A rák előszobája: minden, amit a HPV fertőzés tüneteiről, kezeléséről tudni kell

A HPV a bőrön és a nyálkahártyákon sejtburjánzást okozó víruscsalád. Többek között a méhnyakrák és a torokrák kialakulásáért is felelős.

2024. március 17., 12:19

Szerző:

A HPV a bőrön és a nyálkahártyákon sejtburjánzást okozó víruscsalád. Felelős a közönséges szemölcsök és a nemi szemölcsök (condylomák) megjelenéséért, valamint a méhnyakrák kialakulásáért. A HPV becslések szerint a világ leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzése, miközben a vírus egy gyors teszttel kimutatható, a legveszélyesebb és leggyakoribb típusai ellen pedig létezik védőoltás.

Mi is az a HPV?

A humán papilloma vírus (HPV, papillomaviradae) családon belül mintegy 170 típus ismert, melyek közül legalább 40 az intim területeken is tüneteket okozó kórokozó. Az egyes típusok más-más elváltozásokat okoznak és más szervek hámfelületén okozhatnak panaszokat.

A HPV vírusok nem nemi úton terjedő típusai felelősek a vírusos szemölcsök többségéért, többnyire a tenyéren és a talpakon. A szexuális úton terjedő HPV érintheti a női külső nemi szerveket, valamint a hüvelyt és a méhnyakat, férfiakban a húgycsövet, a hímvessző és a herezacskók bőrét. Mindkét nemben előfordulhatnak a végbélnyílást, továbbá (magatartásformáktól függően) szájüreget és a garatot érintő fertőzések is.

A magas kockázatú HPV víruscsoportok a nyálkahártyát, a bőr hámfelületét érintő daganatokat is kiválthatnak, míg az alacsony kockázatú típusok jóindulatú, ám hasonlóan fertőző és kellemetlen elváltozásokat, szemölcsöket („hpv szemölcs") eredményeznek. A papillóma szó maga a bőrből kiemelkedő, hám eredetű jóindulatú tumorok orvosi elnevezése.

Hogyan okozhat rákot a HPV?

A humán papilloma vírus családon belül elkülöníthetünk egy „magas kockázatú" kategóriát, amely tagjainak hordozása jelentősen megnöveli a méhnyakrák, illetve a méhnyakrák előjelének tekinthető cervikális diszplázia kialakulásának valószínűségét a hordozó egyénben. A rosszindulatú méhnyakhám elváltozások több mint 90%-a a magas rizikót jelentő 16-os és 18-as típusok valamelyikével áll kapcsolatban.

Kutatások szerint a méhnyakrák mellett a HPV összefügg a péniszdaganattal, valamint mindkét nem esetében kimutatták a vírus szerepét a szájüregi daganatok és a torokrák kialakulásában.

A HPV fertőzöttség tünetei

A HPV nem feltétlenül okoz tüneteket, elsősorban férfiak esetében gyakori a tünetmentesség. Magyarországon a vizsgált fiatal felnőttek 70 százalékánál kimutatható a HPV, ám a hordozók nagyobb része tünetmentes. A HPV nem jár a vírusfertőzések többségénél jellemző lázzal, sem fájdalommal. A fertőzést számos esetben néhány hónap alatt legyőzi szervezetünk immunrendszere és észrevétlenül múlik el, még lappangó állapotban. Tünetek elsősorban az immunrendszer meggyengülése esetén (betegség, stressz, dohányzás) jelentkeznek.

Amennyiben kialakulnak a HPV tünetei, jelentkezhet a vírus típusától függően:

Vírusos szemölcs – a tenyerek, talpak szemölcsei, futószemölcs.
Condyloma (magyaros írásmóddal kondilóma) – jóindulatú nemi szemölcs mindkét nem esetében.
Cervikális diszplázia – a méhnyakrák rákmegelőző állapotának tartott, még jóindulatú méhnyakhám-elváltozás.
Méhnyakrák vagy egyéb hámszövetet érintő rosszindulatú elváltozás (pl. szájüregi daganat)
Nők esetében a HPV okozhat híg hüvelyi folyást a fertőzés, ám ez nem specifikus tünet, nem hívja fel egyértelműen a vírusra a figyelmet. Szűrővizsgálat elvégzése nélkül elsősorban akkor igazolódik a fertőzöttség, amikor a beteg az intim területeken tapasztalt szemölcsök panaszával fordul orvoshoz, vagy egy nőgyógyászati citológiai vizsgálat mutat ki – panaszokkal még nem feltétlenül járó – szövettani elváltozást.

A HPV tünetmentesség esetén, lappangó állapotban is komoly egészségügyi kockázatot jelent. A tünetmentesség nem jelenti azt ugyanis, hogy a fertőzés (akár a többszöri fertőződés) később sem jár következményekkel. A HPV teszt elvégzéséhez keresse fel (bőrgyógyász, nőgyógyász, infektológus) orvosát.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)