Lapajánló – Mohács FC: tájkép bukás után

Halkan és észrevétlenül, botrány és ellenállás nélkül pottyant ki a magyar labdarúgó-válogatott a világbajnokság selejtező köréből – ahogy az évtizedek óta történni szokott. Már induláskor gyanút keltett, hogy a tavalyi Eb-dicsőség kovácsai, Ausztria legyőzői nem bírtak a Feröer-szigetekkel. De azt még ki lehetett magyarázni. Azóta viszont kulcsmérkőzéseket veszítettek, a felkészülési meccseken is rendesen kiosztották őket, az Andorra elleni vereség pedig sokkolta a szurkolókat. A közvélemény feszülten várta, kirúgják-e népes stábjával a berlini varázslót, Bernd Storckot. Nem rúgták ki, és magától nem mondott le. Mivel a labdarúgás a miniszterelnök magánszenvedélye, politikájának egyik kitörési pontja, és számolatlanul ömlik bele a közpénz, az andorrai összeomlás kisebb válságot okozott. Ebben szerepet játszik az a tény is, hogy ezt a megmagyarázhatatlan eredményt az „akadémikusok” harmadik nemzedéke produkálta. A belepumpált tengernyi pénz miatt tettük fel a kérdést: választási választóvíz lehet-e futball?

Nézzen bele!

Jobbik: bűnben fogant cukiság
Felemás eredményt hozott eddig a Jobbik 2013 vége óta tartó néppártosodása: a pártelit ugyan látványosan szakított a radikális irányvonallal, a tagság egy része azonban képtelen együtt szelídülni a vezetőkkel. Ha eltávolodunk a fővárostól és a nyilvánosság fő csatornáitól, már látszik, hogy rendezetlenül lóg a néppárti jelmez a radikális jobbikosokon. Bár hivatalosan már nem szabad, zárt körben – egymással összekacsintva – még jólesik elereszteni néhány masszív zsidózást, cigányozást. A Jobbik ugyan tagadja, hogy álszent lenne, de a párt tevékenységét vizsgáló Tett és Védelem Alapítvány saját tapasztalataira hivatkozva azt állítja: a radikalizmus megtagadása pusztán szemfényvesztés. Hasonlóan látja a helyzetet Szegedi Csanád, a párt egykori alelnöke, aki 2012-ben lépett ki a Jobbikból, miután szembesült zsidó származásával. Szerinte a Jobbik bűnben fogant és azóta is abban élő politikai szervezet, a középre húzódása pedig azért is hiteltelen, mert a megtérés stációi közül egyiket sem érzékeli a párttal kapcsolatban. Úgy látja, Vona Gábornak vissza kellene vonulnia egy időre, hogy így hitelesítse a néppárti fordulatot. Róna Dániel politológus szerint a Jobbik még most sem számít ugyan politikailag megkerülhetetlen tényezőnek, ám a néppárti fordulata alapvetően sikeresnek tekinthető – legalábbis abban az értelemben, hogy kiszélesítette a párt szavazótáborát, amely mind demográfiai, mind szociológiai összetételét tekintve színesebb lett. A jobbikos mozgás igazodik a nyugat-európai trendekhez, de az ottani szélsőjobb pártok „cukisodását”, középre húzódását is az nehezíti, hogy a szervezeteken belül komoly ellentétek vannak, ami a támogatottságukra is kihat. Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába erősödött meg Európában a szélsőjobb, nem tud választást nyerni, és várhatóan Németországban sem válik meghatározó erővé az őszi parlamenti választáson. Részletek a 168 Órában.

Pertársaság az iskolákért
Pertársaság alakul az állami iskolák hátrányainak kiegyenlítése érdekében: a fenntartás finanszírozásában az állam ugyanis súlyosan diszkriminálja a saját intézményeibe járó, az összes diák csaknem 80 százalékát kitevő többséget. A különbség nem a véletlenek összjátéka. Hamarosan elindul a pertársaság létrehozását célzó országos hálózatépítési folyamat, hogy kikényszerítse az állami iskolák pénzügyi diszkriminációjának felszámolását, valamint az állam által meghozott, illetve az EU-s tagságunkból fakadó esélyegyenlőségi és diszkriminációmentességi irányelvek betartását. A szándék nem az egyházi intézmények támogatásának csökkentése, hanem az állami oktatási források igazságos, minden gyerek érdekeit egységesen szem előtt tartó elosztása. Daróczi Dávid és Romhányi Balázs írása.

Fájdalomenyhítő terápia: harcban a reumabetegek
Biológiai gyógyszereik könnyebb eléréséért, az őket ért hátrányos megkülönböztetés ellen, valamint a nehéz helyzetüket figyelmen kívül hagyó döntésekkel szemben indultak harcba azok a betegek, akik nemrég létrehozták a Reumabetegek a Célzott Terápiáért Egyesületet. A mintegy százezer embert képviselő szervezet főként azt szeretné elérni, hogy a betegeknek ne kelljen havonta több órát utazniuk azért a kezelésért, amit egy ideje csak kórházi központokban kaphatnak meg. Egyúttal szeretnének megküzdeni a társadalmi elfogadtatásukért is.

Robotizációs forradalom: tudunk-e szakmát váltani?
A most általános iskolába kerülő gyerekek kétharmada olyan munkát fog végezni, amely ma még nem is létezik – állítja a 168 Órának Boda József, a Codecool informatikai iskola alapítója, ügyvezetője. Mint mondja, egyfelől azt látni, hogy akad néhány terület, ahová már betört a robotizáció, ám ennél gyakoribb és ismerősebb látvány, hogy a jászsági falvakból összeszedik a buszok az embereket, és elviszik őket egy városi összeszerelő üzembe. Pedig a robotozáció elkerülhetetlen, föl kell készülni rá, s ez őrületes kihívás. Ónody-Molnár Dóra interjúja.