Minek ment oda? – A magyarok jelentős része áldozathibáztató
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11 és 15 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.
Tízből majdnem kilenc megkérdezett (85 százalék) hallott az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről. A 45 év felettiek közül szinte mindenki (94 százalék), a 30 évnél fiatalabbak kétharmada (68 százalék) hallotta.
Azok közül, akik hallottak róla, kétharmad (65 százalék) felháborítónak találja az ilyen ügyeket, ám minden hatodik (17 százalék) megkérdezett természetesnek tartja ezeket és nem lepődött meg, míg némileg kevesebbeket (15 százalék) nem érdekelnek ezek az ügyek.
Leginkább nők, és a nyolc általánost végzettek háborodnak fel ezeken az ügyeken (75 és 76 százalék), és közöttük a legalacsonyabb azok aránya is, akik természetesnek tartják, és nem lepődtek meg ezeken az ügyeken (12 és 9 százalék).
Legkevésbé a férfiakat, és a diplomásakat háborítják fel a zaklatási ügyek (55 és 58 százalék), 22 illetve 24 százalékuk egyenesen természetesnek tartja. Az érettségizettek és a szakmunkás végzettséggel rendelkezők körében vannak a legtöbben, akit nem érdekel az egész (17 és 16 százalék).
A megkérdezettek 84 százaléka fontos társadalmi kérdésnek tartja a szexuális zaklatási ügyeket, ám a nők esetében 6 százalékponttal magasabb azok aránya a férfiakhoz képest akik így gondolkodnak (87, illetve 81 százalék).
A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést. Azonban, tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.
Mindössze a megkérdezettek negyede (24 százalék, 70 ellenében) gondolja úgy, hogy felesleges a zaklatási ügyekkel foglalkozni, valamint ötöde (22 százalék, 66 ellenében) látja úgy, hogy a nyilvánosságra került ügyek ártatlan dolgok és nem kellene ezért emberket meghurcolni; leginkább a 60 év felettiek (31 százalék).
Tízból csupán egy megkérdezett (12 százalék, 82 ellenében) gondolja úgy, hogy ilyen szexuális zaklatást bizonyos élethelyzetekben el kell viselni. Ez utóbbi állítás megítélésében érdemi különbség van a férfiak és a nők véleménye szerint – a férfiak 15 százaléka gondolja úgy, hogy a zaklazás adott esetben elviselendő, míg a nők csupán 9 százaléka osztja ezt a véleményt.
Tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.
A 45 évnél fiatalabbak körében többségben (57 százalék) vannak azok akik szerint az áltozatok inkább nem felelősek az őket ért zaklatásért, ám körükben is egymarmad (35 százalék) gondolja, hogy az áldozatok rendszerint tehetnek arról, hogy zaklatják őket. Hasonló arányokat tapasztalhatunk az érettségizettek, valamint a diplomások körében is.
A 60 év felettiek, illetve a maximum nyolc általános, valamint a szakmunkás végzettségűek körében viszont a többség (54, 51, és 46 százalék) szerint az áldozatok maguk tehetnek a zaklatásról.
