Itt vannak a nyugdíjasok javaslatai, nem akarnak többé hitelezni az Orbán-kormánynak

Hatpontos javaslatcsomagot akar benyújtani az Orbán-kormánynak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a nyugdíjemelésről – hívja fel a figyelmet a 24.hu. Juhász László, a MASZSZ nyugdíjas tagozatának az elnöke szerint a következőket szeretnék:

• A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például 2019-ben történt és idén is fog, és emiatt a nyugdíjasok legyenek azok, akiknek a novemberi nyugdíjprémiumig hitelezniük kell az Orbán-kormánynak.
• A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem vegyes indexálással a bérek növekedését is, hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

• A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
• Márciusig az Orbán-kormány készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
• Vezessenek be alapnyugdíjat.
• Az Orbán-kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdek-képviseletekkel.

Ami a fedezetet illeti, egy százalékpontnyi nyugdíjemelés éves szinten 30 milliárd forintba kerülhet, így az átlagnyugdíj felzárkóztatása az átlagbérhez (amihez 25 százalékos növekedést jelent) 750 milliárd forintba kerülne 2024-ig. Bár ez hatalmas összeg, Juhász László szerint ha a gazdaság évente öt százalékkal bővül, az több mint  2000 milliárd forintot jelent, így pedig nem irreális elvárás, hogy ebből 200 milliárd forintot, vagyis 10 százalékot a nyugdíjemelésre fordítsanak. A nyugdíjakra fordított összeg jelenleg a GDP 10 százalékát sem éri el. 

Másrészt ha a bérek 10 százalékkal emelkednek, ugyanekkora összeggel nőnek a munkáltatók által befizetett, részben a munkavállalóktól levont nyugdíjcélú költségvetési bevételek is. Hozzá lehetnek nyúlni a 2012-ben a munkáltatói nyugdíjjárulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adóhoz is, amelynek egyre kisebb kerül a nyugdíjalapba. 2019-ben ez már csak 70,2 százalék volt. Ráadásul a 2020-as tervezett járulékösszevonással is elvesznek néhány milliárdot a nyugdíjalapból. A nyugdíjkassza évek óta pluszban van, vagyis a bevételnél kevesebbet fizetnek ki nyugdíjakra.

És mivel a pénz megvan, egyszerűen csak politikai szándék kérdése, hogy felzárkóztassák a nyugdíjakat – vonta le a következtetést Juhász László.