Lapajánló – Mentők: lázítás vagy lázadás?

„Először azt hittem, hogy a mentőszolgálat dolgozói minden reggel itt reggeliznek, de most kiderült, hogy ez egyszeri alkalom. A tréfát félretéve: azért jó, hogy háttal állok önöknek, mert így nyugodtan folytathatják a reggelit, amiben nem szeretnénk önöket megzavarni.” Balog Zoltán miniszter poénját a puccos belvárosi bisztróban két hete nem fogadta nagy lelkesedéssel a mentőstársadalom. A hangulat azóta csak fokozódik, május 31-re figyelemfelkeltő demonstrációt is hirdettek. A mentőszolgálat irányítói lázítást, félrevezetést emlegetnek, a mentődolgozók szervezete be nem tartott ígéreteket kér számon. Lapunknak egy mentőápoló mesélte el, hogyan éli meg az elmúlt időszak eseményeit.

Nézzen bele.

Lesz-e áttörés?
Valami forrong a mélyben, sok a kormányzással elégedetlen szavazó – állítja több közvélemény-kutató, de ez nem minden intézet adataiban látszik. Pedig a tavasz a tömegtüntetésekről, a nagy felháborodást kiváltó CEU-ügyről szólt. De vajon eljutott-e már a fővárosi elégedetlenség a vidéki választókhoz? A Závecz Research mérése szerint nem: áprilisig Budapesten három százalékponttal csökkent, a falvakban ugyanennyivel nőtt a kormánypártok elfogadottsága. A folyamat később a városokban folytatódott, a kisközségekben pedig stabilizálódott a helyzet. Abban szinte mindenki egyetért: a Fidesz továbbra is őrzi vezető helyét, az ezüstéremért folytatott küzdelem még nem dőlt el a Jobbik és az MSZP között. Arról, hogy beállt-e a mezőny, vagy leheletnyi változás történt-e, megoszlanak a vélemények: a Tárkinál a Fidesz nem vesztett szavazókat szignifikáns mértékben, a Republikonnál és a Závecz Researchnél áprilisig nem változott a kormánypárt támogatottsága, ám a Mediánnál visszaesett. A Nézőpontnál is csak hibahatáron belül csökkent a Fidesz népszerűsége. A szakemberek a kutatások módszereinek különbözőségében és a mérések eltérő időpontjában látják a különféle adatok okát. Keszthelyi András, aki Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon miniszterelnök politikai főtanácsadójaként felügyelte a Miniszterelnöki Hivatal közvélemény-kutatási tevékenységét, arról beszél lapunknak, hogy a pártok rájöttek: a közvélemény-kutatási adatok megfelelő prezentálásából politikai haszon származhat. Ezért az elmúlt évtizedben igyekeztek szorosabbra fűzni kapcsolataikat az egyes cégekkel, vagy újakat alapítottak. Arra is felhívja a figyelmet, hogy bár Orbán Viktort sokan olyan vezetőnek tekintik, aki képes ráérezni a magyar néplélekre, valójában minden tárgykörben folyamatos és részletes – nem publikus – kutatásokat végeznek a kabinethez közel álló cégek, a kormányfő pedig ezek eredményéhez igazítja „jövőbelátó” politikáját. És lényegében minden döntésüket alárendelik a népakaratnak. Keszthelyi az ellenzéknek azt tanácsolja, ha komolyan gondolja az együttműködést, legalább a billegő körzetekben érdemes volna megmérnie, hogy hol tart. Részletek a 168 Órában.

MSZP: jön az árnyékkormány
Botka László lesz a szombati kongresszus után az MSZP hivatalos miniszterelnök-jelöltje – borítékolja a döntést a párt elnöke. Molnár Gyula azt üzeni pártjának, hogy a 2014-ben megváltott bérletek lejártak. Azt mondja, az új bérletek kiadása most kezdődik: a teljesítmény lesz a fontos, el kell térniük attól a korábbi gyakorlattól, hogy a párt belső erőviszonyait mutassa a választási lista. Így azon párton kívüli, civil szakemberek is szerepelhetnek majd. Az ősszel megkezdi munkáját az MSZP árnyékkormánya is, a testület tagjai között lesz frakciótag, de párton kívüli, köztiszteletben álló egyetemi tanár is.

Kolosi Tamás Bözsi néniről
A Fidesz azért dob be szándékosan a közbeszédbe olyan, a liberálisokat és a szocialistákat bőszítő témákat, hogy ezzel is akadályozza az ellenzéki összefogást – mondta a 168 Órának Kolosi Tamás, a Tárki alapítója és elnöke, a Líra és Lant Zrt. vezetője. A szociológusdoktor szerint a Fidesznek ma már csak az számít, mit képes elhitetni az emberekkel. Interjú.

Tanodapályázat újratöltve
A tavaly ősszel elbírált tanodapályázat eredményei azt mutatták: az Orbán-kormányhoz köthető körök és az egyházak súlyos összegeket vontak el a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb gyerekek oktatásától. Az esetet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke nemrég a trafikbotrányhoz hasonlónak minősítette. A kabinet, belátva a helyzet tarthatatlanságát, új pályázatot írt ki a tanodáknak – ezen viszont már korántsem nyerhettek annyit a hozzáértő, tapasztalt szervezetek, mint amennyit első körben kaptak a frissen alakultak.