Elnémulhat a Klubrádió

– Tizenkilenc éve rádiózunk, követtünk el apró hibákat. Tudomásul vettük, amikor tízezer forintra megbírságoltak, mert két decibellel hangosabb volt a reklám a megengedettnél. Ha valaki megsérti a törvényt, megbüntetik, ha nem, akkor nem büntethetik meg. Ez ilyen egyszerű – mondta Arató András, a Klubrádió többségi tulajdonosa a 168 Órának.

Aratót azért kérdeztük, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvánosságra hozta legutóbbi döntését: 2021. február 14-e után a Klubrádió nem sugározhat az eddigi, 92,9 MHz-es frekvencián. Vagyis: a rádió elnémul – a határozat értelmében.

A Klubrádió hét évre kérte a frekvenciahasználat meghosszabbítását, ám a hatóság – indoklása szerint – számos törvénysértést talált a rádió működésében. „Két, egy éven belüli adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatti eljárásban állapított meg hiányosságot a Médiatanács, ezért a második ugyanilyen eset már a törvény alapján ismételtnek minősül” – közölte lapunkkal az NMHH. Hozzátették: „A Klubrádió 2017. március 27. és május 31. között megsértette a médiatörvény szerinti műsorkvótákra vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségét is. Ez minősül most ismételtnek, mivel a rádió 365 napon belül ugyanazt a jogszabályhelyet sértette meg, ugyanis 2016. szeptember 26. és december 31. között volt már egy ilyen probléma.” Kitértek korábbi, hasonló határozatokra is: „Ez nem az első eset, amikor törvényi ok miatt nem újíthatta meg egy rádió a jogosultságát: 2019-ben a hevesi 93,7 Rádió 1, a székesfehérvári Vörösmarty Rádió, a miskolci-mezőkövesdi Európa Rádió és a budapesti Civil Rádió is hasonló helyzetbe került. Az első három esetben a rádiók nem támadták meg a megnemújításról szóló döntést, a frekvenciáikra a Médiatanács újra pályázatot írt ki, és mindhárom esetben újra szólnak a korábbi rádiók.”

A Médiatanács ezek alapján – nem hivatalosan – arra biztatja tehát a Klubrádió menedzsmentjét, hogy ha nem is kapják meg automatikusan a frekvenciát, azért pályázhatnak rá, hisz korábban több esetben is az nyert, akitől megtagadták a hosszabbítást. Az újrapályázással kapcsolatban lapunknak Arató annyit mondott: azon dolgoznak, hogy elérjék, a médiahatóság változtassa meg a döntését; ehhez ha kell, jogi eszközöket is igénybe fognak venni, mert mint fogalmaz „van pár százezer ember, akit ez a döntés hátrányosan érint”.

– Mélyen és súlyosan fel vagyunk háborodva, olyan inszinuáció érte a Klubrádiót, az egész magyar médiaszabadságot, ami tulajdonképp példátlan – mondta ezt már saját rádiójában Arató, napokkal a döntés után. – Az NMHH egyszerűen hazudik, amikor a Klubrádió törvényszegéseivel magyarázza a határozatát, mert olyan dolgokat hoz fel, amelyek nem léteznek, vagy oly mértékben kis súlyúak, hogy észre se lehetne venni. Ez álhivatkozás, a Médiatanácsnak semmilyen jogalapja nincs arra, hogy visszautasítsa a frekvenciaszerződés meghosszabbítására beadott kérelmet.

Hogy az NMHH és a Klubrádió csatájának újabb fordulója azonnal a politikai térbe került, a legkevésbé sem váratlan fordulat. A Klubrádió brandje lényegében egyet jelent a NER-rel szembeni „ellenállással”, az önkorlátozás nélküli Orbán-kritikával. Jelen pillanatban az éterben egyedül ez az adó számít kifejezetten kormánykritikusnak.

Ezzel szemben az NMHH bármennyire is nemzetinek mondja magát – már az elnevezése szerint –, kizárólag a kormánypártok delegáltjai foglalnak benne helyet, politikai alapon kinevezettek döntenek állítólag politika- és pártsemleges módon. A Klubrádió a határozat kapcsán kiadott közleményében rá is erősít erre a narratívára: „A Médiatanács nevű egypárti politikai szervezet úgy határozott, hogy ismét kísérletet tesz Magyarország utolsó, jelentős kormánykritikus és független rádiójának elnémítására. Ehhez a frekvenciaszerződés jogszerű meghosszabbításának jogszerűtlen elutasítását választották eszközként.”

A párhuzamos valóságok országában mindenki éppúgy talál szilárd(nak vélt) tényeket, mint rejtegetni vágyott indítékokat a maga állításának igazolására. A kormánysajtó különös alapossággal tárgyalja a Klubrádió jogsértéseit, míg a kritikus médiumok a hatóság korábbi kekeckedéseit és az Orbán-kormány független sajtót ellehetetlenítő lépéseit sorjázza.

Mindettől függetlenül a rádió munkatársai borúlátók. Egyikük nem sokkal a hatrozat nyilvánosságra kerülése után így beszélt a 168 Órának: „Egyszer már megpróbáltak elhallgattatni minket adminisztratív eszközökkel. Nem sikerült. Tartok tőle, hogy tanultak az esetből. Pénzük bőségesen van jogászokra; félek, nem hibáznak kétszer.” / Zsigmond Viktória