Forint, te olcsó! – A pénzünk védtelen a világgazdaság viharaiban
Az MNB egyértelmű jelét adta annak, hogy számára az a megnyugtató, ha gyengül a forint. Csak emlékeztetőül: egy esztendővel ezelőtt még 312-313 forintos volt a kurzus, ilyen mértékű zuhanást még az új típusú koronavírus megjelenése és a magyar gazdaság teljesítményének várható visszaesése sem indokolt. A hazai közgazdászok egy része osztja a jegybanknak azt az álláspontját, hogy a forint védelmében nincs szükség beavatkozásra, de korántsem azért, mert a gazdaságnak érdekében állna a magyar deviza rohamos elértéktelenedése; ennek sokkal racionálisabb okai vannak. Egyrészt az MNB Monetáris Tanácsát 2013 márciusa óta vezető Matolcsy György, a jegybank elnöke elszabotálja Magyarországnak azt a kötelezettségét, hogy hazánkban bevezetjük az eurót, amelyet 2004 májusában vállaltunk, amikor felvételt nyertünk az Európai Unióba. Ezért kötelező a kormánynak évről évre beszámolnia Brüsszelnek, hogy a felvételhez szükséges maastrichti követelményeket – az úgynevezett konvergenciaprogram végrehajtása révén – miképpen teljesítjük. Azonban a jelenlegi kormány még a csatlakozás céldátumát sem tűzte ki. Az elmúlt években – köszönhetően az uniós támogatásoknak – volt olyan esztendő, amikor beléphettünk volna az euróövezet előszobájába. Ha Magyarországon már az európai pénzt használnák, akkor a mostani nehéz időkben a forint árfolyamának szabadesésszerű elértéktelenedésétől nem kellene tartani. Még a koronavírus-válság előtt bejelentette a Magyarországnál gyengébb gazdasági teljesítményt nyújtó Románia, Bulgária, sőt Horvátország is, hogy megkezdi az előkészületeket az euró bevezetésére, a rendkívüli helyzet miatt azonban ennek időpontja minden bizonnyal eltolódik.
Amíg a forint árfolyama az euróhoz képest rekordmélységekbe süllyed, addig hasonló jelenséggel találkozhatunk a dollárral és a svájci frankkal szemben is. A forint értékvesztésében nagy szerepet játszik az MNB merev monetáris politikája is, hiszen 2016 májusa óta 0,9 százalékon tartja a jegybanki alapkamatot, mit sem zavartatva magát attól, hogy azóta a magyarországi évesített infláció az alig látható mértékűből négy százalékig, sőt egyes hónapokban még ezt is meghaladó mértékben növekedett. A jegybank elérte, hogy a lakosság számára már nem vonzó a néhány tized százalékos kamatot ígérő betétekben tartani a pénzét, ezért a háztartások az eddig évente két számjegyű százalékos mértékben növekvő jövedelmüket soha nem tapasztalt mértékben készpénzben tartják otthon.
Az MNB az évek során, bűnös módon, mindig elmulasztotta emelni az alapkamatot, amelynek böjtjét napjainkban szenvedjük el, ugyanis most, amikor a hitelek kamatának mérséklése miatt csökkenteni kellene, nincs miből visszalépni. Mérvadó közgazdászok évek óta felhívják Matolcsy György és a jegybankárok figyelmét erre a veszélyre, de az intelmeik süket fülekre találnak. Eközben a koronavírus-járvány veszélyének hírére az Egyesült Államokban a szövetségi jegybank szerepét betöltő FED több, soron kívüli alapkamatvágást végrehajtott, de hasonlóképpen cselekedtek Csehországban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában is. A jelenlegi drámai helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint hogy Norvégiában, ahol utoljára 2016-ban nyúltak hozzá az alapkamathoz, most néhány napon belül kétszer is megtették. Azt nem állíthatjuk, hogy ezek a lépések minden esetben hatásosak voltak, de az Egyesült Államokban kétségtelenül erősödött a dollár, míg a cseh koronáról és a lengyel złotyról ez korántsem mondható el. Az viszont igen, hogy a feltörekvő piacok devizáit megtépázó jelenlegi válság hatását mind Csehországban, mind Lengyelországban sikerült valamelyest tompítani, a forint azonban védtelen maradt. Úgy gyengült rekordmértékben, hogy eközben az eurónak is kifejezetten rossz napjai vannak.
A mostani borús időszakban szinte észre sem vettük, amire Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója hívta fel a figyelmet: a még saját, nemzeti devizát használó országok bankjai is képesek voltak megvédeni devizájukat, addig az MNB nem tett ilyen lépést. Úgy állt be a forint a gyengülő devizák közé, hogy árfolyamának mozgása már jelezte, hosszabb távon is negatív irányba tarthat, és ezzel új forgatókönyvet ír – mondta a befektetési szakember. Kiemelte, hogy a pénz- és tőkepiacokon látható mostani zuhanást sokan összevetik a 2008-ban elmélyülő világválsággal. Fontos azonban, hogy most sokkal kedvezőbb a helyzetünk, mivel azóta leépültek mind a lakossági, mind az állami devizahitelek, és sokkal kedvezőbb a jelenlegi makrogazdasági háttér is, mint akkoriban volt.
Hajósi Péter szerint bár most rendkívül bizonytalan és napról napra változó a piaci helyzet, hosszabb távon is inkább gyengülés vár a forintra. Emiatt a megtakarításoknál érdemes a devizás eszközök felé nyitni, azaz olyan forintalapú befektetéseket, alapokat keresni, amelyek mögött európai és amerikai (vagyis euró- és dolláralapú) eszközök állnak, mert ezzel tompítani lehet a mostani piaci kockázatokból adódó negatív hatásokat. Hajósi Péter azt jósolja, hogy amennyiben a 350-es szint felett marad a jegyzés a következő napokban, hamarosan ismét folytatódhat a gyengülés.
Március 24-én kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa. Nagy meglepetést okozna, ha a többi jegybankhoz hasonlóan a magyar jegybankárok is kamatot vágnának. Sőt, arra sem lehet számítani, hogy az MNB vezetői eltérnének attól a farizeus módon hangoztatott mantrájuktól, miszerint a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja.
Ugyanakkor most kiemelt jelentősége lesz az MNB negyedévente megjelenő inflációs jelentésének, amelynek számait a kamatdöntéssel egyidejűleg szokták publikálni. A jegybank rendszeresen arra hivatkozik, hogy azért nem nyúl a kamathoz, mert döntéseiket nem a pillanatnyi helyzet ismeretében hozzák, hanem 5-8 negyedévre előretekintve. Eddig azon az állásponton voltak, hogy hosszabb távon a fogyasztói árindex mérséklődésére számítanak, a mostani válságos helyzet azonban teljesen új helyzetet teremtett. Számos termékből hiány lesz a közeljövőben, másokból pedig éppen – a szállítási nehézségek miatt – eladhatatlan készletek halmozódnak fel.
Ma úgy látszik, hogy a járvány összességében az európai gazdaságnak okozza a legnagyobb károkat. A magyar gazdaság ismételt talpra állásának időpontja meglehetősen bizonytalan. Márpedig a forint jövőbeni ereje nagy mértékben hozzájárulhat ehhez.
