Bagó megint börtönbe megy

Mindketten jártunk már krízishelyzetbe jutott, elesett emberek bírósági tárgyalásán, börtönökben és fogházban is, írtunk is róluk, de most Bagó esetével megismerkedve, magunk is meglepődtünk. Ott voltunk a tárgyalásán, ahol a beszédhibája miatt a bírónő egyetlen vallomását sem értette, és semmilyen módon nem vették figyelembe, hogy írástudatlan. Bagó majdnem a fél életét börtönben töltötte, általában közúti vétségekért, tartozásokért ült. Heti rendszerességgel kap 30-40 ezer forintos büntetéseket például a lovas kocsi kerekének „elkopott profilja”, a kocsin hátul utazó személy, vagy enyhén ittas állapotban való hajtás miatt.

Bagó és élettársa, Lujza számára követhetetlen, hogy éppen miért viszik el a börtönbe, tartozásért vagy egyébért. A korábbi büntetését azért kapta, mert a piacon egy vitában kést vett elő, amit aztán nem használt. Öt évet kapott.

Miután elvitték a rendőrök, először nem is tudtuk, hogy melyik börtönben van. Csak élettársa, Lujza kapott „kapcsolattartói” szelvényt. Egész délelőtt telefonáltunk, hogy meg szeretnénk látogatni, de telefonon semmilyen érdemi felvilágosítást nem adhatnak. Az adatvédelem miatt érthető ugyan a titoktartás, de bizonyos esetekben, amikor még a hozzátartozók sem tudják, hogy a családtagjuk hova került, mindez abszurd helyzeteket idéz elő, ugyanis kizárólag az elítélt küldheti ki a pontos névvel és címmel ellátott kapcsolattartói kérvényét. Írástudatlan személy lévén segítségre szorul, ezért a BV intézethez fordultunk – eredménytelenül.

Bagó és Lujza mindketten írástudatlanok, minden értesülésüket csak hallomásból szerzik, a papír nem is tartozik az információhordozó eszközeik közé. Még az életbevágóan fontos tényekről sem lehet pontosan tudásuk, hiszen a levél elázott, megette a kutya, vagy gyújtósként végezte. Írástudatlan személy számára nincs igazi értéke a hivatalos levélnek, amelyet egyébként még akkor sem ért, ha valaki felolvassa neki – bár ez még a felolvasóval is előfordul.

Bagó lókupec, amikor szabadlábon van, lovakkal kereskedik, és a kordéjának bakjáról hajtja őket. Neki ez az egyetlen közlekedési eszköze. Bagó a tradíciót tartva fuvarozással keresi a kenyerét. Amúgy szerencsésnek mondható, mert írástudatlan létére még a lovas kordéra érvényes hajtási engedéllyel is rendelkezik. A Párizsnak nevezett telepen sokaknak nincsen ilyen papírja. A hatóság azt mondja, hogy aki nem tud írni, az a KRESZ-vizsgát sem tudja letenni. Ezeket a cigány fuvarosokat a rendőrök, ha kedvük tartja, mindig megbüntethetik, arra hivatkozva, hogy jogosítvány nélkül hajtanak.

Bagó ebből a szempontból privilegizált, hisz neki van papírja.

Amúgy nap mint nap költöztet, szemetet hord, bútorokat szállít, nem csak cigányoknak. A városban és környékén a szemétbányák bezártak. Az EU-s előírások igen szigorúak. Ezért aztán Bagó kénytelen a rá bízott szemetet valahová eldugni, de ez gyakorta nem sikerül. Így fordulhat elő, hogy a sittet a saját udvarába teszi le, mert egyáltalán nincs hová vinnie. Bagó megrendelői sokszor (alsó) középosztálybeli magyarok, akik pont azért fizetnek, hogy az illegális szemétlerakás terhe ne az ő lelküket nyomja. Így lesz Bagó háza tájából szemétdomb, amiért az önkormányzat Lujzától, az élettársától a korábbi években már többször is megvonta a szociális segélyt.

Aprócska lovai vannak, azokat a szobából kialakított istállóban tartja, és gyakorta a konyhában vagy az istállóban hajtja álomra a fejét, mert a ló számára kultikus szerepet tölt be. Mindene, a szeme fénye, úgy érzi, ezektől a paripáktól függ az élete és a boldogulása.

Itt szükség van a cigány lókupecek (lókereskedők) történeti hátterének felvillantására. Évszázadokon át a kevés földdel rendelkező szegény paraszt legalábbis törekedhetett arra, hogy egyszer maga is gazdává váljon. Aki a maga ura, saját lovakat tarthat. A ló évszázadokon át így a szabadság jelképe is volt. A lótartást ezért a Habsburg uralkodóház egyaránt megtiltotta a szegény parasztoknak és a vándorló életmódot folytató cigányoknak. A ló a kupechagyományokat őrző cigány családok számára még akkor is státusszimbólum marad, ha már gyakorlati haszna nincsen, és mellette áll a sok millió forintért vásárolt BMW. A másik véglet Bagó sorsa, ugyanis ma már a lókereskedés ráfizetéses foglalatosság, ezért más munkával kell megkeresni és pótolni a veszteséget.

A börtönbe szállítás előestéje a romáknál kicsit hasonlít a halottat búcsúztató virrasztáshoz. A magyar büntetőrendszerben néha előfordul, hogy a büntetés végrehajtása az ítélethez képest időben eltolódik. A börtönben való jelentkezés előtti éjszakán valamennyi rokon összegyűlik, együtt virraszt, iszik, beszélget és énekel a romák nyomorúságáról. Ezek az érzelmek kimutatásának kiemelkedő alkalmai, és mindaddig tartanak, amíg a börtönajtó be nem csukódik az elítélt mögött, a zokogó romák előtt. / Demszky Alma – Demszky Gábor