Ösztöndíj a lemaradásért – Az állam ellehetetleníti a Dr. Ámbédkar Iskolát

2019. május 2. 12:41 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Az állam úgy tesz, mintha a hiánypótló, szegény gyerekeket fölkaroló sajókazai gimnázium saját maga miatt kerülne válságos gazdasági helyzetbe. Ez nem igaz.

Álhírterjesztéssel vádolta meg lapunkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mert szerintük épp a a tárca „mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által megalapított sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot úgy, hogy azonnali, előrehozott támogatásban részesítette, és a tanév sikeres lezárása érdekében – a hatályos köznevelési szerződés összegén felül – további 23,5 millió forint támogatást biztosított az intézménynek”. Mint írták, a minisztérium nyitott arra, hogy állami fenntartásba vétellel garantálja az iskola további működését, „de ezt csak az intézmény jelenlegi fenntartójának kérésére teheti meg”.

Az Emmi szerint az iskolát fenntartó Dzsaj Bhím Közösség januárban azzal fordult a tárcához, hogy az intézmény súlyos anyagi nehézségekkel küzd, és ha nem kap azonnal támogatást, márciusban kénytelen lesz bezárni. „Ez a pénzügyi helyzet annak ellenére alakult ki, hogy a jogszabály alapján járó támogatásokon felül az intézményfenntartó jelentős, további állami támogatást kapott: mint minden magánintézmény, jogosult a bértömegalapú állami támogatásra, ezenfelül köznevelési szerződés alapján évente további 34,5 millió forintot kap, így kiemelt finanszírozásban részesül. Ez a szerződés jelenleg is hatályos. Az intézmény kollégiumfejlesztésre is kapott korábban 100 millió forintot a tárcától.”

Fotó: Merész Márton

Mindez tényszerű ugyan, de a tárca félretájékoztatja a közvéleményt. Azt a téves képzetet kelti, mintha az Dr. Ámbédkar Iskola valami rossz – hanyag, felelőtlen – gazdálkodás következtében került volna válságos helyzetbe. Pedig az Emmiben pontosan tudják a válság okát: az, hogy a kormány ugyanazon társadalmi helyzetű gyerekeknek ösztöndíjat ad, ha a szakképzésben hiányszakmát tanulnak, de akkor már nem ad, ha gimnáziumban tanulnak.

S hogy mennyire képben volt a minisztérium a Dr. Ámbédkar válságával, annak alátámasztására idéznénk a tárcával folytatott levelezésünket:

2018. november 15.: „Tisztelt Sajtós Munkatársak, a kérdésem Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár asszonyt érinti. Az antiszegregációs kerekasztalon többször téma volt, hogy ugyanúgy ösztöndíjjal kellene ösztönözni azokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, akik nem szakmát, hanem érettségit szereznek. A helyettes államtitkár asszony előtt nem ismeretlen, hogy a miskolci Dr. Ámbédkar Iskola – amely úgynevezett második esély gimnázium – azért veszíti el a tanulóinak egy részét, mert a nappali képzésben végzett gimnázium az államnak nem ér annyit, mint az úgynevezett hiányszakmákat oktató szakiskolai (új nevén: szakközépiskolai) képzés. Tehát: míg a szakmaszerzést a Szabóky Adolf ösztöndíjjal ösztönzi az állam, addig ugyanezeknek a gyerekeknek az érettségi megszerzését nem ösztönzi semmilyen, hasonló összegű juttatással. (Az Útravaló nem hasonló összegű, rendkívül kiszámíthatatlan, nem lehet összehasonlítani a Szabóky ösztöndíjjal.) A szakképzési ösztöndíj kiszipkázza a gimnáziumból azoknak a családoknak a gyerekeit, ahol az egy főre jutó jövedelem annyira alacsony, hogy a napi túléléshez a gyerek jövedelemszerzése is elengedhetetlen. Kérdésem: a közeljövőben megváltozik-e ez a rendszer, bekerülnek-e az ösztöndíjaskörbe azok a fiatalok, akik az egyébként munkaerőpiacilag legalább annyira hasznos (ha nem hasznosabb) érettségi megszerzéséért küzdenek?”

Fotó: Merész Márton

Reakció híján november 19-én újra megkíséreltük a kérdést elküldeni. Nem jött válasz. November 29-én újra levelet írtunk, de december 6-ig sem érkezett semmi, így a következőt írtuk: „Kérem Önöket, legyenek szívesek erre a november 15-én feltett kérdésre ezen a héten válaszolni! (…) Amennyiben nem válaszolnak, azt úgy tekintem, hogy nem korrigálják ezt az intézkedésüket, ergo tervbe sincs véve, hogy a gimnáziumi érettségi megszerzését ösztöndíjjal támogassák. Vagyis a magyar kormány nem támogatja, hogy a mélyszegénységben élő fiatalok leérettségizzenek. Sajnos a tisztelt minisztérium nem hagy más utat a szakújságíróknak, ugyanis a folyamatos hallgatásukból (most már negyedjére teszem fel ugyanezt a kérdést!) csak azt tudom kiolvasni, hogy a társadalmi felzárkózás területén ezt az ösztöndíjproblémát nem tekintik megoldandó feladatnak.”

Még aznap választ kaptunk: „Az Útravaló Ösztöndíjprogram 2005 óta működik Magyarországon, amely továbbra is kiszámítható ösztöndíjat biztosít alapfokú, középfokú (beleértve gimnáziumi), valamint felsőfokú képzési formában részt vevő tanuló, illetve hallgató számára. Az ösztöndíjprogramok évente több mint 13 ezer tanulónak biztosítanak támogatást. A 2017–2018-as tanévben az Út az érettségihez programban összesen 3725 tanuló vett részt.”

Minden kérés ellenére tehát, mégiscsak az Útravaló ösztöndíjra hivatkozott a tárca. Csakhogy: a Szabóky Adolf ösztöndíj havonta és kiszámíthatóan, költségvetési forrásból érkezik, összege 10–50 ezer forint tanulmányi átlagtól függően. A gimnazisták nem kapnak ilyen ösztöndíjat, pedig sokkal több esélyt nyújt, mint egy szakma. Az érettségi jelenti a továbbtanuláshoz a belépőt is.

Ehhez képest az állam az érettségizőknek mindössze az Út az érettségihez programot kínálja, ami 10–13 ezer forint, nem havonta, hanem egy tanévben kétszer érkező támogatás. Az Útravaló programot (Út a szakmához) a szakképzésben részt vevők is igénybe vehetik a Szabóky ösztöndíj mellett is, így a szakképzésben akár 60 ezer forintot is összeszedhet egy fiatal a támogatásokkal havonta.

Fotó: Merész Márton

Az Útravaló ráadásul folyamatosan akadozik, több olyan tanév is volt az elmúlt években, amikor diákok tömegeinek nem érkezett meg időben az ösztöndíja. A bizonytalan helyzet helyett a családok inkább a biztos, kézzelfoghatóbb lehetőséget választják – ez azzal jár, hogy az érintettek lemondanak az érettségiről. Így tűnnek el a Dr. Ámbédkar Iskolából is a diákok. Úgy látszik, az Emmi ezen nem kíván változtatni. Ha az állam ugyanúgy ösztöndíjjal támogatná egy szegénységből érkező diák gimnáziumi tanulmányait, akkor nem tűnnének el innen a fiatalok, és lenne elég diák, akik után az államtól érkező normatíva már fedezné az iskola működési költségeit.

Megkérdeztük, vajon nem Alaptörvény-ellenes-e, hogy ugyanolyan hátrányos helyzetű fiatalt támogat az állam, ha a rosszabb minőségű képzést nyújtó szakképzésbe járnak, míg a gimnazistát nem. Majtényi László alkotmányjogász az Alaptörvény XI. cikkelyét idézi. „Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.”

Fotó: Merész Márton

– Az állam a törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatással is biztosítja az oktatásban való részvételt – mondja Majtényi László –, ami nem jelentheti azt, hogy az oktatás bizonyos csatornáit elzárja a szegényektől. A Szabóky ösztöndíj létrehoz egy diszkriminatív helyzetet, ami két dolgot jelez. Az egyik, hogy a kormány vissza akarja szorítani a gimnáziumi képzést, mert társadalompolitikai elképzelései szerint nincs szüksége nagyszámú tájékozott polgárra. Másfelől kiszorítja a romákat a gimnáziumokból. A támogatáspolitika miatt a depressziós országrészekben már alig vannak vagy nincsenek romák a felsőfokú tanulmányok kapujának számító gimnáziumokban, ez sérti az esélyegyenlőséget, és nyilvánvalóan alkotmányellenes.

Az alkotmányjogász felhívja a figyelmet arra is: a XI. cikkely szövegében lévő azon rész, amely szerint „anyagi támogatással” is biztosítani kell az oktatásban részesülőket, semmiképp nem azt jelenti, hogy a legperspektivikusabb oktatási formából kizárhatja a hátrányos helyzetű diákokat.