A honvágy nem elég a külföldön élő magyar munkavállaló hazacsábításához, a rendszeren kéne változtatni
Nemcsak a pénz, maga a rezsim a probléma a külföldön dolgozó magyarok szerint, pedig a honi munkaerőpiacról is nagyon hiányzó több százezer munkavállaló.
770 ezer magyar lakik és dolgozik a világ különböző országaiban, akikre a magyar munkaerőpiacon is szükség lenne, még sincs biztos recept a külföldön élő hazai munkavállaló hazacsábítására – derült ki a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívásáráról szóló sajtóeseményén – írja a Telex.
Az Egyensúly Intézet több mint 300 külföldön dolgozó magyar megkérdezésével készített felmérést és jelentést arról, hogy mit kéne tennie a magyar államnak a kint élők hazacsábítására.
Németországban 220 ezer magyar lakott 2020-ban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban nagyjából 80-80 ezren. Igaz, már 1990-ben is 400 ezer magyar élt külföldön, de az aktív korú kivándorlók korosztályukhoz viszonyított aránya háromszorosára nőtt 2010 és 2020 között. A közbeszédben központi téma lett a kivándorlás, pedig valójában Magyarország csak a középmezőnyben van a külföldre költözések terén az Európai Unióban: Romániában és Horvátországban például négyszer nagyobb az aktív korú külföldön élők aránya, mint Magyarországon.
Negatív és pozitív hozadéka is van annak, hogy ennyi magyar él, és dolgozik külföldön
A 2010-es években a külföldön dolgozó magyarok évről évre egyre több pénzt utaltak haza, ez a növekedés azonban a koronavírus-járvány környékén némileg visszaesett, de így is nagyjából 3,5 milliárd dollárt küldtek vissza Magyarországra 2021-ben.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. július 7., 09:43
A KSH évente nyilvánosságra hozza a bevándorlási és kivándorlási adatokat is, sőt a bevándorlókat megbontja Magyarországon született visszavándorlókra – akik legalább 12 hónapos külföldi tartózkodás után visszatérnek Magyarországra – és külföldön született bevándorlókra.
Itthon
2023. április 10., 08:41
Tavaly 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ennél magasabb számot utoljára 2017-ben jegyeztek fel a KSH előzetes adatai alapján.
Itthon
2023. április 24., 12:04
A fiatal szakképzett munkaerő kivándorlása ellen szólalt fel Orbán Viktor a Szakma Sztár fesztivál megnyitóján.
Ez átlagosan körülbelül a magyar GDP 2-3 százalékát teszi ki 2013 óta, és a hazautalt és Magyarországon elköltött pénz élénkíti a magyar gazdaságot.
Arról nem is beszélve, hogy az így szerzett devizatartalék segít a forint stabilizálásában. Ráadásul sokan csak tanulni vagy pénzt gyűjteni mennek néhány évre külföldre, akik aztán az ott szerzett tudásukat is hazahozzák. „Menjen ki mindenki, aki kint akart tanulni Nyugat-Európában, de utána jöjjenek vissza, hozzák haza a tudásukat” – mondta Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.
Kép forrása: Pexels
Az Egyensúly Intézet szerint egyébként a 770 ezer külföldön dolgozó munkavállaló 750 ezer főre fog csökkenni 2028-ra, miközben a hazautalások aránya is a GDP 1,4 százalékára eshet vissza. Az elemzés szerint a 2004 után kivándorolt lakosok 33 százalékának 2028-ig való visszatérésével akár 1500 milliárd forinttal is nőhetne a magyar GDP nominális értéke.
Mások hosszabb távra terveznek, így rengeteg dolgozó kiesik a munkaerőben egyébként is szűkölködő magyar piacról. A kivándorlók miatt csökken a munkaerő-kínálat, feszesebbé válik az egyébként 4,7 millió aktív munkavállalót foglalkoztató piac, ez pedig egy inflációs nyomást helyez a magyar gazdaságra. Az áruk vándorlását az emberek vándorlása váltja fel, csökkennek a magyar adóbevételek, és veszélybe kerülnek az ellátási rendszerek is.
Semmiképp sem hozható a Túró Rudi egy súlyba azzal, hogy azért van valaki külföldön, mert nem tartja megfelelőnek a magyar oktatás vagy egészségügy színvonalát
– mondta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A külföldön élő magyarok túlnyomó része jelenleg is negatívan ítéli meg Magyarország helyzetét: az életszínvonal csökkenése, az egészségügy és a közoktatás helyzete, a közélettel való elégedetlenség és az árak drasztikus emelkedése volt az, ami miatt sokan nem költöznének vissza az országba.
Míg a több mint 10 éve kint élők 32 százaléka tartotta kizártnak a hazaköltözést, ez az arány a 2-4 éve kint élőknél 50 százalék volt.
(Kiemelt kép forrása: Unsplash)
