Polt Péter ügyészsége szerint nem gyanús, hogy Kósa Lajos felesége hatmillióért vett meg egy 139 milliós céget
A Polt Péter vezette Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította azt a feljelentést, amelyet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke tett korrupció gyanújával a Tócó-Pece Kft. ügyében – derül ki a Népszava cikkéből.
Az LMP társelnöke azután fordult az ügyészséghez, hogy kiderült, A Modern Városok Programért felelős tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos hitvese hatmillió forintot adott az üzletviteli tanácsadással foglalkozó cégért, a Tócó-Pece Kft.-ért, amelynek évek óta nem volt bevétele, de 139 millió forint a vagyona. A cég korábbi tulajdonosa – hívta fel a figyelmet –, Fiák István, akinek egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céghálózatban is vannak érdekeltségei, és előnyös helyzetbe hozza az a törvénymódosító javaslat, amelyet nem sokkal a cégvásárlás után éppen Kósa Lajos nyújtott be a nyugdíjas szövetkezetek megalakításának a lehetővé tételéről. A KNYF ennek ellenére semmit nem látott az ügyben, ami korrupció gyanúját keltené fel. (Fiák István nem mellesleg a Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) elnöke is, amely a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szervezeteket fogja össze.)
Kósa Lajos a cégvásárlást korábban azzal magyarázta, hogy bár a Tócó-Pece Kft. vagyona 139 millió forint, majdnem ugyanekkora adósságot görget maga előtt. Arra hivatkozva, hogy a felesége nem közszereplő, mást nem akart mondani az ügyről. Mint ismert, ezt az érvet vette elő januárban is, azután, hogy kiderült, a 82 éves, nyugdíjazása előtt védőnőként és bölcsődevezetőként dolgozó édesanyja egy cég résztulajdonosaként 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert egy sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton.
Hadházy Ákos egyébként nemcsak korrupció gyanúja, hanem költségvetési csalás gyanújával is feljelentést tett. Ezt a nyomozást a KNYF nem tudta lezárni, az aktát pedig átadta a Debreceni Főügyészségnek, amely feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben. Az LMP társelnöke szerint előfordulhat, hogy adót csaltak, vagyis a cég valójában piaci áron kelt el, az adásvételi szerződésbe viszont a csökkent árat tüntették fel, ebben az esetben ugyanis a vevőnek a valódi és a fiktív ár különbözetéből származó jövedelme után nem kellett személyi jövedelemadót fizetnie.
