Rémhírek terjedtek el a pénzfelvétel körül

Itthon is rengeteg pénzkiadón fut a Windows XP, amely április 8-án világszerte nyugdíjba megy. A pénzfelvétel körül rémhírek terjedtek el.

2014. március 22., 17:15

Hackerek martalékává váló bankautomatákat vizionált a CNBC amerikai hírcsatorna és több nemzetközi hírportál azt követően, hogy az NCR nevű, bankautomatákat gyártó cég közölte: a világszerte működő ATM-ek 95 százalékán az április 8-án nyugdíjba vonuló Windows XP operációs rendszer fut. Az XP támogatásának megszűnése azt jelenti, hogy nem jelennek meg a rendszerhez biztonsági javítások, így az operációs rendszer könnyen támadhatóvá válik a benne felfedezett biztonsági réseken keresztül. Az NCR arra számít, hogy az április eleji határidőig legfeljebb az automaták harmadát állítják át frissebb, védett operációs rendszerre, és a következő években még rengeteg ATM fogja az elavult XP-t használni – adta hírül honlapján az Origo.hu.

A legtöbbször XP-t nyomkod a magyar is pénzkivételkor

Az Origo megkereste a legtöbb bankautomatát működtető hazai bankokat, amelyek közül csak a CIB-nél árultak el részleteket a Windows XP támogatásának megszűnésével kapcsolatban. A CIB-től megtudtuk, hogy automatáin a Windows XP második javítócsomagját tartalmazó szoftvereket használnak. A Windows 7-re való átállás jelentős költséggel járna, mert a hardveres fejlesztés mellett szoftveres fejlesztéseket igényelne, például az automaták kártyatársasági tanúsítványait is újból meg kellene vásárolni. Ugyanakkor a banknál nem számítanak kiemelt biztonsági kockázatra, mert a biztonságot egyéb szoftverek biztosítják, ráadásul az automaták az internettől elkülönülő, zárt hálózaton kommunikálnak a banki központtal.

Hogyan lehet a régi szoftvert használó automatákat életben tartani? Balázs Zoltán, az MRG Effitas nevű biztonsági tanácsadó cég szakértője az Origónak elmagyarázta, hogy az otthon vagy cégeknél használt, internetre kapcsolt Windows XP-s számítógépeket nem szabad összekeverni a bankautomatákkal. Saját tapasztalatai szerint a bankautomaták esetében a gyártóik hagyják jóvá a frissítéseket, így eleve gyakori, hogy a biztonsági javítások csak jelentős késéssel kerülnek fel az ATM-ekre. Ez azért nem jelent közvetlen kockázatot – legalábbis Magyarországon –, mert a bankautomaták sosem kapcsolódnak közvetlenül az internetre, hanem egy zárt hálózaton vagy védett kapcsolaton át kommunikálnak a bankok központi rendszereivel – ahogy azt a CIB is említette.

Van, aki frissít, van, aki nem

A szakember szerint a hazai automaták többségén eleve nem a hagyományos Windows XP, hanem a Windows XP Embedded nevű szoftver fut, amelyhez 2016-ig még megjelennek frissítések. Ráadásul a nem Embedded verziók frissítéséhez a Microsoft nagyvállalati partnerei még vásárolhatnak biztonsági támogatást (ez az otthoni felhasználók számára már nem elérhető).

Nem mindegyik hazai pénzintézet marad a Windows XP-nél, az Erste Banktól megtudtuk, hogy mindössze tizenöt automatájukon fut a régi rendszer, a többit már átállították Windows 7-re. Az támogatás megszűnéséig ezeket az ATM-eket is Windows 7-re kapcsolják át. Az Erste gépei is saját, az internettől elkülönített hálózaton kommunikálnak.

Az Origónak az UniCreditnél azt mondták, hogy XP-t használnak, de az internettől elkülönülő kommunikáció miatt nem számolnak extra biztonsági veszélyekkel. A K&H Bank is marad az XP-nél, mert nem számít extra kockázatokra, a technikai felkészülés módját azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Az OTP-től cikkünk közléséig – kétnapos határidővel – nem kaptunk választ.

Burokba zárják az ősszoftvert

Nem kell apokalipszisre számítani a tizenkét éve megjelent Windows XP nyugdíjba küldése miatt Gombás László, a biztonsági szoftvereket fejlesztő Symantec magyarországi képviseletének rendszermérnöke szerint sem. Ő az Origónak azt magyarázta el, hogy többek között vállalata, de más cégek is kifejlesztettek olyan biztonsági szoftvereket, amelyeket kifejezetten az XP-t futtató pénzkiadó automaták védelmére szánnak.

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.