Lapajánló – A főrendező: Pintér Sándor

Zajlik a kilencvenes évek maffiaháborúinak fináléja. Azok az alvilági figurák, akik kapcsolatba hozhatók a húsz évvel ezelőtti olajszőkítéssel, robbantásokkal, fegyveres leszámolásokkal – lényegében az alvilág által uralt területek újrafelosztásával –, az elmúlt években egymás után kerültek börtönbe, házi őrizetbe, büntetőeljárások sora zajlik ellenük. De miért most, két évtizeddel a bűnüldözők és a bűnözők által megkötött fegyverszünet után? Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, mégis elképzelhetetlen, hogy a nehézfiúk kivonása a forgalomból az akkori országos rendőrfőkapitány, a három Orbán-kormányban is belügyminiszteri szerepet vállaló Pintér Sándor tudta és hozzájárulása nélkül zajlana. Kérdés az is, miként kapcsolódik a maffiaháború végjátékához az a tény, hogy az elmúlt időszakban több, összeesküvéselmélet-szerű hír látott napvilágot a kormánypárti médiában arról: egykori titkosszolgálati vezetők segítségével a nemzetközi sajtóban a közeljövőben jelenlegi kormánytagokat akarnak lejáratni. Az események értelmezéséhez segítséget kértünk Tóth Károlytól, aki szerint valószínűleg titkosszolgálati akcióról van szó. A nemzetbiztonsági bizottságban hosszú ideig aktív szerepet vállaló szocialista politikus szerint a Fideszt összetartó hálóban akadnak sérülékeny pontok, és az

Nézzen bele!

alvilági figurákat megfélemlítő lépések azt kívánják megelőzni, hogy bárki, akinek érdemi információja van a kormánypártok múltjáról, beszélni kezdjen. Tóth Károly szerint komoly a tét: a Fideszt csak akkor lehet legyőzni, ha végre valaki nyilvánosságra hozza az 1997-es robbantások valódi hátterét, leleplezi szervezőjét. Ennek megakadályozása Pintér Sándor feladata. Ellátogattunk az egyik most folyó ügy tárgyalására is, ahol az ugyan nem került szóba, hogy Pintér miért jelent meg 1996-ban személyesen a Lakatos Csaba hajtó elleni merénylet helyszínelésén, viszont azzal szembesültünk, hogy az emberölés kísérletével vádolt Tanyi György fegyverszakértői babérokra tör. Összeállítás a 168 Órában.

Leállhat a norvég program
Oslo számára elfogadhatatlan, hogy külföldi ügynökként regisztrálják a Norvég Civil Támogatási Alap által segített szervezeteket. Egyebek mellett ezt mondta el Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete azon a konferencián, amelyen a támogatási program most lezárult, második szakaszát értékelték. 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen – mint később kiderült, Orbán Viktor személyes utasítására. Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány. A vádak alaptalannak bizonyultak. A támadások ellenére Norvégia a programot sikeresnek ítéli, mert a támogatás közvetlenül vagy közvetve félmillió magyar állampolgár életkörülményeit javította. Bulgária, Málta, Románia és Szlovákia már befejezte a tárgyalást az újabb ciklusról, Magyarország esetében még folyik az egyeztetés. Olav Berstad nagykövetet erről is kérdeztük.

Erkölcsi alapállás
„A baloldal feladata, hogy megvédje a munkavállalókat, csökkentse sérülékenységüket. A dolgozók oldalára állunk, igazságot teszünk a munka világában. A következő kormány újraépíti a bizalmat a munkaadók és a munkavállalók, valamint az állam és a szakszervezetek között. Gyökeres változásokat hajtunk végre a bérezés, az érdekegyeztetés, a közmunka és a szakképzés területén” – írja a 168 Órában Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki konkrét, a munka világát érintő programot is hirdet.

Tilos bekavarni Voldemortnak
Húsz település, majd félezer ember, sertések, fóliasátrak – egy új típusú békési foglalkoztatási rendszer főszereplői és kellékei. Minden adott volt a sikerhez 2015-ben, hogy három év múltán a kistermelők saját lábra tudjanak állni. Csakhogy a program alig egy esztendő alatt elsorvadt. Ma már világosan látszik: a projektet felügyelő belügyi tárca szép csendben kifarolt az egyre botrányszagúbb történetből. A gondok akkor kezdődtek, amikor megjelent a történetben a fideszes Simonka György és köre. Tetézte a bajt Voldemort Nagyúr felbukkanása, aki keresztbe is tett a projektnek. Utánuk maradt a csődözön. Rajnai Attila riportja.

Mivé duzzad a tiltakozáshullám?
Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mostani tiltakozáshullámot átfogó társadalmi mozgalommá lehetne szélesíteni – nyilatkozta a 168 Órának Nagy Zsófia szociálpszichológus. Mint mondja, a sikeres megmozdulások alapfeltétele, hogy legalább átmeneti koalíciók szülessenek az egyes társadalmi csoportok között. Szerinte akkor, ha véget ér a tüntetéshullám, erőforrásként megmaradnak a megszerzett tapasztalatok, a közös szlogenek és szimbólumok. Persze a fő kérdés, milyen okok vezetnek oda, hogy egy társadalom bénult apátiában szemlélje, amint felmorzsolódik körülötte a demokrácia intézményrendszere. Aki kérdez: Cseri Péter.

Egy protestáns kommunista
Véletlenül, lakásfelújítás során került elő Király István irodalomtörténésznek, a nagy Ady-monográfia szerzőjének, képviselőnek, akadémikusnak, a kádári szakmai-politikai elit kiemelkedően tehetséges tagjának naplója. A feljegyzések 1956 és 1989 között íródtak. Nem tudni, milyen sorsot szánt az iratoknak, miért rejtette el őket, a lányai azonban úgy döntöttek, kiadják. A napló most jelent meg. Király Júliával Szénási Sándor beszélgetett.