Kevés ember állt ki annyi próbát, mint ő – Meghalt John McCain

Az amerikai szenátor, háborús hős, a Republikánus Párt vezető alakja 81 évet élt.

2018. augusztus 26., 11:26

Szerző:

Meghalt John McCain szenátor, az amerikai Republikánus Párt nagy hatású alakja. A politikust 81 éves korában, az Arizona állambeli Cornvile-ben fekvő otthonában érte a halál helyi idő szerint szombat délután 4 óra 28 perckor. Szervezete a glioblasztóma, az agydaganat rendkívül agresszív típusa ellen vívott 13 hónapos küzdelem után mondta fel a szolgálatot. Pénteken döntött úgy, hogy  leállítatja a kemoterápiát, ami előrevetítette, hogy már csak néhány nap vagy hét van hátra az életéből. Jövő héten ünnepelhette volna a 82. születésnapját.

Fotó: AP/J. Scott Applewhite

John McCain 1936. augusztus 29-én született a Panama-csatorna övezetbeli Coco Solo haditengerészeti bázison. A vietnami háborúban vadászpilótaként, a haditengerészet főhadnagyaként szolgálta végig. 1967. július 29-én kis híján életét vesztette egy balesetben, amikor a USS Forrestal repülőgéphordozón műszakai hiba miatt egy rakéta csapódott az üzemanyagtartályokba – a balesetben 134 ember halt meg –, 1967. október 26-án pedig hadifogoly lett, amikor Hanoi felett küldetés közben lelőtték az A-4E Skyhawk vadászbombázóját. Katapultált, de mind a két karja és az egyik lába is eltört, és végül 1973-ban szabadult, miután az észak-vietnamiak a hadifogolyként eltöltött hat éve alatt folyamatos kínzásnak vetették alá a Hanoi Hiltonként hírhedt börtönkomplexumban. Orvosi ellátást is csak azután kapott, hogy kiderült, az apja a haditengerészet négycsillagos admirálisa. A hat évből kettőt magánzárkában töltött el.

– A magánzárkában egyszer mind a 335 hadifogoly nevét megjegyeztem, akivel együtt ültem. Most is kívülről tudom őket

– mesélte később. Ekkor, Hanoiban őszült meg teljesen, és bár az apja befolyása miatt korábban elengedték volna, saját akaratából inkább azt választotta, hogy a többi amerikai hadifogollyal együtt nyeri vissza a szabadságát. Amikor aztán 1973-ban hazatérhetett, a háború hőseként ünnepelték, a népszerűséget pedig azonnal politikai karrierre váltotta, amint 1981-ben századosként leszerelt. 1982-ben képviselővé választották, öt évvel később pedig Arizona szenátora lett, harminc év alatt a Republikánus Párt vezető alakjává, külpolitikai szaktekintélyévé nőve ki magát. – Akkor szerettem bele a hazámba, amikor valaki másénak a hadifoglya lettem – mondta erről. 2000-ben George W. Bushsal szemben maradt alul a republikánus elnökjelöltségért folytatott küzdelemben, és bár 2008-ban végül elnökjelölt lett, a demokrata jelölt, Barack Obama játszi könnyedséggel megverte az elnökválasztáson.

John McCain azt vallotta, hogy az Egyesült Államok számára nincs különbség érdek és érték között – szerinte az emberi jogokat nem az Egyesült Államokban találták fel, és nincs nemzet, kultúra vagy vallás, amely kibújhatna alóluk –, és kérlelhetetlen ellenszenvvel nézett mindenkire, aki ezzel szemben lép fel. Így Oroszországra és az elnökére, Vlagyimir Putyinra is, akit egyszer mészárosnak nevezett, és akinek a világhatalmi törekvéseit következetesen elítélte. Dühe egyszer elérte Orbán Viktort is, akivel ugyan találkozott egyszer egy budapesti látogatáson, később viszont neofasiszta diktátorként sikerült aposztrofálnia.

– Itt egy olyan országról van szó, amelyik arra készül, hogy feladja a függetlenségét egy neofasiszta diktátor előtt, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal 

– fakadt ki a volt amerikai nagykövet, Colleen Bell kinevezését kísérő 2014-es vitában.

 

Ő még a Republikánus Pártnak ahhoz a generációjához tartozott, amely a nyilvánvaló konzervativizmusa mellett is mélyen hitt az emberi és a szabadságjogok megkérdőjelezhetetlenségében.

– Utálom a sajtót, de ha meg akarjuk őrizni a demokráciát abban a formában, ahogyan most ismerjük – és ezt most nagyon komolyan mondom –, szükségünk van a szabad sajtóra, amely nélkül idővel egyre több egyéni szabadságjogot veszítenénk el. A diktátorok is így kezdik

figyelmeztetett egyszer. Halála hatalmas űrt hagy maga után a Republikánus Pártban, a szenátor személyében ugyanis Donald Trump belső ellenzékének a vezető alakja távozot, aki élesen ellenezte a Fehér Ház jelenlegi gazdasági, bel- és külpolitikai törekvéseit is.

 – Nem kezdhetsz el érvelni a világgazdasági együttműködés ellen. Ez olyan lenne, mintha az időjárás ellenzékeként akarnál fellépni. Időjárás pedig anélkül is van, hogy tetszik-e neked vagy sem

– mondta a Donald Trump meglehetősen rövidlátó gazdaságpolitikájáról, a Kína elleni amerikai fellépésről és a német autóiparnak szóló elnöki fenyegetésekről. A Donald Trump által favorizált izolacionizmus helyett határozottan kiállt az Egyesült Államok folyamatos tengerentúli szerepvállalása mellett, és nem tetszett neki az sem, hogy a Fehér Ház mostanában jellemzően mindenfajta együttműködést kerül a demokratákkal. Ezért is tartják nagy, ironikus  politikai hibájának, hogy miközben folyamatosan bírálta az elnök politikáját, 2008-ban azt a Sarah Palint – Alaszka állam akkori kormányzóját – választotta alelnökjelöltnek maga mellé, aki így a Donald Trumpot is hatalomba repítő szélsőjobboldal előfutára lehetett az Egyesült Államokban. 2016-ban a szenátor egyébként azután vonta meg a támogatást Donald Trumptól az elnökválasztási kampányban, hogy kiderült, a republikánusok akkor még csak ingatlanmilliárdos jelöltje egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint Grab them by the pussy! felkiáltással büszkélkedett azzal, hogy nőket molesztál. John McCain többször is hangot adott a fenntartásainak nyilvánosság előtt, és talán a megannyi bírálat, a több kemény hangú szóváltás az oka, hogy a szombati részvétnyilvánítása előtti időszakban Donald Trump nem is volt hajlandó név szerint említeni a szenátort, amikor a kritikus megjegyzéseire válaszolt. És ami azt illeti, az egykori demokrata ellenfél, Barack Obama búcsúja szebbre is sikerült.

– Kevés ember állt ki annyi próbát, mint ő, és kevés embernek kellett olyasfajta bátorságot mutatnia, amilyet ő mutatott

– hangzik a volt amerikai elnök részvétnyilvánítása.

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).