Megint hazudott az Orbán-kormány, a NATO nem írja elő, hogy militarizálni kell a magyar iskolákat és az óvodákat

Diplomatikusan, de cáfolta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) brüsszeli központja Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát, aki a hétvégén azt nyilatkozta, hogy az Orbán-kormány egy „NATO-kötelezettség” miatt kér az iskoláktól és óvodáktól úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) – írja a Népszava.

Mi is megírtuk, hogy az óvodák és iskolák december végén fél évet kaptak a humántárcától, hogy elkészítsék saját intézményük terveit arról, hogyan működnének egy szükségállapot idején. A programban le kell írniuk, hogyan készítik fel saját oktatási intézményüket egy ilyen helyzetre, hogy szervezik meg a rájuk háruló honvédelmi feladatokat, illetve a válságkezelés katonai feladatainak támogatását. Dömötör szerint azért vezetik be az új rendszert, mert „a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni, hogy terrorcselekményt követnek el.”

NATO-hadgyakorlat – nem épp az iskolákban zajlik

A Népszava érdeklődésére azonban a NATO-nál úgy reagáltak a magyar kormány kezdeményezésére, a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől.

„A NATO-tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” – mondta a lapnak egy NATO-tisztségviselő.

Nagyjából ugyanez köszönt vissza a vezető óvónőket és az iskolaigazgatókat a rendkívüli állapotra felkészítő akcióterv elkészítésére utasító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keddi közleményéből is, igaz ellenkező előjellel. A minisztérium indoklása szerint ugyanis a NATO Válságreagálási Rendszere írja elő, hogy a tagállamoknak mindent meg kell tenni a lakosság krízishelyzetre való felkészítésére, és ezt a kitételt a hazai honvédelmi törvény is tartalmazza. Ezek alapján ma már valamennyi állami intézmény rendelkezik Honvédelmi Intézkedési Tervvel Magyarországon, most tehát nem történik más, mint hogy a kulturális vagy egészségügyi intézmények után az oktatási területnek is eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint azonban Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet. A szakértő a Népszavának hangsúlyozta, alapvetően hasznos dolog, hogy a közintézményeket felkészítsék egy rendkívüli helyzetre, de ebben az esetben túl hangosra sikerült a kommunikáció.

„Ezt szép csöndben is meg lehet csinálni, s nem kell közben kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkozni”

– mondta Tálas, aki szerint kérdéses, hogy ha az akcióterv a különleges jogrendet kiváltó összes veszélyhelyzetre vonatkozik, vagyis a megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra, váratlan támadásra, terrorveszélyhelyzetre is érvényesnek kell lennie, a kormányzati kommunikáció miért emeli ki kizárólag a terrorfenyegetettséget.