A Fidesz-frakció szóvivője olyat mondott a Soros-szervezetekről, hogy még a saját pártja is menekül tőle

2018. február 20., 20:03

Szerző:

Két meglepő érvvel is előálltak a Fidesz ügyvédei abban a perben, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) indított Halász János Fidesz-frakció szóvivője és maga a párt ellen személyiségi jogok megsértése miatt. Halász János – mondta az MHB jogásza, Tóth Balázs a 444-nek – egy tíz hónappal ezelőtti sajtótájékoztatón a Magyar Hírlap egyik elsietett cikke nyomán azt mondta, hogy a „Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről”, és miközben átláthatóságot követelnek, a saját működésüket egyáltalán nem akarják átláthatóvá tenni. „Ez nemcsak kétszínű magatartás, de felvet nemzeti szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket is” – hangoztatta a politikus, aki név szerint a Transparency Internationalt és a MHB-t és a TASZ-t említette meg.

 

Ehhez képest a Fidesz ügyvédei kedden, a per első tárgyalási napján azzal próbálták elhárítani a felelősséget, hogy

a politikus nem is említette név szerint a Soros-szervezeteket,

nincs jogilag kimutatható kapcsolat Halász János és a Fidesz között, mert a politikus csak frakciószóvivő ,

Amíg az első érv egyszerűen nem igaz, a második több sebből is vérzik. Ezek közül csak az egyik, hogy Halász János  egy Fidesz-logóval a háta mögött tartott sajtótájékoztatót. Jogilag például azért nincs rendben – hívta fel a figyelmet Tóth Balázs –, mert egy frakció nem jogalany, perelni sem lehet. 

Halász János egyébként arra a Magyar Hírlap-cikkre hivatkozva tartott sajtótájékoztatót, amelyben a lap arról írt, hogy az úgynevezett Soros-szervezetek „összehangoltan tagadták meg a választ” egy tavaly áprilisi közérdekű igénylésre. Ebben a Magyar Hírlap újságírója az összes munkatárs szerződésére, illetve huszonhárom évre visszamenőleg minden munkatárs fizetésére lett volna kíváncsi, de az újságírója a 15 napos válaszadási határidőt meg sem várva írt meg a cikkét. Az érintett civil szervezetek egyébként megtagadták a választ, a Magyar Hírlap pedig pert indított, de tavaly októberben elveszítette, a bíróság ugyanis kimondta, hogy a TASZ nem közfeladatot ellátó szerv, hanem magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet, amelynek kizárólag azokkal a forrásokkal kell elszámolnia, amelyek közpénznek minősülnek. Ilyen például az egyszázalékos felajánlásokból összeálló támogatás és az EU pályázati pénzei.