Itt a lista, hogy milyen lépésekkel gyalulhatja le Magyarországot Orbán az újabb kétharmad birtokában

2018. április 12. 16:51 - szerző: Biró Marianna

Nemcsak a civilek, hanem az önkormányzatiság, a megmaradt független sajtó, vagy épp a bírói testület autonómiája is hamar sorra kerülhetnek a Fidesz-KDNP parlamenti felhatalmazásával. Milyen tervekről tudni?

Az eddigi adatok szerint a Fideszre 2 559 192, az ellenzési pártokra 2 614 176 szavazó voksolt vasárnap, vagyis 100 ezren többen szavaztak a változásra. De nincs még csak összemérhetően erős ellenzéki erő, így noha tudjuk, a kétharmadban óriási a szerepe a győztest nagy arányban kompenzáló magyar választási rendszernek, valójában a Fidesz-KDNP nagyon is stabil (nem egymandátumos) alkotmányozó többségre tett szert.

Alaposan meg is dolgozhattak érte. Már 2017 őszén egyértelművé tette Orbán Viktor, hogy nagyon vágyna a kétharmadra, amikor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének parlamenti ülésén azt találta mondani:

„Csak a következő választásig kell kitartani, és minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kell adni azoknak, akik az országot meg akarják védeni.”

Noha csak most szombaton lesz hivatalos végeredménye az április 8-i választásoknak, a miniszterelnök múlt vasárnap magabiztosan szerénykedett: 

„Most kell szerénynek lenni, mert most van mire”.

Tényleg van, hiszen a Fidesz jelenleg már 134, ha a német nemzetiségi képviselőt is hozzávesszük, 135 mandátumot birtokol a 199 fős, május 7-én megalakuló új Országgyűlésben. Alaposan kihasználhatják tehát a régi-új kormánypártok azt a bizonyos, minden korábbinál nagyobb felhatalmazást. 

Fotó: Merész Márton

A választásokat e fölénnyel megnyerő Fidesz-KDNP-nek ugyanis most ismét zavartalan törvényalkotási lehetőséget biztosít a megszerzett kétharmad: az ellenzékkel való együttműködési kényszer nélkül tudják majd módosítani az alaptörvényt, vagy kedvükre változtathatják az alaptörvényben kétharmados törvényként, illetve sarkalatos törvényként meghatározott jogszabályokat.

Nem tudni, milyen nagyobb reformokat tervez a választásnak program nélkül nekivágó kormányoldal, az azonban már biztos, hogy a korábban elvesztett kétharmados parlamenti fölény milyen tervek végrehajtásában akadályozta Orbánt és pártjait. Most már semmi sem áll az útjukban ezekhez, arról pedig érdemes nem elfeledkezni, mit is jelenthet valójában az az orbáni kijelentés:

„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni. Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is."

Na de mire kell számítani?

1. STOP SOROS

A negyedik Orbán-kormány első intézkedéseinek egyike a Stop Soros törvénycsomag elfogadása lesz, amire várhatóan­ már májusban sor kerülhet, ezt a Fidesz szóvivője, Halász János nyilatkozta a választás éjszakáján. Mivel kétharmados többséget szereztek, gond nélkül elfogadhatják a javaslat kétharmados támogatottsághoz kötött részeit is, senkivel sem kell egyezkedni róla. A jogszabállyal el tudják lehetetleníteni a hatalomnak nem tetsző civil szervezeteket, ami miatt számos uniós ország vezetője tiltakozott, és megsarcolnák a nekik juttatott külföldi támogatásokat.

2. „BETELEPÍTÉSI" TILALOM

A „csoportos betelepítés” alkotmányos tilalma is ismét napirendre kerülhet, hiszen miután a Fidesz-KDNP elbukta a 2016. októberi kvótaellenes népszavazást, afféle szépségtapaszként az alaptörvény újabb módosítását helyezte kilátásba. Csakhogy addigra nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados többségük, a Jobbik pedig feltételhez kötötte annak elfogadását, s így végül a módosítás kútba esett. 2016 novemberében tehát így 2010 óta először az is előfordult, hogy a parlament leszavazta a miniszterelnököt. Orbán Viktor migrációs veszélyre hivatkozó alkotmánymódosítása sem ment át a törvényhozáson, méghozzá (csak emlékeztetőül) azért, mert ragaszkodott a gazdag migránsok számára kitalált letelepedési kötvényekhez.

3. TERRORVESZÉLYHELYZET

A terrorveszélyhelyzet bevezetése is újabb teret nyerhet, ha a Fidesz-KDNP-nek szüksége lehet némi riogatásfaktorra. 2016 elején ugyanis a kormány a terrorveszélyhelyzet tényállásának bevezetését kezdeményezte, amely terrorfenyegetettség esetén rendeleti kormányzást tett volna lehetővé (ennek során 60 napra felfüggeszthettek volna hatályos törvényeket), továbbá lehetőséget nyújtott volna az ellenzéki demonstrációk korlátozására és a sajtótermékek kormányzati irányítás alá vonására. A módosítást az ellenzéki pártok elutasították, ezért egy időre lekerült a napirendről, majd 2016 júniusában az ellenzék egy részének támogatásával annak egy kevésbé hajmeresztő változatát fogadta el az Országgyűlés (az alaptörvény hatodik módosítása). A terrorveszélyhelyzet idején életbe lépő különleges jogrend kihirdetéséhez jelenleg a képviselők kétharmadának támogatása szükséges – kérdés, most akar-e élni ezzel a lehetőséggel az újabb fideszes kétharmad.

3. PLAKÁTTÖRVÉNY, ha még...

Simicska Lajos ugyan visszavonulót látszik fújni, ám a Fidesz-KDNP még véletlenül sem engedhet meg magának semmiféle idegeskedést a volt pártpénztárnoka, s annak közterületi hirdetési helyei (azok esetleges politikai célú bevetése) miatt. A plakáttörvény áterőltetése ezért újból terv lehet, hiszen tavaly nyáron, miután a Simicska Lajos által birtokolt felületeken megjelent a Jobbik „Ti dolgoztok, ők lopnak” plakátkampánya, a kormány hirtelen szükségét érezte a pártok köztéri hirdetéseire vonatkozó szabályozás szigorításának. A pártok gazdálkodására vonatkozó kétharmados törvény módosításához nem tudta megszerezni néhány ellenzéki képviselő támogatását, így végül a településkép védelméről szóló – feles többséggel is módosítható – jogszabályban fogadta el, vélhetően alkotmányellenesen a módosítást. Most azonban semmi sem áll az útjukban, hogy akár alkotmányosan is véghez vigyék akaratukat.

4. ÖNKORMÁNYZATISÁG

Korábban többször felmerült, hogy a Fidesz-KDNP kétharmaddal ismét hozzányúlni az önkormányzati rendszerhez, az 5000 fő alatti településeket járásokba vonnák össze, így a falvaknak sem önálló polgármestere, sem képviselő-testülete nem lenne a jövőben, csak egy ember képviselhetné őket a járásokban. A már kiszivárgott elképzelések szerint tovább centralizálódna a közigazgatás, megszűnne Budapesten például a kerületek önállósága is. Kétharmados többség birtokában ebben sem akadályozza Orbán Viktort semmi.

5. VÁLASZTÁSI RENDSZER

Miután Budapesten nagyon csúnyán kikapott a Fidesz-KDNP a múlt héten is, erős a gyanú, hogy amiként 2014-ben tette, a jövő évi önkormányzati választás előtt ismét alakít egyet a helyhatóságok voksszisztémáján. De nemcsak ez fenyeget, hanem az is, hogy az alkotmányozó többséggel rendelkező kormányoldal 2022-ben, az akkori közvélemény-kutatási adatok ismeretében ismét a saját javára alakít a szabályokon, amelyek egyébként ma is a Fidesz aktuálpolitikai érdekei mentén működnek.

6. SOKADIK FÖLDMUTYI

Emlékezetes az is, hogy 2015-ben szerette volna a földtörvényt módosítani a Fidesz úgy, hogy a frissen privatizált földek tulajdonosai megemelhessék a haszonbérletben lévő földek bérleti díját. Akkor kétharmad híján ez elbukott, így most kerülhet akadálymentesen ismét napirendre.

7. BÍRÓSÁGI RENDSZER ÚJABB ÁTALAKÍTÁSAI

2016-ban szintén kétharmadot igénylő közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt is elbuktatta az Alkotmánybíróság, s noha egy másik jogszabályba rejtve az elképzelés egyik legfontosabb elemét, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítását végül e nélkül is sikerült megvalósítani, a Fidesz-KDNP közismerten elégedetlen a bíróságok független ítélkezési gyakorlatával, amit a 3000 fős bírói kar mihamarabbi cseréjével, illetve egzisztenciális megregulázásával érhet el – kétharmados többség birtokában akadálymentesen.

8. SAJTÓBILINCS

Nemcsak a Fidesz-KDNP holdudvarának korlátlan médiabefektetési lehetőségei, hanem az újságírók szájkosárba kényszerítése is napirenden van. A tervek szerint még az idén ősszel, de a legkésőbb 2019 tavaszáig létrejönne egy olyan újságírói kamara, amely az érdekvédelem mellett számos kötelezettséget is előírhatna az újságíróknak és a laptulajdonosoknak. Az elképzelés szerint a kamarába nem lenne kötelező belépni, ám várhatóan a jövőben csak olyan kiadó nevezhetné magát országos médiumnak, amely tagja a kamarának, elfogadja a szervezet etikai és szakmai előírásait, valamint vállalja, hogy csak kamarai tag újságírókat alkalmaz.

9. EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK

Elég csupán a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvényekre, vagy más, akár a korrupciót érintő Európai Uniós tervekre gondolni, egyértelmű: a Fidesz-KDNP kétharmad felhatalmazást nyújt Orbán Viktornak és kormányának arra is, hogy a legfontosabb szövetségesi, diplomáciai, nemzetközi együttműködési kérdésekben mindennemű társadalmi vagy politikai kérdés nélkül, egyedül döntsenek.

10. TOVÁBBI ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁSOK

A Fidesz a saját alkotmányának kereteit is túl szűknek találta az alaptörvény 2012-es hatályba lépése óta. Sőt: 2010-től, az akkor elnyert, s öt éven át birtokolt kétharmadával az elmúlt két ciklusban többször is alkalmazta azt a módszert, hogy ha egy törvényről kiderült, hogy alaptörvény-ellenes, akkor azt a szabályt egyszerűen beírta az alaptörvénybe, ezzel téve szabályossá az előzőleg alkotmányosan elfogadhatatlan szabályokat. Nem mintha az alaptörvény ne járult volna hozzá erőteljesen a kormányzati hatalom demokratikus, alkotmányos korlátainak lebontásához, ám az aligha gránitszilárdságú szöveg időnként mégis képes akadályozni a kormánytöbbség pillanatnyi érdekeinek érvényesítését. Orbán márpedig 2015 februárját követően többször is alaptörvényt akart módosítani, de erre kétharmad híján már nem volt lehetősége.

Mi következik most, amikor ez már csak attól függ, éppen milyen hangulatban ébred?

Orbán Viktor egy felcsúti meccsen
Fotó: Youtube.com