Nesze semmi – Ajánló lapunk 2019. május 16-i számából

Orbán Viktor nagy álma teljesült: a legutóbbi amerikai elnökválasztás óta remélt találkozója most végre megvalósult, fogadta Donald Trump. Ráadásul a megbeszélés számára a lehető legjobbkor, a politikailag és gazdaságilag is kulcsfontosságú európai parlamenti választások hajrájában jött. Ennek megfelelően már most látszik: amit belpolitikailag ebből a diplomáciailag meglehetősen röpke ideig tartó eseményből Orbán Viktor kihozhat, azt ki is hozza.

2019. május 15., 10:10

Szerző:

Az állam nem hisz Istenben

A Fidesz egyre távolabb sodródik a Néppárttól, de a végső szakítást mindkét fél halogatja: az EP-választások eredményétől teszik függővé. Orbán Viktor kihátrált Manfred Weber csúcsjelölt mögül, alkalmatlannak nevezve őt arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen. A válasz nem sokáig késett, Joseph Daul, a kereszténydemokrata pártszövetség elnöke kijelentette: ha Orbán Viktor tovább becsmérli az Európai Uniót, akkor a Néppárt kidobja, vagy ő maga lép ki. Ebben a kiélezett helyzetben adott interjút a 168 Órának Szájer József, aki a Fidesz tagságának felfüggesztése ellenére továbbra is a Néppárt jogalkotásért felelős alelnöke. Szájer a napokban mutatta be Ne bántsd a magyart! című könyvét, amelyben javaslatokat tesz az unió reformjára. Aki kérdez: Barát József.

Lapozzon bele!

Nesze semmi

Orbán Viktor nagy álma teljesült: a legutóbbi amerikai elnökválasztás óta remélt találkozója most végre megvalósult, fogadta Donald Trump. Ráadásul a megbeszélés számára a lehető legjobbkor, a politikailag és gazdaságilag is kulcsfontosságú európai parlamenti választások hajrájában jött. Ennek megfelelően már most látszik: amit belpolitikailag ebből a diplomáciailag meglehetősen röpke ideig tartó eseményből Orbán Viktor kihozhat, azt ki is hozza. Annak ellenére is, hogy a találkozó még annál is kevesebb konkrétumot hozott, mint amennyit eredetileg vártak tőle: az udvarias vállveregetésen kívül nem volt semmilyen deklaráció, nem jelentettek be semmit, a részleteket valószínűleg majd a következő napok tárgyalásain véglegesítik. Igaz, ezek már nem ennyire magas szinten zajlanak, és az eredményekről valószínűleg csak jóval később értesülhet a nyilvánosság, már ha – és itt elsősorban a fegyvervásárlásra és a biztonsági kapcsolatokra vonatkozó tárgyalásokra utalunk – értesülhet egyáltalán. Mindenesetre a kormánypropaganda gőzerővel dolgozik: Orbán Viktor újra a nemzetközi eseményeket lényegesen befolyásoló személyiséggé duzzadt, s a Fidesz szerint önmagában a találkozó ténye cáfolja azt a balliberális oldalon sulykolt véleményt, hogy a magyar miniszterelnök diplomáciailag elszigetelődött volna. Összeállításunkban megpróbáljuk értelmezni az eseményeket, megvizsgáljuk, milyen gazdasági érdekek alakíthatják a magyar–amerikai viszonyt, ennek keretében megszólaltatjuk mások mellett az AmCham Hungary elnökét, s utánanézünk annak is, miről tárgyalt Washingtonban Márki-Zay Péter és Kész Zoltán.

Tanuljunk a múltból

Május 12-én töltötte be kilencvenedik évét Heller Ágnes, de már előtte elindult és utána is folytatódott a – ahogy ő mondta – „születésnap-cunami, az éjjel-nappal születésnap”, a felköszöntések és ünneplések hosszú sora. Ennek egyik állomásaként új kötet jelent meg a tavaszi könyvfesztiválra. Georg Hauptfeld 2018 augusztusában készített a filozófussal hosszú, német nyelvű önéletrajzi interjút, amely novemberben jelent meg, a Frankfurti Könyvvásárra. Ennek magyar fordítását adta most ki A véletlen értéke – Heller Ágnes életéről és koráról címmel a Noran kiadó. Heller Ágnest kérdeztük.

Éhezők viadala

Drámai búcsúközleményben jelentette be Bokros Lajos, hogy pártja, a MOMA (Modern Magyarországért Mozgalom) hatéves csöndes vegetálás után, március 15-én feloszlatta önmagát. A hír nem rázott meg tömegeket. A lépés látszólag merő önfeláldozás, a tanulságok elvszerű levonása: erre a politikára magyar földön ma nincs vevő. Ám valójában kényszer. Az a párt, amelyik zsinórban két választáson képtelen elindulni, képviselőjelöltet állítani, automatikusan a felszámolás sorsára jut. Mielőtt politikai nekrológba fognánk, szögezzük le, korántsem valószínű, hogy „a Csomag Atyja”, a Horn-kormány félelmes pénzügyminisztere politikai halott lenne. Ahogy maga a professzor írta: „sohasem tudni, feltámadunk-e”. Mert Bokrosban továbbra is tombol a politikai szenvedély. Buják Attila portréja.

Balra át?

Nyert a Spanyol Szocialista Munkáspárt a spanyol előrehozott országgyűlési választásokon. Utoljára 2008-ban fordult elő vele, hogy választást tudott nyerni. Mi ennek a tanulsága a magyar baloldalra nézve? Mi kellett ahhoz, hogy a parkolópályára került párt újra erőre kapjon? Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions igazgatójával Herskovits Eszter járta körbe ezeket a kérdéseket.

Nem lettem szent

Nem érzem azt, hogy a színészi munkámban tetten érhető lenne, hogy egyébként ókatolikus püspök is vagyok – mondja a 168 Órának Széles Tamás színész, az egyik legismertebb magyar szinkronhang tulajdonosa, aki 2014 óta felszentelt ókatolikus püspökként egy keresztény gyülekezetet vezet Gyömrőn. Számára a püspökség nem hobbi, hanem egy másik hivatás. Szól arról is, hogy mi a baja a szexmániás jógaoktatókkal, van-e problémája a hithű muzulmán Szulejmánnal, beszél-e még csúnyán a színpadon, meg arról is, hogy mi a kezdőlapja az interneten, illetve miként vélekedik a politikáról és a japán popról. Cseri Péter interjúja.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.