A szüleid férgek – Egy dúsgazdag család milliárdos botladozásai

2018. március 6. 20:57 - szerző: Heltai András

Százharminc éve történt, hogy George Hearst, a bányáival és mezőgazdasági vállalkozásaival milliókat szerző kaliforniai férfiú átadta 23 éves fiának nemrég vett napilapját, a San Francisco Examinert. Egyesek szerint pókeren nyerte. Azt azonban aligha sejtette, hogy az ifjú William Randolph nemcsak kitűnő üzletembernek, hanem remek szerkesztőnek és a bulvárújságírás egyik megteremtőjének is bizonyul majd.

Nemcsak a Hearst-lapok, de a Hearst család is bővelkedett a bulvártémákban. Az unokát például, Pattyt, terroristák rabolták el, majd a lány aztán csatlakozott is hozzájuk. Bizarr kaliforniai kastélyuk ma is látogatható, az örökösök keveset törődnek vele. A família egyébként a Forbes magazin Amerika leggazdagabb családjait számba vevő 2016-os listáján a kilencedik helyen szerepel, vagyonukat 28 milliárd dollárra becsülik.

William Randolph Hearst nem éppen a vezércikkeivel virágoztatta fel első lapját, majd a többit sem, amelyeket már New Yorkban és egyebütt vásárolt össze. Az ő nevéhez fűződik a „sárga sajtó”, a gátlástalan bulvárújságírás tömeges elterjesztése. Ehhez jó pénzért a legjobb tollú és a legrámenősebb újságírókat szerződtette. A feladatuk szenzációk megírása, gyakran kitalálása volt, függetlenül attól, mi is történt valójában. A hearsti módszer máig él, de írjuk azért megteremtőjének javára, hogy nem kizárólag ilyen eszközökkel szerzett olvasókat és vagyont. Ő maga jól írt, és egy életen át mindig az elsők között ismerte fel, hogyan, merre kell továbblépni. Elsőként adott ki színes nyomású lapokat, világméretű tudósítói hálózatot szervezett, abból lett később a UPI hírügynökség, úttörő volt filmhíradóival csakúgy, mint a rádiózásban és a televízióban. A húszas, harmincas években a Hearst volt a világ legnagyobb médiavállalkozása, akkor az ő lapjaiból tájékozódott minden negyedik amerikai.

A hétpróbás üzletember élni is tudott. A kaliforniai partok felett emeltette óriási, 165 szobás kastélyát, amely klasszikus európai építészeti stílusok sajátos keveréke olasz, francia, flamand, spanyol kastélyokból összevásárolt berendezéssel. A sok ezer hektáros birtokon, ahol vendégházak övezik a palotát, és még egy állatkert is van, nemcsak Hollywood sztárjai voltak állandó vendégek, hanem sok neves politikus, közöttük Winston Churchill is. A kastély a gazdag nős ember barátnőjének, Marion Davies színésznőnek is kedveskedett, aki nála 34 évvel volt fiatalabb, szép volt, és tehetséges, mellesleg egy New York-i bordélyház tulajdonosnőjének lánya. Hearst féltékeny volt Daviesre. Állítólag egy hajón rendezett partin még rá is lőtt Charlie Chaplinre, akit barátnője elcsábítójának tartott. A lövés halálos volt, de egy másik vendéget ért, Thomas Ince-t, a kor egyik ismert producerét. Hearst megúszta, Ince halotti bizonyítványán szívroham szerepelt. Azt viszont már nem tudta elkerülni, hogy az ügyet később többen is feldolgozzák, s nem is akárkik: Orson Welles (Aranypolgár) és Peter Bogdanovich (Pénzeszsák) filmjei mellett a saját unokája, Patricia Hearst regényt írt a sztoriból (Gyilkosság San Simeonban).

Randolph Hearst három fiával

Nagy hírnévre tett szert egy másik unokája, a milliomoslányból terroristává alakult Patty Hearst. Tizenkilenc éves egyetemista volt 1974-ben Berkeley-ben, amikor a Symbionese Liberation Army (SLA) elnevezésű szervezet terroristái betörtek a lakásába, a barátját leütötték, őt pedig eszméletlenre verve, egy lopott kocsi csomagtartójában magukkal hurcolták. Hetekig egy kamrában tarották, bekötött szemmel, bilincsben, verték, megerőszakolták és agymosásnak vetették alá. „A szüleid férgek”, ordították, és azt követelték, hogy Hearsték lányuk kiszabadításának fejében adjanak 70 millió dollár értékű élelmiszert rászoruló kaliforniai családoknak. A papa végül kétmillió dollár értékben küldött csomagokat, ám Pattyt nem engedték szabadon, mondván, hogy rossz volt az élelmiszer. A csomagok kiosztásakor egyébként tömeges verekedések törtek ki a jelentkezők között, sokan pedig elutasították, hogy így kizsarolt adományt vegyenek át. A rablók további többmilliós élelmiszer-szállításokat követeltek, de erre Hearst már csak úgy lett volna hajlandó, ha előbb szabadon engedik a lányát.

Nem engedték szabadon, és jött az elképesztő fordulat. A lány megtagadta a szüleit, s bejelentette, hogy elrablóival marad. Sőt velük harcol. Felvette Tania nevét, egy keletnémet lányét, aki az Argentínában lelőtt Ernesto Che Guevara harcostársa volt. Az új Tania társaival hamarosan már géppisztollyal a kezében maga is harcolt, pontosabban bankot rabolt San Franciscóban. A kamerák leleplezték őt öt társával, köztük a csoport fekete vezetőjével, megerőszakolójával, akit hamarosan élő tévéközvetítésban lőttek agyon a Los Angeles-i rendőrök. Patty-Tania még egy évig bujkált, közben lövöldözött, a fegyverhasználatra még a papa taníttatta, pokolgépekkel próbált megölni rendőröket, de végül elfogták. Szülei az 1976-os perének minden napján ott ültek a teremben, megkövült arccal, és próbálták megérteni a felfoghatatlant. Az ügyész fegyveres rablótámadás címén emelt vádat ellene. Első védője tudatmódosító gyógyszerek hatására, kényszerítésre, a második sztárügyvéd agymosásra, az úgynevezett Stockholm-szindrómára hivatkozott, amikor a rab végül érzelmileg közel kerül rabtartójához. A törvényszéki pszichiáter alacsony fokú intelligenciát, de beszámíthatóságot állapított meg. A bíró tekintetbe vette, hogy „minden a vádlott elrablásával kezdődött”, de nem látott okot mérsékletre. A maximális büntetést, 35 évet szabta ki, amelyet aztán hét évre csökkentettek. A híres rabnak végül csak 22 hónapot kellett leülnie, feltételesen szabadlábra került. A papa által szerződtetett testőrök gárdája védte, különösen az után, hogy pokolgép robbant a Hearst-kastélyban. Végül Bill Clinton elnök 2002-ben teljes kegyelmet adott a Hearst lánynak. Patty a szabadulása után férjhez ment egyik korábbi testőréhez, és szembefordult egykori terrorista társaival. Koronatanú volt az utolsó SLA-perben. Öt tettestársa még húsz évig bujkált, az utolsót 2002-ben fogták el Dél-Afrikában. A csoport két olyan életben maradt tagját, akik részt vettek a Hearst lány elrabásában, nyolc évre ítélték, amit le is ültek.

Patty azóta kétgyermekes, tisztes úrinőként éli életét a keleti parton. Minden titkok könyve címmel kiadatta emlékiratait, s mivel elégedetlen volt a családi birtokról szóló filmekkel, maga forgatott egyet (San Simeon titkai), megmutatva sok mindent, amit addig a családon kívül senki nem látott. Több játékfilmben játszott kisebb szerepeket, majd társszerzője a már említett regénynek (Gyilkosság San Simeonban). Az idén 64 éves Patty Hearst pár éve özvegy. A család tagjaként jómódban él, 45 millió dollárra becsült vagyonából sokat áldoz jótékonysági célokra.

A papa, a konszernt haláláig, 2000-ig vezető Randolph Hearst a 150. helyen állt Amerika leggazdagabb embereinek listáján. A családi vagyonban vannak rézbányák, újabban orvosiszoftver-gyártó cégbe is fektettek, de a fő tétel a Hearst Corporation, amelynek birtokában 46 napilap, 340 hetilap és magazin van. A teljes vagyon, az a bizonyos 28 milliárd dollárnyi érték a család 67 tagja között oszlik meg. Rég nincs már a könyvekben viszont a kastély, amelyet a família átadott az államnak, és napjainkban a nemzeti örökség részeként mutogatják vaskos belépődíjért. / Heltai András