Nyitni vágyó kocsmák, elszállt százmilliárdok
Az Operatív Törzs szerint január 15-ig 702 rendőri intézkedés történt, az üzemeltető, illetve a tulajdonos felelősségét 196 esetben állapították meg. Az üzletek korlátozott nyitva tartására, a benntartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 506 intézkedést kezdeményeztek.
Meglepő, hogy csak ennyi a kihágás. Mert a visszaesés óriási, bár ez nem magyar sajátosság. Csak amíg az olasz vendéglátósok tiltakozásképpen tömeges nyitást terveznek, figyelmeztetve az államot a szektor kilátástalannak tűnő helyzetére, addig hazánkban nem tapasztalható heves tiltakozás. Pedig lehetne. A Magyar Nemzeti Bank közli a bankkártyás, hitelkártyás költéseket, a készpénzfelvételi tranzakciókat, az automatás ki-befizetéseket, s ezek az adatok azt mutatják, hogy a visszaesés esetenként drámai. A külföldi kártyákhoz kapcsolódó költések brutális mélységbe estek.
Az összehasonlításnál figyelembe kell venni, hogy a kártyás költések értéke és a tranzakciók darabszáma dinamikusan emelkedik. A készpénzfelvétel esetében a hazai kártyáknál látszik növekedés, a külföldi ügyleteknél nem. Vagyis a számításoknál azt vettük alapul, hogy az egyes negyedévekben 18-20 százalék körüli növekedés lett volna várható, kivéve a külföldi kártyás készpénzfelvételt, amelyet a korábbi szinten vettünk csak figyelembe.
Míg 2019 második negyedévében több mint 15 milliószor fizettek külföldi kártyával Magyarországon, addig tavaly ugyanezen időszakban ez a szám nem érte el az ötmilliót. Ami az értékeket illeti: ez 199 milliárd forintot tett ki 2019-ben, és 63,5 milliárdot tavaly a második negyedévben.
A három negyedévben együtt a visszaesés még jelentősebb: 587 milliárd után 700 milliárd forintot meghaladó forgalom lett volna elvárható január–szeptemberben, ehhez képest csak 332 milliárd forint jött össze. (A növekedés dinamikus, aminek oka az organikus növekedés mellett az, hogy egyre több helyen lehet kártyát használni. Az ATM-használatban is visszaütött a járvány. Külföldi kártyával a 2019-es második negyedévi 1,6 millió darab tranzakció után 2020 második negyedévében 590 ezer alkalommal vettek fel pénzt, ez 37 milliárd forint pénzkivétet jelentett a 84 milliárd forint 2019-es adathoz képest. Az első háromnegyed évben összesen 134 milliárd forint értékben vettek fel készpénzt külföldi kártyával, szemben a korábbi évek alapján várható legalább 250 milliárddal.
Összesen 370 milliárd forinttal csökkent a kártyás vásárlások és a készpénzfelvételek értéke kilenc hónap alatt. Ha beleszámítjuk, hogy jelentős növekedési potenciál volt a külföldi kártyás költésekben, akkor a mínusz még nagyobb: összesen 950 milliárd forint forgalom lett volna várható számításaink szerint, ehhez képest 467 milliárd forint jött össze.
A hazai és a külföldi kártyás adatokat nem érdemes összevetni: a hazai forgalom sokszorosa a külföldiének, másrészt egészen más mintázatot lehet kiolvasni belőle. Az indulás hasonló volt: a korábbi években tapasztalható bővülés alapján a második negyedévben 1820 milliárd forint forgalom lett volna várható, ehhez képest csak 1663 milliárd jött össze. A várható 240 millió kártyás vásárlás helyett csak 201 millió. Ezt követően azonban jelentős emelkedés indult meg, így a háromnegyed évet nézve összejött a bővülés: 4400 milliárd forint után 5100 milliárd forint volt a vásárlások értéke.
A növekedés azonban nem köszönt vissza a készpénzfelvételeknél. Az ATM-ek szinte berozsdásodtak, a második negyedévben csak húszmilliószor járultak az automatákhoz a magyarok, ami hétmilliós elmaradás. 2019 első három negyedévében 6155 milliárd forint értékben vettünk fel pénzt, tavaly októberig 5900 milliárd forint értékben. Mivel a kártyás ügyletek értéke nőtt, arra lehet következtetni, hogy a készpénzes ügyletek egy része átvándorolt a kártyás tranzakciókhoz.
Igazán beszédes a negyedik negyedéves adat lesz, abban már benne lesz a határzár és a vendéglátóhelyek zárja. Ennek hatását mi még nem, a titokban nyitni akaró kocsmárosok viszont már tudják. / F. Szabó Emese
