Szijjártó: A rendkívüli intézkedések kiállták minden nemzetközi jogrendszer próbáját

2020. szeptember 22., 16:10

Szerző:

A koronavírus-járvány megfékezésére a rendkívüli jogrend idején hozott és a parlament által jóváhagyott magyarországi intézkedések kiállták minden nemzetközi jogrendszer próbáját, és semmilyen módon nem voltak károsak az emberi és szabadságjogok szempontjából - emelte ki Szijjártó Péter Strasbourgban az MTI-nek telefonon nyilatkozva kedden.

A külgazdasági és külügyminiszter az Európa Tanács vezetőivel folytatott tanácskozását követően közölte: a járvány első hulláma idején Magyarországnak példátlan támadásokkal kellett szembenéznie a nemzetközi intézmények vagy más uniós tagországok részéről.

A támadások mindegyikről bebizonyosodott, hogy hazugságon alapultak, tisztességtelenek és sportszerűtlenek voltak - közölte.

Kijelentette: elvárható, hogy a nemzetközi szervezetek segítsék a védekezés sikerességét, és ha segíteni nem tudják, legalább ne támadják azokat az országokat, amelyek rendkívüli intézkedéseket hoznak saját polgáraik és gazdaságuk megvédéséért a koronavírus-járvány második hullámának idején. Magyarország arra szólítja fel a nemzetközi intézményeket, hogy a járvány második hulláma idején tekintsenek el az ilyen támadásoktól - mondta Szijjártó Péter.

"Elvárásunk egyértelmű: a nemzetközi szervezetek ragaszkodjanak a tényekhez, és ne engedjenek politikai támadásoknak" - fogalmazott.

A magyar kormány nem a nemzetközi szervezeteknek vagy a nemzetközi sajtónak akar megfelelni. Magyarország a következő hetekben és hónapokban is a magyar emberek életének, egészségének és munkahelyeinek védelmén, az ország működőképességének megőrzésén fog dolgozni függetlenül attól, hogy annak milyen visszhangja lesz egyes nemzetközi szervezetekben - húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy az Európa Tanács elnökségét a jövő év májusa és novembere között betöltő Magyarország három fő, különösen érzékeny témakörre fog összpontosítani. Ezek között a nemzeti kisebbségek, a keresztény közösségek, valamint a családok és a gyermekek védelme szerepel.

 

 

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke, aminek meg is látszik az eredménye: egy városnyi lélekszámmal lett kevesebb Magyarország.