„Valakik” megszervezték

A rendelet szerint csak a 200 ezer lejnél (körülbelül 14 millió forint) nagyobb kárt okozó hivatali visszaélés számított volna bűncselekménynek, és a kiszabható legnagyobb büntetés az eddigi hétről három évre csökkent volna, öt évre rövidítve ezzel az elévülési időt. Az ellenzék szerint a módosítást személyesen Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke miatt hozták, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a vitatott rendelet elfogadásának napján tartották az első tárgyalást a perében, amelyben 108 ezer lejes kárt okozó hivatali visszaéléssel vádolják.

Szombat esti sajtónyilatkozatában a miniszterelnök elismerte, hogy a jogszabály megosztotta a társadalmat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem voltak rejtett szándékai, és a visszavont rendeletben szabályozott kérdéseket a parlamentnek mielőbb meg kell vitatnia.

A kormány visszakozása nem hűtötte le a kedélyeket. Szombaton és vasárnap is százezrek vonultak utcára országszerte, immár a kabinet távozását követelve. Kívülről úgy tűnhet, hogy a korrupt kormánypártok harca zajlik a tisztességes ellenzékkel. Pontos statisztika nem készült, így nem mondható meg, melyik oldal politikusai lopnak többet, viszont egyértelműen másként viselkednek, ha elkapják őket. Vasile Blaga azonnal lemondott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről, mihelyt felmerült vele kapcsolatban a korrupció gyanúja, miközben a PSD-t irányító Liviu Dragneának már pártelnökké választásakor priusza volt, és folyamatban van ellene a már említett büntetőper. Ennek a viszonyulásnak köszönhető, hogy a korrupcióval vádolt politikusok gyakran átülnek a PSD-be, védelmet remélve. Éppen emiatt a párt nehezen vagy nem vállalható a rendszerváltás után felnőtt és szocializálódott fiatalok számára. Nem véletlen, hogy a kormány ellen többnyire fiatalok tüntetnek, míg az államfői hivatal előtt szervezett vasárnapi ellentüntetésen mintegy 1500 idős szimpatizáns jelent meg. A nyilvános konfrontációk a két nagy politikai blokk között egyúttal óhatatlanul generációk harcának is tűnnek.

Ugyanakkor valamennyi párt egyetért abban, hogy a román igazságszolgáltatás rengeteg problémával küzd. Először is a büntető, illetve a büntető perrendtartási törvénykönyv számos alkotmányellenes előírást tartalmaz. A gumiszabályok miatt sok a megkérdőjelezhető megalapozottságú bűnvádi eljárás és ítélet, és jóformán lehetetlen a jó és a rossz különválasztása. Miközben Románia nyugati partnereitől csakis dicséretet és biztatást kap, az országos korrupcióellenes ügyészségre (DNA) rengeteg a panasz odahaza, és soha nem tudni, hogy egy-egy ügyben tényleg hatósági visszaélésről van-e szó, vagy az ügyészséget ért, sokszor jogos kritikákat felhasználva próbálja valaki tisztára mosni magát a közvélemény előtt.

Ugyancsak aggályos az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálat szoros együttműködése. A gumiszabályok mellett ez a másik ok, amely miatt kialakult a nézet, hogy a DNA túl nagy hatalomra tett szert, Románia ügyészállammá vált. Hogy ez mennyire felel meg a valóságnak, arról mindenkinek más elképzelése van. Ugyanakkor az sem zártható ki teljesen, hogy a visszaélésekre esetenként a szervezetlenség, a hozzá nem értés, a megfelelő körülmények hiánya a magyarázat, nem valamiféle precízen kigondolt és végrehajtott terv. Például az a tény, hogy a Román Hírszerző Szolgálat operatív – vagyis tényleges – vezetője nemrégiben egy szökésben lévő üzletember-politikussal közösen élvezett disneylandi kiránduláson bukott le, sokat elmond a szervezet profizmusáról. Az pedig, hogy a romániai ítélőszéki bíróknak az év minden napjára jut egy eset, jelzi, hogy a rendszerben jócskán benne van a tévedés lehetősége.

Most a problémák megvitatására és megoldására nincs esély, ha a konfliktus elhúzódik. Ráadásul a helyzet súlyosbodhat. A kormánypártok belengették, hogy saját támogatóikat eddig csak azért nem mozgósították, mert számoltak a biztonsági kockázatokkal. A PSD támogatói tábora általában nehezen vihető utcára, viszont néhány ezer vagy akár száz ember is nagy galibát okozhat, ha a két tábort szándékosan vagy véletlenül összeengedik. Bukarest szociáldemokrata főpolgármestere, Gabriela Firea máris figyelmeztetett: olyan jelzéseket kapott, hogy egyesek a megmozdulások megzavarására készülnek. Több szociáldemokrata politikus jelezte, hogy vidéken a támogatóik a saját szakállukra szervezkednek, ugyanakkor néhányan bátorították is a Bukarestbe készülőket.

A kormánypártok vezetői úgy tartják, hogy a tüntetéseket „valakik” megszervezték és finanszírozzák. Legalábbis ezt állította Liviu Dragnea egy tévéinterjúban. Hasonló forgatókönyvet vázolt Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök, aki a kisebbik kormánypártot is vezeti. (Ideiglenesen ő foglalná el az államfői széket, ha, mint azt a kormányoldalon rebesgetik, felfüggesztenék Klaus Iohannist.) Egyik politikus sem nevezte meg Soros Györgyöt, viszont félreérthetetlen utalásokat tettek rá.

A törvényhozás titkosszolgálatot felügyelő bizottságának elnöke, Adrian Țuțuianu felidézte, hogy az „ukrajnai Majdan is így kezdődött”. Attól tart, hogy hasonló polgárháborús helyzet állhat elő Romániában is, és parlamenti vizsgálatot helyezett kilátásba annak kapcsán, hogy a sajtóhírek szerint „több multinacionális nagyvállalat szabadnapot adott az alkalmazottainak, hogy részt vegyenek a tüntetéseken”. A szociáldemokrata politikus szerint meg kell vizsgálni, hogy ezzel kapcsolatban „létezik-e komoly nemzetbiztonsági kockázat”.

Nem ez az első alkalom, hogy a PSD legfelső vezetői olyan, Soroshoz köthető forgatókönyvet vizionálnak, amelynek célja szerintük Románia feldarabolása. Korábban maga a pártelnök is utalt rá a parlament előtt mondott beszédében, hogy a Ponta-kormány távozásához vezető tüntetéseket is külföldről irányították. Az viszont újdonságnak számít Romániában, hogy a Soroshoz köthető szervezeteket és személyeket név szerint támadják, és megtorlással fenyegetik. Így tett Carmen Dan belügyminiszter csütörtökön, amikor több újságírót és közéleti személyiséget megnevezett mint az előző esti zavargások „felbujtóit”.

A szenátus elnöke ugyanakkor egy komplett forgatókönyvet vázolt, amely szerint Romániát azért kötik össze folyamatosan a korrupcióval, hogy kívülről irányíthassák. „Az igazságszolgáltatás kapcsán nem csak a felszínt kell kapargatni, és azt tenni, ami politikailag korrektnek tűnik. Akkor ugyanis Románia továbbra is úgy viselkedik, ahogy sokan elvárják. Vagyis bólogatójános marad, amely nem képes megvédeni a saját érdekeit és nem képes felismerni a hosszú távú érdekeit. Európai uniós országként, természetesen, de erős és méltóságteljes országként, amilyen Lengyelország, amelyre nagy csodálattal nézek” – jelentette ki. Hozzátette: erősen kétli, hogy nyugati partnerei „erősnek akarják tudni” Romániát. Azt is hozzátette: nem érdekli, hogy „a viszonyunk korrekt legyen a nagykövetségekkel”, illetve megérti a kilépésre szavazó briteket, „mert az őket érintő legfontosabb döntéseket Brüsszelben hozzák mindenféle legitimitás nélküli bürokraták”. n