Egyedül a Momentum: a civilek nem népszavazást, hanem a törvény eltörlését akarják

2017. november 15. 08:54 - szerző: Biró Marianna

A Civilizációban együttműködő civil szervezetek ugyan üdvözölték a Momentum Mozgalom kiállását a kormány jogsértő, a civileket megbélyegző törvénye ellen, ám meggyőződésük, hogy a népszavazás alkalmatlan eszköz a jogszabály eltörlésére.

„A civiltörvény sérti az alapvető emberi jogokat, és soha nem is lett volna szabad az Országgyűlésnek azt elfogadnia. A véleményünk továbbra is változatlan, de nem fogunk részt venni a Momentum Mozgalom népszavazási kampányában” – közölte a 168 Órával Iván Júlia. Az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint döntésüknek négy oka is van.

A civil szervezetek tavasszal hatalmas tüntetéssel tiltakoztak a megbélyegzés ellen

„Szerintünk a népszavazás alkalmatlan eszköz a törvény eltörlésére, mert egy jogsértő törvény akkor is jogsértő marad, ha adott esetben a szavazók többsége támogatja is azt – fogalmazott az elsődleges okról. Másodsorban azt jelölte meg: – A (közhasznú) civil szervezetek – mint például az Amnesty International Magyarország – nem vesznek részt a pártpolitikai küzdelmekben, ezt a törvény és az alapszabályunk is tiltja. Munkánkkal az egész társadalmat szolgáljuk, nem pártokat vagy pártok kezdeményezéseit támogatjuk, hanem ügyeket és embereket képviselünk.”

Iván Júlia kiemelte: „Figyelemmel kell lennünk az általunk képviselt és segített emberek érdekeire is, a kampányban való részvétellel pedig éppen őket tennék ki a legnagyobb veszélynek. Olyan emberekért, csoportokért dolgozunk, akiknek sokszor a civil szervezetek munkája jelenti az egyetlen esélyt az állami mulasztásokkal szemben.”

Végezetül a civil jogvédő azt hangsúlyozta: egy alkotmányos demokráciában az alkotmányos jogok megsértéséről nem szabad népszavazást tartani.

„Mi és még 22 másik civil szervezet pont azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy mondja ki, a civiltörvény Alaptörvény-ellenes.” Az Amnesty International igazgatója szerint persze a végső cél közös a Momentummal: „Ezt a törvényt hatályon kívül kell helyezni, mert nincs helye egy szabad és az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarországon. Szerintünk a népszavazás nem jó eszköz ennek eléréséhez, ezért mi továbbra is a saját eszközeinkkel küzdünk, és bízunk benne, hogy az alkotmánybírósági beadványunk, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása vagy a nemsokára benyújtott strasbourgi panaszunk végül eléri a célját.”

A Momentum Mozgalom tegnap közölte lapunkkal: miután a Kúria november 7-én hitelesítette népszavazási kérdésüket a civiltörvény eltörlése ügyében, november 20-án, azaz jövő hétfőn megkezdik az aláírásgyűjtést. „A kormány olyan civil szervezeteket bélyegez meg, amelyek munkájától a magyar társadalom erős és sikeres lehet. A listázásukkal egy normális, élhető, demokratikus társadalom ellen hergelnek.

A Momentum november 20-án, jövő hétfőn aláírásgyűjtésbe kezd, több mint 200 000 aláírásnyi ívet kérünk ki,  hogy megvédjük a Magyarországon lévő civil szervezeteket a Fidesz politikai hadjáratától.” 

Azt is írták, hogy arra készülnek, egyedül gyűjtik össze a szükséges aláírásokat, szerintük ugyanis ezt a hatalmat csak népszavazással lehet meghátrálásra bírni. Ez történt az olimpia, a korrupciós népszavazás, a római parti mobilgát ügyében is – állították.

A kormány valóban tart a referendumtól, ám kérdés, ebben az ügyben ez fogja-e meghátrálásra késztetni. Emlékezetes ugyanis: az Országgyűlés júniusban 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazattal fogadta el a hivatalosan a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt – szembemenve minden ellenzéki, szakmai, hazai és nemzetközi jogi aggállyal.

A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon „külföldről támogatott szervezetté válásukat”, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak, és a Velencei Bizottság ajánlása nyomán nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az ötszázezer forintot. A törvény arra is kötelezi az érintett civil szervezeteket, hogy a kiadványaikon feltüntessék, külföldről támogatják őket.

A jogszabály elfogadását követően 23 érintett civil szervezet bejelentette, hogy nem fog eleget tenni a civiltörvény előírásainak, és megtagadja a külföldről támogatott szervezetként való regisztrációt. Azokat a szervezeteket, amelyek nem teljesítik a törvény által rájuk rótt kötelezettségeket, ügyész szólítja fel, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb 15 napos határidejű felhívás követi, utána pedig az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál. A jogszabályban eredetileg szerepelt, hogy a végrehajtást bojkottáló civil szervezeteket törlik a nyilvántartásból, de ezt a Velencei Bizottság ajánlására végül kihúzták a szövegből. Ehelyett az van benne, hogy az ügyész az ismételt felhívás után a törvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével járjon el.

 Inkább az Európai Uniótól, mint bármely ellenzéki párttól várnának segítséget az érintett civilek

Az ügy nemzetközi megítélése nem csak a regisztrációt megtagadó szervezetek miatt érdekes, noha néhány hete az is kiderült, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) „feljelentette” az érintetteket, és a Fővárosi Főügyészséghez fordult „közérdekű bejelentéssel”, hogy vizsgálják meg, egyes törvénytelenségre, bojkottra buzdító civil szervezetek a civiltörvény hatálya alá tartoznak-e. Időközben azonban már az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított a civiltörvény, annak megkülönböztető és megbélyegző volta, valamint az európai közösségi értékeket sértő passzusai miatt. Noha Orbán Viktor kormányfő „közröhejnek” nevezte az eljárást, az már a második szakaszában van, ráadásul a kormány nem tudott időben válaszolni a jogi kifogásokra, így a bizottság kérésével szemben csak késedelmesen fejti majd ki jogi érveit a jogszabály mellett. Miután azonban a kabinet, valamint az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége elsősorban „nemzetbiztonsági okokkal”, valamint Soros Györggyel igyekezett indokolni a jogszabályt, az jó eséllyel az Európai Unió bírósága elé kerül majd.