Nem kíméli a futballt a vírus

A járvány miatt a futballklubok a túlélésükért küzdenek. Mármint ott, ahol gazdasági alapon működnek.

2021. január 10., 09:18

Szerző:

A csőd közelébe jutott a Bordeaux a járvány első hullámában: jött a bércsökkentés, a létszámstop, és bár az utolsó pillanatban érkezett befektetés megmentette a francia csapatot, a megszorítások maradtak. A koronavírus-járvány a sportban is éreztette hatását, és nagy futballklubok működése is bizonytalanná vált.

Két éve a CD Aves történelmet írt, 2-1-re legyőzte a Sportingot a portugál labdarúgókupa döntőjében. Az 1930-ban alapított klub most viszont eddigi legnagyobb válságát éli, és tavasszal több mint tíz játékos távozott.

Nem a portugál csapat az egyetlen, amelyik nehéz helyzetbe került. A Barcelona, a világ leggazdagabb csapata is megszenvedte a járványt. Ősszel a játékosok fizetését 70 százalékkal csökkentették, és a hírek szerint januárban már nem tudnak fizetést osztani – persze, ez az eddig agyonfizetett futballistákat nem veri majd földhöz.

A probléma másutt jelentkezik. Mindez befolyásolja majd az átigazolási piacot is. Hiszen a játékosok értéke csökkent – igaz, kisebb mértékben, mint azt a nyáron sokan várták –, ám a klubok közötti harc a játékosokért erősödik. Főleg, ha a sztárokat nem tudják megtartani a csapataik.

A Premier League segélyalapot hozott létre, amellyel az Angliában és Walesben működő több mint ezer csapatot támogatja. Ezzel teszik lehetővé, hogy a kisebb, a járvány által jobban érintett klubok is fel tudjanak készülni a kihívásokra.

A két országban több mint 65 liga van, és az ezekben szereplő csapatok mindegyike kaphat a pénzből. A cél, hogy a pályákat és a stadionokat biztonságosabbá tegyék, ezzel lehetőség nyíljon a szurkolók visszatérésére.

Amire jelenleg kevés az esély. A Premier League-ban tarthatatlanná vált a helyzet, a csapatokban egyre több a fertőzött. Az élvonal alatti három osztályban több mint ötven találkozót kellett elhalasztani, az Aston Villa lényegében az ificsapatával állt ki a Liverpool elleni FA-kupa-mérkőzésre. Egyre többen követelik a bajnokság beszüntetését, ami beláthatatlan következményekkel járna.

Németországban már a tavasszal kongatták a vészharangokat. Áprilisban a 36 német első és másodosztályú klub közül tizenhármat fenyegetett csőd. A megoldás a játékosok fizetésének csökkentése volt, és bár ősszel a bajnokság újraindult, és a televíziós bevételek valamilyen szinten megvannak, a zárt kapus mérkőzések miatti bevételkiesés eurómilliós nagyságú.

Több helyen a szurkolók sietnek szeretett klubjuk segítségére. Decemberben például a Dynamo Dresden–Darmstadt mérkőzésre 72 ezren váltottak belépőt, pedig a meccset zárt kapuk mögött játszották. A harmadosztályú hazai együttes az öteurós egységáron kínált jegyeket azért dobta piacra, hogy a drukkerek ezzel is támogathassák az egykori keletnémet bajnokcsapatot. Az eladott 72 122 belépő közel triplája az előző szezon drezdai átlagnézőszámának, illetve több mint duplája a stadion befogadóképességének.

Romániában hasonló játszódik le a bukaresti Dinamo mérkőzései előtt: a szurkolók tömegesen vásárolnak jegyeket a meccsekre, amelyekre nem juthatnak be, segítve az egyik legpatinásabb román klubot.

A gazdasági alapon működő klubok szinte mindegyike bajba jutott. Magyarországon kicsit más a helyzet – igaz, ha a magyar futball gazdasági alapokon működne, már rég megszűnt volna. Lehetett ugyan hallani fizetéscsökkentésekről, de arról is, hogy az NB II-ben szereplő Siófok játékosai ebbe nem mentek bele, és többen távoztak a klubból. Az állami beavatkozás, mint oly sokszor, most is megmentette a helyzetet. A kormány előbb rendeletben szabályozta, hogy a futballisták bére legfeljebb 70 százalékkal csökkenthető, majd anyagi támogatást is adott a kluboknak.

A sportolók és a sportegyesületben dolgozók bruttó bérének felét az állam átvállalta, sőt a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást teljes egészében elengedte egy időre a kormány. A rendelet a sportegyesületi tevékenységet, illetve a sportlétesítmény működtetését végző kifizetőket, vállalkozásokat, helyeket célozta meg, azaz a sokszor millió forintos havi bért felmarkoló focisták után a sportegyesületek jelentős bértámogatást kaptak. / Fehér György