Igencsak meglepő helyekről jelentkeztek be szavazni az április 8-i parlamenti választásokon

Eddig is jelentős, több százezres tömeg regisztrált a határon túlról, a választásokon pedig már csaknem félmillióan vehetnek majd részt, ami az anyaországban élők részvételének fényében befolyásolhatja majd az eredményt. Még Amerikai Szamoáról is bejelentkezett valaki.

2018. február 6., 18:44

Szerző:

Ma 7 millió 943 ezer 177 magyarországi lakcímmel rendelkező, továbbá állandó anyaországi lakcím nélkül 338 ezer 563 magyar állampolgár, azaz összesen 8 millió 281 ezer 740 választópolgár szerepel a Nemzet Választási Iroda (NVI) választójegyzékében. Mindez persze korántsem jelenti, hogy ennyien is vesznek majd részt április 8-án az országgyűlési választáson, hiszen kizárólag a külhoni, tehát a nem Magyarországon élő választásra jogosultak szavazási hajlandóságáról van hivatalos visszajelzés.

Márpedig a határon túli magyar állampolgárok regisztrációs hajlandósága – mint azt a Magyar Nemzet hétfőn megjelent cikke is taglalta – az elmúlt időszakban erősödött, így egyelőre úgy tűnik, sokkal többen vesznek majd részt az amúgy is megnövekedett választói csoportból az anyaországi választáson, mint négy évvel korábban.

Levélszavazat leadása a szabadkai magyar főkonzulátuson 2014. március 24-én
Fotó: Molnár Edvárd / MTI

A magyar állam alig több mint 35 ezer állampolgársági kérelmet utasított el azóta, hogy 2010-ben az Országgyűlés megteremtette az egyszerűsített honosítás lehetőségét – derült ki a Miniszterelnökség tavaly nyári közléséből. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes honosítással foglalkozó titkárságát is magában foglaló kancellária akkor azt is közölte, július közepéig a Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot és tett esküt, valamint Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el.

Nyárig már 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár volt, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezett, tehát levélszavazásra jogosult.

Ez a szám azóta nyilván lényegesen nőtt, hiszen az egymilliomodik határon túli magyar állampolgár is letette az esküt. Azt nem tudni, hogy jelenleg pontosan hányan választókorúak a külhoni állampolgárok közül, az azonban biztos, hogy a júliusi 551 ezer ilyen polgárból már nyáron 300 ezren jelezték, hogy részt vennének a 2018-as parlamenti választásokon.

Ehhez képest megítélés kérdése, hogy a mostani, 338 ezernyi választani akaró külhoni polgárt jelentő tömeg valóban jelentősen emelkedik-e, noha arra a Magyar Nemzet már felhívta a figyelmet, hogy január közepén még 319 ezernél tartott a számláló, amely mostanra, azaz három hét elteltével mintegy húszezerrel többet mutat. Ráadásul az az NVI által napra pontosan vezetett, a választási honlapon fellelhető statisztikából az is kiderül,

további 67 ezer külhoni magyar már jelezte szándékát a szavazásra, de még nem vették fel a szavazói névjegyzékbe

Az NVI napra pontosan közli a regisztrációs adatokat

Mindez egyértelműen az Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP, valamint határon túli társ- és partnerszervezetek, vélhetően magyar közpénzből folytatott kampányának az eredménye. Mint megírtuk, miután tavaly a miniszterelnök a tavalyi tusnádfürdői beszédében is regisztrációra, illetve levélszavazásra biztatott, utána pedig Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője fordult levélben a határon túli állampolgárokhoz, a kormány karácsonykor 200 millió forintos költséggel újabb buzdító levelet küldött, így elkezdődött a hivatalos regisztrációs kampány is a Magyarországot övező országokban. 

Szakértők szerint az egymillió új magyar állampolgár  közül akár 600 ezren is szavazhatnak, kérdéses persze, hogy közülük hányan elkötelezettek szavazójoguk érvényesítése mellett, de a mostani adatok fényében akár 400 ezer határokon túlról érkező vokssal is számolhatunk. (A 2014-es levélszavazatok közül sokat érvényxtelenül adatk le.) 

2014-ben a Fidesz-KDNP a szavazatok 45 százalékával szerzett kétharmadot, az akkor 128 ezer érvényes határon túlról érkezett voksból pedig a kormányzó szövetség kapott 96 százaléknyit, azaz 122 ezret, ami nagyjából egy parlamenti mandátum sorsára gyakorolhatott hatást.

Most azonban nemcsak a Fidesz-KDNP fölényes közvélemény-kutatási adatai, hanem az ellenzék minimum siralmas népszerűségi mutatói, valamint a bizonytalanok és más felmérésekben a választástól távol maradni kívánók magas aránya az, amely még a 128 ezer külhoni szavazatot is felértékelné, nemhogy ennek tripláját.

Ráadásul az is tény, hogy miközben a Fidesz-KDNP közös országos pártlistáját minden bizonnyal erősítik majd a külhoni voksok, a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön élő, dolgozó vagy tanuló szavazók nem vehetnek részt a választáson levélben, nekik sokkal bonyodalmasabb eljáráson kell átmenniük ahhoz, hogy beleszólhassanak a hazai közügyekbe. Ezt jelezheti az is, hogy az NVI adatai alapján a külhoniakkal szemben a Magyarországról – sok esetben vélhetően csak ideiglenesen – elvándoroltak egyre nagyobb táborából 3187-en vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A legtöbben, 427-en nem meglepő módon Londonban szeretnének szavazni.

A levélszavazatok ellenőrzésénél 2014-ben sok volt az érvénytelen voks
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Azok viszont, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, így vélhetően nem is tervezik, hogy hazaköltözzenek, a világ minden tájáról egyre nagyobb számban regisztrálnak. Ráadásul igencsak meglepő helyekről jelentkeztek be. Az NVI 2018. február 6-i adatösszesítése szerint az eddig regisztrált külhoni állampolgárok a következő országokból kívánnak részt venni a magyarországi választásokon:

Regisztráltak száma

Afganisztán 1

Albánia 1

Algéria 10

Amerikai Egyesült Államok 1265

Amerikai Szamoa 1

Argentína 61

Ausztrália 660

Bahrein 1

Belarusz Köztársaság 15

Belgium 165

Bosznia-Hercegovina 64

Brazília 79

Bulgária 8

Chile 10

Ciprus 13

Csehország 67

Dánia 107

Dél-afrikai Köztársaság 19

Dominikai Köztársaság 1

Ecuador 1

Egyesült Arab Emírségek 2

Egyiptom 2

Észtország 11

Finnország 78

Francia Guiana 2

Franciaország 342

Fülöp-szigetek 1

Görögország 22

Hollandia 185

Honduras 3

Horvátország 341

India 1

Indonézia 1

Irán 1

Írország 44

Izland 4

Izrael 218

Japán 13

Jordánia 1

Kanada 996

Katar 1

Kazahsztán 2

Kína 1

Kolumbia 3

Koreai Köztársaság (Dél-Korea) 1

Koszovó 1

Kuvait 1

Lengyelország 37

Lettország 9

Libanon 11

Liechtenstein 2

Litvánia 4

Luxemburg 34

Macedónia 19

Madagaszkár 2

Malajzia 1

Málta 6

Marokkó 2

Mexikó 11

Moldova 4

Monaco 2

Montenegró 20

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 681

Németország 3240

Nepál 2

Norvégia 65

Olaszország 361

Oroszország 56

Örményország 2

Peru 4

Portugália 10

Románia 146 540

Ruanda 2

San Marino 1

Sierra Leone 1

Spanyolország 158

Svájc 804

Svédország 547

Szaúd-Arábia 1

Szerbia 47 428

Szingapúr 6

Szíria 1

Szlovénia 165

Thaiföld 2

Törökország 13

Tunézia 1

Új-Zéland 19

Uruguay 9

Venezuela 11

Kettős állampolgárságot tiltó országbeli címet adott meg 19 259

Magyarországi értesítési címet adott meg 1933

E-mail címet adott meg 111 716

Fax számot adott meg 86

Nem adott meg értesítési címet 433

Összesen 338 548