Parlament előtt az új alkotmány

Az új alkotmány a Magyarország Alaptörvénye nevet viseli, az első fejezetet Nemzeti hitvallásnak nevezték el. Az MTI azt írja: az alkotmány általános vitája március 22-én kezdődhet. A zárószavazás előreláthatólag április 18-án lesz.

Lázár János, a Fidesz frakció-vezetője elégedetten nyilatkozott az új alaptörvényről az újságíróknak. "Azt reméljük, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében ma a jövő Magyarországának alkotmányát, Európa egyik legjövőorientáltabb alkotmánytervezetét tudjuk beterjeszteni" – mondta.

Harrach Péter – idézi az MTI – azt mondta: az alkotmány minden magyar ember alkotmánya lesz. „Az új alaptörvény a múltat, a jelent és a jövőt is átfogja, hiszen a történeti alkotmány értékeire alapozva a jövő építésére szólít fel, és biztosítja ennek lehetőségét.”

Mint korábban megírtuk, az ellenzék nem ennyire elégedett. A szocialista Lendvai Ildikó azt kifogásolta, hogy az alkotmány tervezete a jelenben és a jövőben élő állampolgárok jogairól nagyon keveset mond. Főképp azt hiányolta a politikus, hogy nem derül ki: kinek lesz választójoga, illetve kapnak-e választójogot a határon túli magyarok is. A javaslat tartalmaz halvány utalást a gyerekek után járó választójogról, de Lendvai szerint nem egyértelmű, mik a kormány tervei ezen a téren. Lendvai hozzátette: a javaslat szerint a parlamenti képviselők 20 vagy 25 százaléka fordulhat majd az Alkotmánybírósághoz, ami súlyosan diszkriminálja a kisebb parlamenti pártokat.

A Jobbik szerint a tervezet nem a társadalom többségének igényét, hanem a kormánypártok egyéni akaratát fejezi csak ki. A párt visszaállítaná a vármegyerendszert, de a gyerekek után nem adna extra szavazati jogot. Novák Előd kijelentette az Országgyűlés előtt: a Jobbik várhatóan nem szavazza meg az új alkotmányt. Az LMP propaganda fogásnak minősítette az alkotmányozási folyamatot. Schiffer András frakcióvezető szerint a Fidesz-KDNP „pártalkotmányt” csinál magának.

Az MTI nemrégiben Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant idézte, aki egy pénteki sajtótájékoztatón egyenesen pofátlanságnak nevezte, hogy a „a jogalkotók kihagynák az elmúlt két évtizedben már megszerzett kisebbségi jogokat”. Szerinte ezáltal a kormányzat kisebbségi és nemzetpolitikája is hiteltelenné válhat.

Aggályait fejezte ki a jövő nemzedékek ombudsmanja is: Fülöp Sándor közleményben tiltakozott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a szövegből kimaradt az egészséges környezethez való jog, és a jog érvényesítéséhez elengedhetetlen egyik intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztsége. Hozzátette: az alapjogok érvényesítése csak megfelelő intézményi rendszer mellett biztosított.

Mindazonáltal – írja az MTI – Lázár János a köztársasági elnökhöz fordult: azt kérte, „győzze meg” a parlamenti képviselőket, hogy részt vegyenek az alkotmányozás folyamatában. Azt is kérte: forduljon felhívással a civil szervezetekhez is, mert ezek véleményére is kíváncsi a kormány.

Jövő héten jár le egyébként a lakossági kérdőívek beküldési határideje. Szájer József a Hír TV-nek beszélt erről. Arra számít, legalább egymillióan válaszolnak. Azt is mondta: ha egy-egy javaslatot a többség elutasít, kiveszik a szövegből, a többség által támogatott javaslatokat pedig beépítik az új alkotmányba. Hozzátette Szájer: egy úgynevezett gazdasági alkotmány létrehozását is tervezi a kormány. Ennek alapjául szolgál majd az alaptörvény tervezete. Arról is beszélt a képviselő: az ország nevének megváltoztatása nem fog pénzbe kerülni.