vagy az egyén úgynevezett kronotípusára vonatkozó jellemzőket is. A kronotípus azt határozza meg, hogy az illető reggel vagy este aktív. A Neander-völgyi DNS egy bizonyos szakaszával rendelkezők például nagyobb százalékban voltak reggel aktív típusok.

Egy független tanulmányban, amelynek eredményei a Science című tudományos lapban jelentek meg, a kutatók a horvátországi Vindija-barlangban talált Neander-völgyi lelet genomját vizsgálták. A kutatás szerint a modern emberben fellelhető ősi DNS kapcsolatba hozható az étkezési zavarokkal, az ízületi gyulladással és a skizofréniával.