Megalakult az újabb kétharmados Fidesz-frakció: Kocsis frakcióvezető, Kósa Lajos honvédelmi bizottsági elnök, jön az újabb alaptörvény-módosítás
Megtartotta a választás utáni első frakcióülését a Fidesz-KDNP, melyet követően sajtótájékoztatót tartott Gulyás Gergely volt, és Kocsis Máté megválasztott frakcióvezető. Amiről az alakuló ülésükön döntöttek:
Kocsis Máté és Gulyás Gergely – az új és a régi Fidesz-frakcióvezető- a Fidesz-KDNP Kövér Lászlót jelöli az Országgyűlés elnöki posztjára, alelnökként pedig Hende Csabát, Lezsák Sándor, Jakab Istvánt és Latorczai Jánost látnák.
- Gulyás Gergelyt Kocsis Máté váltja, akinek helyettesei lesznek többek között Selmeczi Gabriella, Halász János, Kubatov Gábor, Zsigó Róbert, Bánki Erik, Hende Csaba és Németh Zsolt.
- A kormánypárti frakciószövetség az Országgyűlés külügyi bizottságának élére Németh Zsoltot, a gazdasági bizottság elnökének Bánki Eriket, az igazságügyi bizottság elnökének a KDNP-s Vejkey Imrét, a honvédelmi és rendészeti bizottság vezetőjének Kósa Lajost, a nemzeti összetartozás bizottság elnöki posztjára Pánczél Károlyt, a kulturális bizottság élére Pósán Lászlót, az Európa-ügyi bizottság elnökének Hörcsik Richárdot jelölik, a mezőgazdasági bizottságot pedig Font Sándor vezetheti.
Kocsis Máté ismertette a Fidesz frakció jövőbeli „terveit" is. Ezek között persze nem szerepelt Orbán Viktor feltétlen kiszolgálása, ám a lemondott józsefvárosi polgármester azt állította: a Fidesz-KDNP célja változatlan, hiszen eddig véghezvitteket a választók megerősítették.
Így a jövőben is központi ügy lesz a keresztény kultúra megőrzése, a külső határok védelme, a teljes foglalkoztatottság elérése és a családok támogatása.
A frissen alakult frakció nem tétlenkedett: máris kérte az Országgyűlést, hogy folytassák a Stop Soros törvénycsomag tárgyalását, valamint javasolják, hogy kerüljön az Országgyűlés elő a migráció ellenes alkotmánymódosítás, amit a Jobbik miatt nem fogadtak el 2016-ban. Most a kétharmados többséggel azt egyedül átvinni képes frakciószövetség azt javasolja, hogy a hetedik alkotmánymódosítás kerüljön ismét a parlament elé.
Kocsis egyébként „Vona Gábor köpönyegforgató politikájának" eredményeként látta elbukni a javaslatot, mely – mint megírtuk – nem véletlenül kerül ismét napirendre. Miután ugyanis a Fidesz-KDNP elbukta a 2016. októberi kvótaellenes népszavazást, afféle szépségtapaszként az alaptörvény újabb módosítását helyezte kilátásba. Csakhogy addigra nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados többségük, a Jobbik pedig feltételhez kötötte annak elfogadását, s így végül a módosítás kútba esett. 2016 novemberében tehát így 2010 óta először az is előfordult, hogy a parlament leszavazta a miniszterelnököt. Orbán Viktor migrációs veszélyre hivatkozó alkotmánymódosítása sem ment át a törvényhozáson, méghozzá (csak emlékeztetőül) azért, mert ragaszkodott a gazdag migránsok számára kitalált letelepedési kötvényekhez.
Arról, hogy még milyen alaptörvény-módosítások kerülhetnek újra, vagy újként napirendre a Fidesz-KDNP kétharmados többségének birtokában, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
