A kultúrát elpusztítják, ugye?

Nem isznak, nem verődnek tömegekbe, ha nem muszáj, mégis minden rendezvényüket betiltják, mi az? A kultúrafogyasztókról van szó, akiknek – legalábbis a kormány járványkezelési intézkedései alapján úgy fest – veszélyes hordáitól meg kell óvni a társadalmat a mostani vészterhes időkben.

Június elején lett volna az Ünnepi Könyvhét, idén már a kilencvenegyedik. Járványhelyzet volt, nem volt kérdés, hogy elhalasztják, szeptember végére tették át. Ám a jelek szerint az író-olvasó találkozók különösen vonzzák a vírust, Müller Cecília tiszti főorvos ugyanis határozottan nem javasolta az esemény megrendezését, miután a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése állásfoglalást kért tőle. Hiába, veszélyes hely a Vörösmarty tér. Még szerencse, hogy a Belvárosi Sörfesztivált a Szabadság téren rendezik meg szeptember elején, pár villamosmegállóval arrébb, ott nyilván biztonságosabb.

A veszteség mérlege: 176 kiadó, illetve szervezet hiába készült a bemutatkozásra, pedig ennyien még soha nem jelentkeztek a Könyvhétre.

A labdarúgó-Szuperkupa-döntő biztonságosan megrendezhető – mondta nemrég Merkely Béla. Ez most csak úgy eszembe jutott. Mondjuk ezt eddig is tudtuk: a vírus messzire elkerüli a lelátókon szokás szerint csendes távolságtartással teát szürcsölő szurkolókat.

Kapolcs, a Művészetek Völgye a kultúrafogyasztók Mekkája. Volt, tavalyig, és reméljük lesz, jövőre is. A színes, sokrétű kulturális fesztivál idén ünnepelte volna 30. jubileumát. Ehelyett vigaszprogram lesz, Kapolcspótló: szeptemberben Völgyhétvégék néven adnak ízelítőt abból a szervezők, ami lehetett volna a művészet nyári ünnepe. De persze ez nem lesz ugyanaz. Csak az összehasonlítás kedvéért: tavaly tíz napon át a Balaton-felvidék három településén –Taliándörögdön, Kapolcson és Vigántpetenden – harmincöt helyszínen közel 1500 programot tartottak. Voltak koncertek, színházi előadások, irodalmi és táncbemutatók, hangversenyek, pódiumbeszélgetések, cirkuszi előadások, zöldprogramok és gyerekprogramok egyaránt. És nemcsak a közönségnek ünnep ez a néhány nap, hanem a környékbeliek számára is.

„Találkozzunk 2021-ben” – próbálják a pozitív oldaláról megközelíteni a helyzetet a szervezők a Zsidó Kulturális Fesztivál Facebook-oldalán. Most a programok jelentős része elmarad, vagy a hatvanfős Spinoza Színházba szorult, amelyet csak bajosan lehetne biztonságos helyszínnek nevezni. Mindössze remélni lehet, hogy legalább ezek az események megtarthatók. Agyonnyűtt vicc mostanában, de elsütöm: ha a Spinoza Színház közönsége az öltönyre felvenne egy Fradi-sálat, a díszlet elé pedig elhelyeznének, a rend kedvéért, egy focilabdát, talán biztosabbra mehetnének a szervezők.

Sorolhatnánk még a fájóan üres helyszíneket, például a Fishing on Orfű vagy a kulturális programokat is kínáló Sziget Fesztivál területén. Vagy akár az Ördögkatlan fesztiválén. A szervezők itt is pótfesztivált kínálnak októberben, ha addig konszolidálódik a helyzet, de reményeik szerint 2021-ben megrendezik az igazit. Tavaly, amikor még nem sejtettük, hogy a kulturális fesztiválok világa jó időre csak kellemes emlékké fakul, azt írták az Ördögkatlan szervezői: „Lesz tizenkettedik. Sokan kérdezgették, végül is joggal: lesz-e még? Nem törvényszerű a folytatás. Vagy talán mégis. Elkezdtük valaha a magunk kedvére, ám az idő felmutatta, hogy nemcsak magunknak, de sok embernek okozunk vele örömöt, ez már felelősség is. Folytatni kell.”

Folytatni kell, tényleg. Ha lehet. De egyelőre úgy tűnik, ha a kormány kultúrát lát, azonnal előtör belőle a járványfrász. / H. E.