Európa leáll
A három hét múlva esedékes húsvéti szenthét szertartásait a hívők jelenléte nélkül mutatják be a Vatikánban. Az olaszországi templomok többségét bezárták. Ahol még nyitva tartanak a templomok, a hívek csak kis csoportokban mehetnek be imádkozni.
Európában Itália számít a járvány által leginkább sújtott országnak. Giuseppe Conte miniszterelnök hétfőn arról beszélt, hogy a fertőzés még nem tetőzött, hogy az olasz lakosság döntő hetek előtt áll. A diagnosztizált fertőzöttek száma túllépte a 24 ezret, a halálos áldozatoké pedig az 1800-at. A legtöbb, 13 ezer beteget számláló Lombardia tartomány bejelentette, hogy nagyméretű víruskórházat tervez létesíteni a milánói vásártéren.

Németországban egységes intézkedéseket vezettek be a tartományok a koronavírus-járvány miatt az emberek közötti fizikai kapcsolatok korlátozására – jelentette be Angela Merkel.
A kancellár nem sokkal korábban még csak arra intette a lakosságot, hogy lehetőleg tartózkodjanak a társas érintkezés különböző formáitól. Azóta Németországban gyakorlatilag megszűnt a baráti kézfogás, a rokoni ölelés és puszi.
A nyolcvanmillió lakosú országban rendkívül magas a fokozott veszélyeztetettségnek kitett idősek aránya. A legtöbb fertőzöttet Észak-Rajna-Vesztfáliából, valamint két déli tartományból: Baden-Württembergből és Bajorországból jelentették.
Németországban nincs bevásárlási hisztéria, mert az emberek egyszerűen hozzászoktak, hogy a boltok polcai soha nem ürülnek ki. Most is viszonylag sokan vannak a bevásárlóközpontokban, de nem többen, mint máskor, legfeljebb valamivel többet pakolnak a bevásárlókocsikba.
Az emberek kevesebbet járnak étterembe, kocsmába, és – ha csak lehet – otthon maradnak. Az otthonuk közvetlen közelében mozognak, messzire nem hagyják el a lakókörzetüket. Aki teheti, otthonról dolgozik. Az interneten ugrásszerűen megnőtt az otthonról, home office rendszerben végezhető munkák hirdetéseinek száma.
A kancellár, távozóban lévő politikusként, már nem akar kemény intézkedéseket hozni, inkább delegálja a feladatokat, főként tartományi hatáskörbe. A tartományok azonban nem igazán összehangolt döntéseket hoznak, és ebből sokszor zavaros helyzet alakul ki. Az előző hét második felében sorra úgy döntöttek, hogy – egyelőre a tavaszi szünet végéig, április 20-ig – bezárják a bölcsődéket, az óvodákat, az általános és középiskolákat.
Lothar Wieler, a Robert Koch Intézet igazgatója bejelentette, hogy a kórházakban a nem sürgető beavatkozásokat elhalasztják, mert elsődleges szempont a koronavírusos betegeket ápolása és a járvány terjedésének a lelassítása.
Németországban a szokványos hétköznapokon, főleg vidéken, a tömegközlekedési eszközökön leginkább iskolások, diákok és külföldiek utaznak, ezeken a járműveken most alig néhány utas lézeng. A buszokon, villamosokon az elülső ajtót zárva tartják, a járművezetőnél most nem lehet jegyet venni. A máskor zsúfolt német autópályákon is érezhetően kisebb lett a forgalom. A vasárnapi kamionstop most éppen nem érvényes, mert az áruszállítás folyamatosságát biztosítani akarja a szövetségi kormány. Hétfő reggeltől viszont lezárták az Ausztriával, Franciaországgal és Svájccal közös határt.

Svédországban a kormány jórészt a járásokra bízza a járványhelyzettel összefüggő döntések meghozatalát. Minden háztartást törvény kötelez azonban arra, hogy felkészüljön egy esetleges katasztrófahelyzetre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a koronavírus terjedésétől függetlenül minden háztartásban van legalább egy hétre elegendő víz, élelmiszer, gyógyszer, tűzgyújtásra alkalmas eszköz és készpénz. Ez utóbbi külön is fontos és érdekes, merthogy az ország gyakorlatilag már teljesen átállt a kártyás, illetve elektronikus fizetésekre.
Egyébként is sokan dolgoznak otthonról (home office). Most a járvány miatt még többen maradnak otthon, és lehetőség szerint távmunka keretében végzik el a feladataikat. Ily módon jelentősen csökkent a tömegközlekedést igénybe vevők száma. A tényszerű tájékoztatásnak köszönhetően gyakorlatilag mindenki tudja, milyen tünetekkel jár a vírusfertőzés, és azt is, hogy mit kell tennie, ha elkapta a betegséget.
Erre az esetre két fontos, országos, éjjel-nappal elérhető telefonszámot tartanak fenn. Az egyiken általános tájékoztatást kaphat az érdeklődő, a másikon pedig hivatalosan bejelentheti, ha fertőzöttnek érzi magát. Ezen a vonalon orvosok alaposan kikérdezik a jelentkezőt, azaz kvázi telefonos diagnózist állítanak fel, a tapasztalatok szerint meglehetősen pontosan. Ha az előzetes diagnózis szerint a telefonáló valóban fertőzésgyanús, akkor speciális mentőautóval elmennek hozzá, és elvégzik nála a koronavírustesztet. Amennyiben a teszt alapján a beteg állapotát súlyosnak találják, akkor kórházba viszik, és ott folytatják a kezelést.
A svédek körében kiemelkedő az együttérzés és a segítőkészség. Az első fertőzött beteg azonosítása után, szinte napokon belül Facebook-csoportok jöttek létre azzal a céllal, hogy amennyire csak lehet, segítsék azokat, akik már megbetegedtek, és emiatt kénytelenek otthon maradni, önkéntes vagy kényszerű karanténban. Például bevásárolnak helyettük, a patikából elhozzák a gyógyszereiket, vagy akár takarítanak a lakásban.

Dánia a jelek szerint nagyobb bajban van, mint Svédország. Ennek leginkább az az oka, hogy nemrég meglehetősen sokan, mintegy 800 ezren töltötték a síszünetet külföldön – Ausztriában, Franciaországban vagy akár Olaszországban –, és ott fertőződtek meg, a betegséget pedig hazavitték. Történetesen nem a főváros, Koppenhága bizonyult a leginkább fertőzött területnek, hanem a mintegy 300 ezer lakosú Arhus város és körzete.
A boltokban alig feleannyian vásárolnak, mint szokás szerint ebben az időszakban, de aki rászánja magát a vásárlásra, annak minden bevásárlóközpont bejáratánál kézfertőtlenítő pontok és gumikesztyűk állnak rendelkezésére. Dániában bevásárlási láz mindössze egyetlen napig volt: aznap, amikor a miniszterelnök, Mette Frederiksen bejelentette, hogy immár a világjárvány terjed a királyságban is. A nagyobb áruházláncok vezetői azonban megnyugtatták a lakosságot, hogy nincs és nem is lesz áruhiány, így a vásárlási hisztéria rögtön meg is szűnt.
Az első beteget február 27-én diagnosztizálták. Utána villámgyorsan elvégeztek mintegy négy és fél ezer vírustesztet, amelyek közül csaknem ezer pozitív lett. Az egészségügyi kormányzat erre bejelentette: a pénzt és energiát immár nem a tesztek elvégzésére, hanem a betegek gyógyítására fordítják. Azóta nem sűrűn közlik a fertőzöttek, illetve a halálos áldozatok számát, mondván, nem a pánikkeltés a cél, hanem a mielőbbi gyógyítás.
Dániában is vannak éjjel-nappal elérhető telefonszámok, amelyeken bárki bármikor tájékozódhat a járványról, a megelőzési lehetőségekről, a betegség tüneteiről és a teendőkről, ha elkapták a fertőzést. Még pszichológusok, lelki gondozók is rendelkezésre állnak arra az esetre, ha valaki pánikba esne, amikor észleli magán a betegség tüneteit.
Ezek az információs vonalak immár több idegen nyelven is elérhetővé váltak, miután a közelmúltban az interneten, a közösségi oldalakon sokan reklamáltak, hogy az országban élő, dánul nemigen beszélő külföldiek nem feltétlenül juthattak megfelelő tájékoztatáshoz. A reklamáló kommentek megjelenése után szinte azonnal létrehozták az infovonalakat a Dániában élő külföldiek többsége által beszélt nyelveken is.
Az egészségügyi miniszter a minap közölte, hogy a járványügyi szakemberek szerint a következő két hét lesz a kritikus időszak, amelyben várhatóan a lakosság fele, kétharmada elkapja a betegséget.

Ezekben a vírusos időkben kevés országban kerül előtérbe a hagyományos politika. Lengyelország azért tartozik ezek közé, mert május 10-én tartanák az államfőválasztás első fordulóját. A jelenlegi köztársasági elnök, Andrzej Duda, aki pályázik a következő ciklusra is, a járvány miatt két hete felhagyott a kampányolással. Hivatalos döntés még nem született, de a szinte óráról órára romló vírushelyzet valószínűsíti a választás elhalasztását.
A katolikus egyház eleinte a több mise szükségességét hangsúlyozta, majd három tévécsatorna és egy rádióadó ilyen jellegű szolgáltatásait ajánlotta a hívők figyelmébe. Végül a varsói érsek, Nycz bíboros felmentést adott a híveknek, mondván, a vasárnapi szentmisétől való távolmaradás nem számít bűnnek, azt az otthoni ima helyettesíti.
Március 13-án Morawiecki kormányfő személyesen jelentette be a járványügyi vészhelyzetet. Külföldiek nem léphetnek be Lengyelországba, a hazaérkező lengyel állampolgárok számára 14 napos karantén kötelező. Zárva vannak a kulturális és oktatási intézmények, a plázák üzletei, az éttermek és szórakozóhelyek, Varsóban az uszodák, fürdők és konditermek. A LOT légitársaság felfüggesztette Lengyelországot nem érintő összes járatát. Még a Tátrát is bezárták: tilos belépni az ottani nemzeti park teljes területére.
Lengyelországban lapzártánkig 205 fertőzöttet regisztráltak, öten haltak meg, és nyolcszáz főt ápoltak kórházban a koronavírus következtében.

Újabb korlátozásokat jelentett be az osztrák szövetségi kormány az új, koronavírus okozta járvány megfékezése érdekében. Ezek értelmében betiltották az öt főnél nagyobb összejöveteleket, és az éttermeknek is be kellett zárniuk.
Az Ausztria nyugati részén fekvő Tirol vezetése a tartomány egészét vesztegzár alá vonta. Itt jelent meg először Ausztriában az új koronavírus, amely már 245 embert fertőzött meg. „Aki külföldön van, és haza akar térni, az húzzon bele, és sürgősen induljon útnak, vagy vegye fel a kapcsolatot a külügyminisztériummal, hogy hazahozhassuk” – jelentette ki Kurz az ORF 2-es csatornájának adott interjúban vasárnap este. Ausztriában vasárnap reggelig mintegy 800 fertőzöttet találtak, és egy embert ölt meg az új koronavírus.

Országos vesztegzárat rendelt el a cseh kormány, egyelőre március 24-ig – jelentette be Andrej Babiš miniszterelnök. A kabinet jelentősen korlátozta az emberek szabad mozgását: nem hagyhatják el a lakásukat és nem tartózkodhatnak közterületen, ami alól kivételt képez egyebek mellett, ha munkába vagy orvoshoz mennek, valamint élelmiszereket, gyógyszereket, tisztálkodószereket vásárolnak. További kivételt képez a gondoskodás a közeli hozzátartozókról.
Csehországban vasárnap késő este 293 fertőzött személyt tartottak nyilván. Kettejük állapota volt súlyos. Az országban határozatlan ideig szünetel az oktatás, zárva vannak a vendéglők, az üzletek, kivételt az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, drogériák képeznek, és lezárták a cseh határokat is. A határátlépési korlátozások nem érintik a kamionos teherszállítást, a kamionsofőröket, pilótákat és a szolgálatban lévő vasutasokat, valamint egészségügyi dolgozókat.

Szükségállapotot hirdettek Szerbiában is. Az országban az előzó hét végéig 48 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Az elnök arra kérte a 60 év felettieket, hogy saját érdekükben maradjanak otthon. Az utcákra vezényelték a hadsereget: katonák őrzik azokat a kórházakat, ahol fertőzötteket kezelnek, míg a rendőrök azt ellenőrzik, hogy a házi karantén alá helyezettek betartják-e az előírásokat. Szerbiában az eddigi tervek szerint április 26-án általános választásokat tartanának.

Hollandiában az iskolákat, óvodákat bezárták, de a tanítás folytatódik: a diákok interneten kapják meg a feladatokat, amelyek elvégzését a táblagépeiken kell visszajelezniük a tanároknak.
A munkahelyek többsége átállt az otthoni munkákra, ez természetesen a szolgáltatásokra nem vonatkozik. Az éttermekben és a szórakozóhelyeken látogatási tilalmat rendeltek el. A boltokban a múlt héten még hiány volt tisztítószerekből és vécépapírból, de miután a közösségi médiában megjelent egy film, amelyet egy targoncás forgatott a telefonjával az egyik raktárban, amely dugig volt kiszállításra váró csomagokkal, a pánik megszűnt. Amszterdam piros lámpás negyedének több szórakozóhelye is bezárt.

Belgiumban minden csoportos szabadidős tevékenységet, legyen az sport, kulturális vagy ünnepi jellegű, a résztvevők számától függetlenül, akár állami, akár magánrendezvény, törölni kell vagy el kell halasztani. Rendes nyitvatartás szerint csak a gyógyszertárak és az élelmiszerüzletek működhetnek.

Mindeközben Kínában mindössze 16 új koronavírusos megbetegedést jelentettek hétfőn, és a hatóságok figyelme egyre inkább arra irányul, hogy külföldről érkezők ne hurcolják vissza a Covid-19-et az országba. A 16 érintettből 12 külföldről érkezett, így első alkalommal haladta meg a helyi betegek számát a külföldről érkező fertőzötteké. A maradék négy új fertőződés Hupej tartomány központjában, Vuhanban történt.

Dél-Koreában – szintén hétfői jelentés szerint – hetevennéggyel, 8236-ra nőtt a fertőzöttek száma, ami kettővel kisebb a megelőző napi értéknél. Ez mintegy három hete a legalacsonyabb szám a napi megbetegedéseket tekintve, és sorozatban a második nap, amikor a vírus terjedése két számjegyűre mérséklődött. A koreai hatóságok adatai szerint eddig hetvenöten haltak bele a kórba az országban.
Gordon István és Világi Gyula beszámolója,
a MTI hírei, valamint más hírforrások alapján
összeállította / Kárpáti János
