A TASZ és a Helsinki Bizottság sem hajlandó végrehajtani a civiltörvény előírásait

Sem a Társaság a Szabadságjogokért, sem a Helsinki Bizottság nem fogja végrehajtani a civil szervezeteket megbélyegző törvény előírásait. Közleményében a TASZ jelezte, hogy bojkottálja a jogszabályt, és élni fog minden jogérvényesítési lehetőséggel, ha a törvény alapján eljárást indítanának ellene. A TASZ

gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Indexnek azt mondta:

„A TASZ polgári engedetlenségi akció keretében bojkottálni fogja a törvényt. Nem fogunk eleget tenni a ma elfogadott jogszabálynak. Sokat gondolkoztunk azon, hogyan lehet egy rossz törvényt megtámadni, hogyan tudjuk a jogérvényesítés teljes spektrumát kimeríteni. Végül arra jutottunk: ezt úgy tudjuk legjobban megtenni, ha nem teszünk eleget a törvény előírásainak. Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk. Így tudunk érvényt szerezni majd az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vagy a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Ez a törvény ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti, hanem az európai jogot is, hiszen a nem magyar költségvetési szerveken keresztül érkező európai uniós források is külföldinek minősülnek.”

Ugyanerre készül a Helsinki Bizottság is, szintén nem hajlandó külföldről támogatott szervezetként regisztráltatni magát. „A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének” – hangzik ez a közlemény. A magyar Alaptörvényt, Az emberi jogok európai egyezményét és az uniós szabadságjogokat sértő, nagyon rossz történelmi korszakokat idéző törvényt nem vagyunk hajlandók szó nélkül végrehajtani. Így mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság és/vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást, nem fogunk regisztrálni – írja a szervezet. „Természetesen nem hagyjuk magunkat megszüntetni sem, de a jogi lehetőségeinket a végsőkig ki fogjuk használni. Az ügyfeleink miatt nem kockáztathatjuk a létünket, de meggyőződésünk, hogy a jogsértőnek tartott szabályozás automatikus végrehajtásával a hitelességünk kerülne veszélybe. Az ügyfeleinknek mindig azt tanácsoljuk, hogy éljenek a jogorvoslati lehetőségeikkel, így magunk sem tehetünk másként.”

Az Amnesty International Magyarország eközben „előre kitervelt, aljas támadásról” ír, de – teszi hozzá – „az a jó hírünk van a magyar emberek számára, hogy az Amnesty International Magyarország marad, és tovább dolgozik az emberi jogokért. Nem tesszük meg azt a szívességet a magyar kormánynak, hogy felhagyunk a munkánkkal, és továbbra is minden törvényes lehetőséget megragadunk annak érdekében – bosszantsa ez bármennyire is a kormányt –, hogy hazai és nemzetközi fórumokon tiltakozzunk a törvény ellen és érvényt szerezzünk az igazságunknak.”

Az Országgyűlés kedden 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazattal fogadta el a hivatalosan a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak, és a Velencei Bizottság ajánlása nyomán nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az ötszázezer forintot.

A törvény kötelezi az érintett civil szervezeteket, hogy a kiadványaikon feltüntessék, külföldről támogatják őket.

Azokat a szervezeteket, amelyek nem teljesítik a törvény által rájuk rótt kötelezettségeket, ügyész fogja felszólítani, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb 15 napos határidejű felhívás követi, utána pedig az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál. A jogszabályban eredetileg szerepelt, hogy a végrehajtást bojkottáló civil szervezeteket törlik a nyilvántartásból, de ezt a Velencei Bizottság ajánlására végül kihúzták a szövegből. Ehelyett az van benne, hogy az ügyész az ismételt felhívás után a törvény szabályainak megfelelően az arányosság figyelembevételével járjon el.