Még egy ítélet, és lehet helyreigazításra kötelezni az MTI-t a hazug hírekért
A Fővárosi Törvényszék szerint perelhető az MTI Országos Sajtószolgálata az általa híresztelt valótlan közleményekért – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet azért indította a próbapert, mert a Kormányzati Tájékoztatási Központ tavaly december 8-án képtelen vádakat megfogalmazó közleményt adott ki róla, amit az MTI OS közölt, és átvette tőle számos más orgánum is. A kormányközlemény agresszív hangvétele különösen annak fényében volt feltűnő, hogy a közpénzből működtetett MTI OS korábban ilyen-olyan okokra (leginkább személyiségi jogok megsértésére) hivatkozva tagadta meg például az Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt vagy Habony Árpádot bíráló nyilatkozatok közlését. (Sőt, Orbán vejének személyiségi jogait annyira féltik, hogy még egy olyan közleményt sem voltak hajlandók kiadni, amiben Tiborcz nem is szerepelt, csak az Elios Zrt.) A Magyar Helsinki Bizottság ezért próbapert indított, és beperelte az MTI-t működtető Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t.
A tapasztalatok szerint amíg a kormányzati közleményeket valótlan és sértő tartalom esetén is közzéteszi a MTI OS, addig a kormányt vagy éppen a közmédiát kritizáló közlemények egy részének közlését megtagadják – írja a szervezet. Sőt, az MTI önértelmezése szerint semmilyen jogi felelősséggel sem tartozik egyik döntéséért sem. A Magyar Helsinki Bizottság próbaperével bizonyította, hogy az állami sajtószolgálat igenis felelősséggel tartozik az általa híresztelt valótlan tényekért. Ha a január közepén megszületett ítélet jogerőssé válik, lehetőség lesz helyreigazításra kötelezni a valótlan állításokat közlő MTI OS-t is.
A sajtóperben az alperes távirati iroda arra hivatkozott, hogy még ha a hírek közzétételével („esetleg") valótlan tényeket híresztelne is az MTI OS, helyreigazítási kötelezettséggel ezért akkor sem tartozik, mert a közzétett híreket nem ők írják, ezért szerintük nem is szerkesztik. Márpedig felelősség a törvény alapján csak szerkesztés esetén áll fönn; egyébként pedig a konkrét esetben semmi akadálya nem lett volna a Magyar Helsinki Bizottsága a cáfolata közlésének. Csakhogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint
az MTI OS a közlemények közötti válogatással valójában szerkesztést végez, és így helyreigazításra kötelezhető.
Vagyis ha az ítélet jogerőssé válik, az MTI-vel szemben is felléphetnek azok, akikkel kapcsolatban az MTI OS által közölt közlemények valótlan, esetleg sértő tényeket tartalmaznak.
A Fővárosi Törvényszék ezzel együtt elutasította a Helsinki Bizottság keresetét, mondván, a helyreigazítást pótolhatta volna az, ha a civil szervezet az MTI OS-sel fennálló szerződése alapján cáfolatot tesz közzé ugyanezen a felületen. Vagyis bár a pert első fokon elveszítette a Helsinki Bizottság, azért a bíróság elvi éllel kimondta, hogy az MTI OS a korábbi gyakorlattal szemben helyreigazításra kötelezhető.
Az ítélet után meglepő fordulatot vett az ügy: a Magyar Helsinki Bizottság január 23-án megpróbálkozott az MTI OS-nél azzal, hogy a civil jogvédő szervezet cáfolatát közölje a Kormányzati Tájékoztatási Központ valótlan állításairól, ám azt az Országos Sajtószolgálat megtagadta. Ezek után nem marad más választási lehetőség a Magyar Helsinki Bizottságnak, mint megfellebbezni az elsőfokú ítéletet.
