Kovács Béla: nincs a homlokukra írva, hogy hírszerzők
Zárt ajtók mögött megkezdődött az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper kedden a Budapest Környéki Törvényszéken.
A törvényszék előkészítő ülését államtitok miatt tartják zárt ajtók mögött, azon csupán a bíró, az ügyészek, a védők és vádlottak vesznek részt.
„Az én lelkiismeretem tiszta (...), végre elkezdődött a per, bízom abban, hogy kiderül az igazság" – mondta a törvényszék folyosóján Kovács Béla. A zárt ülésre vonatkozó kérdésekre reagálva csak annyit mondott: "szívesen elmondanám, de titkos".
Kovács és védője, Szikinger István is elmondta, hogy már többször kérték a hatóságoktól az ügy titkosításának feloldását, de erre még csak nem is kaptak választ. Az akták 2034-ig, illetve 2054-ig titkosak.
Arra az újságírói kérdésre, hogy találkozott-e kémekkel, Kovács Béla azt mondta: nem tudja, munkájából fakadóan nagyon sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal. „Nem kéne ezt az ügyet túlpörgetni" - fűzte hozzá a vádlott.
Szikinger István arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU intézményei Kovács Bélát mentelmi jogának kémkedéssel kapcsolatos felfüggesztése óta is sorozatosan bízzák meg olyan feladatokkal, amelyek során akár hírszerző tevékenység is történhetne. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy az EU nem veszi komolyan ezt a vádat – jegyezte meg a védő.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy a vádbeli, az EU intézményei elleni kémkedés az EU-ban ismeretlen, Magyarországon is csak nem sokkal a Kovács Béla-ügy elindulása előtt, 2014 elejétől létező törvényi tényállás.
Az ügyvéd kijelentette: védence nem kémkedett, erre vonatkozó bizonyítékkal eddig nem találkoztak.
Szikinger István szerint az elsőfokú ítélet jövőre születhet meg.
Kovács Béla 2010 májusától EP-képviselő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált ügyben – a vád szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
Kovács Béla korábbi nyilatkozataiban tagadta a vádakat. Kedden az előkészítő ülés előtt a törvényszéken is arról beszélt a sajtó képviselőinek: ő nem tudhatta, hogy hírszerzőkkel beszélt, „nincs a homlokukra írva".
Hozzátette, a gyakornokokkal kapcsolatos összeg pedig jóval kisebb a vádiratban megjelöltnél, egyébként is visszafizette.
Kovács Béla újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: azért lépett ki tavaly decemberben, a vádemeléskor a Jobbikból, hogy ne legyen tehertétel pártja számára a választási kampányban. Megjegyezte, számára egyébként a Jobbikban egyedül a „két Gábor" volt fontos akkor: Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató. A párt jelenlegi belső viszonyairól a volt jobbikos politikus nem akar állást foglalni.
Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.
