Alanyi jogon járó hatvanezres alapjövedelmet és százötvenezres minimálbért ígér a Párbeszéd

A gyerekek után havi harmincezer, a felnőtteknek pedig havi hatvanezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet ígért csütörtöki programbemutatóján a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Javaslatuk szerint az alapnyugdíj kilencvenezer, míg a nettó minimálbér százötvenezer forint lenne.

Fotó: MTI / Illyés Tibor

Fotó: Illyés Tibor

Karácsony Gergely egy fővárosi cukrászdában tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy pártja újraszámolta korábbi elképzeléseit. Hangsúlyozta, az alapjövedelem egy új társadalmi, gazdasági berendezkedésnek lehet a kiindulópontja. Ez nem csodaszer, de nagyon sok területen vannak továbbgyűrűző hatásai. Része lehet a szegénység és nélkülözés elleni fellépésnek, emelheti a ma alacsony béreket és nyugdíjakat, és a bűnözés, az egészségügy, a munkaerőpiac területén is vannak pozitív hatásai. Szerinte az alapjövedelem egy forradalmi eszköz, de nem a forradalom maga, bevezetése nagyon erős szemléletváltozást és széleskörű társadalmi párbeszédet feltételez. A bevezetés előtt népszavazást kell tartani róla, hogy legyen politikai és alkotmányos védelme is – hangsúlyozta Karácsony. A politikus azt javasolta, hogy ha a baloldali ellenzéki pártok nyerik a jövő évi választást, akkor tíz-húszezer fő részvételével és évi öt-tízmilliárd forint ráfordítással tartsanak egy két-három éves modellkísérletet az alapjövedelemről.

A kormányfőjelölt további ígéreteket is tett, ezek között a lakhatási támogatás országossá tétele, a garantált minimumjövedelem, béremelési politika, az álláskeresési támogatás rendszerének visszaállítása és a minimálnyugdíj bevezetése is szerepelt. Az eseményen felszólalt Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője, aki, miközben az alapjövedelem lehetséges pozitív hatásait sorolta fel, a vita lényegének nevezte, hogy annak résztvevői hogyan gondolkodnak az emberről, a méltóságról és a szabadságról. Az egyik oldalon a demokratikus humanisták, a másikon az etnikai nacionalista, fajvédő ideológiák képviselői állnak – jelentette ki.

Szentpéteri Györgyi, a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöke a legnagyobb feladatnak azt nevezte, hogy a világ több pontján is vezessék be próbaképpen az elképzelést. Három lehetséges módszer létezik, az első, amikor az állam maga határozza el a bevezetést; ilyen Finnország és ilyen lehet Skócia is. Az önkormányzati vagy a megyei szintű bevezetés rendszere Belgiumban létezik, és hasonlóra készülnek az Egyesült Államokban, Oklahomában. A harmadik lehetőség az, amikor privát szervezetek, alapítványok biztosítják az alapjövedelmet – közölte.