Földből jövő meleg
Számos nagyszabású fejlesztés zajlik a napfény városában, közülük a legnagyobb összegű beruházás a távfűtési rendszer átfogó megújítása, ami 22 milliárd forintba kerül. Ezzel kapcsolatban Botka László polgármester rendre kiemeli: nem kampányszlogen, hanem maga a valóság, hogy Szeged a legzöldebb városa az országnak, többek között azért, mert a helyi távfűtés megújítását a geotermikus energia felhasználására alapozzák.
A geotermikus távfűtési rendszer a Szetáv, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda és a Geo-Hőterm Kft. alkotta konzorcium összefogásából valósul meg. A projektet csaknem kilencmilliárd forinttal támogatja az unió, a fennmaradó összeget a teljes egészében magyar tulajdonban lévő Geo-Hőterm Kft. teszi be a beruházásba, míg a kivitelezési munkákat a helyi Hansa-Kontakt Investment Kft. végzi. A beruházás eredményeként a városban 2023-ban már teljes kapacitással működhet kilenc új termálkút, és az ezekből kinyert hőmennyiségnek köszönhetően a távfűtésben az évente eddig felhasznált 30 millió köbméter gázfelhasználás a felére csökkenthető. Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője szerint ezzel együtt szintén megfeleződhet a szegedi távfűtésből eredő mostani 45-55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátás, ami azt jelenti, hogy a beruházás nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is megtérül majd.
A csongrádi megyeszékhelyen 27 ezer lakást és 470 intézményt fűtenek távhővel, ebből következően a geotermikus technológia kiépítése után a szegedi lesz Európában a második legnagyobb ilyen rendszer a reykjavíki után. Kóbor Balázs elmondta, hogy a város alatt található vízadórétegből 90–95 fokos vizet nyernek ki, ezt használják fel a távhőszolgáltatásra. Egy-egy kút fúrása nagyjából három hónapig tart, és egyenként 500 millió forintba kerül. A számítások szerint a kutak elkészültéig összesen 54 kilométert kell fúrni, valamint ki kell építeni 42 kilométer távvezetéket. Az új kutak az Északi, a Tarján, a Rókus, a Belváros, a Felsőváros, Makkosháza és az Odessza városrészekben létesülnek, és 1700–2000 méter mélyről átlagosan 80 köbméter/óra hozamú, 90 fokos termálvizet fognak kitermelni. Ez a víz sem a távfűtő, sem a melegvíz-hálózatba nem kerül be, hanem a kazánházakban hőcserélőn keresztül hasznosul, majd a visszasajtoló kutak segítségével visszakerül a mélységi víztároló rétegekbe. A kilenc kútból kitermelendő vizet a felhasználás után tizennyolc kútba sajtolják vissza. A termálkutak üzemeltetési idejéről ma annyit tudni, hogy a 60–80 évet is elérhetik. Kóbor Balázs tájékoztatása szerint a jövőbeni tervekben szerepel, hogy a távhőszolgáltatást a belvárosban is kiépítik, ezzel is törekedve arra, hogy a centrumban ne legyenek kémények.
Botka László polgármester arra hívja fel a figyelmet, hogy a távhőszolgáltatás kötelező önkormányzati feladat, de az ármegállapítás jogát 2012-ben elvették a helyhatóságoktól. Azóta a távhődíjat központilag határozzák meg, ebbe az önkormányzatoknak – hiába működtetnek ezen a területen saját céget – nincs beleszólásuk.
A polgármester szerint a távfűtés korszerűsítése csak az egyik – igaz, legfontosabb – eleme a zöld város koncepció kiteljesítésének, hiszen Szeged egyéb jelentős lépésekkel is igyekszik küzdeni a klímaváltozás ellen, így például a helyi elektronikus tömegközlekedés fejlesztésével, a kerékpárhasználat támogatásával, valamint a városi zöldfelületek növelésével, amelynek eredményeként az elmúlt években hatezer fát ültettek el.
Idetartozik az is, hogy az Európai Unió által támogatott, eddig megvalósult, illetve folyamatban lévő beruházásokban összesen csaknem 200 millió forintot fordít a város napelemekre, ezek 15 épületre – bölcsődére, óvodára, iskolára – kerülnek fel. Kóbor Balázs tájékoztatása szerint a napenergiát a gépészeti berendezések elektromos ellátásához veszik igénybe. Tavaly a város saját forrásból tíz lapos tetős kazánházra telepített összesen 552 napelempanelt, segítségükkel évente nagyjából 190 ezer kilowattóra villamos energia állítható elő, ezt a szivattyúk és a kazánok elektromos ellátásához használják fel.
