Először lép akcióba a magyar DVI, egy speciális Interpol-egység, akik a dunai hajóbaleset áldozatait fogják azonosítani
Először vetették be Magyarországon a 2018 óta létező, Interpol-protokoll szerint kiképzett nemzeti DVI egységeket a szerdai dunai hajóbaleset áldozatainak azonosítása érdekében - közölte a 168 Óra kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.
A Disaster Victims Identification (DVI ) 1980 óta az Interpol állandó munkacsoportjaként ajánlásokat fogalmaz meg a 190 tagállamnak, és segítséget nyújt a halálos tömegszerencsétlenségek, katasztrófák, terrorcselekmények áldozatainak azonosításához.
Az áldozatazonosító egység bűnügyi helyszínelőkből és nyomozókból, egy igazságügyi orvosszakértőből, valamint egy igazságügyi fogorvos-szakértőből áll. A szakemberek az Interpol standardoknak megfelelően a DVI-protokoll mentén közösen elvégzik a katasztrófa helyszíneken
a holttestek összegyűjtését, szállítását, nyilvántartásba vételét,
illetve feladatuk – a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakértőinek bevonásával – az ismeretlen személyazonosságú holttestek azonosítása is.
Szerda este negyed 10-kor a Dunán Budapesten egy Hableány nevű, turistákkal teli kishajó ütközött össze egy szállodahajóval. A hét másodperc alatt elsüllyedt Hableány fedélzetén 35 ember tartózkodott, a kétfős magyar személyzeten kívül 31 dél-koreai turista és két dél-korai idegenvezető. A balesetnek hét halálos áldozata van, heten kórházban vannak, könnyű sérülésekkel. 21 embert továbbra is keresnek a Duna teljes magyarországi szakaszán.
Dél-Koreában minden, 17. életévét betöltött állampolgártól ujjlenyomatot kell venni, de a budapesti hajóbaleset még meg nem talált áldozatait nem lesz könnyű ujjnyom alapján azonosítani, mert utóbbi a vízben megrongálódik. A DVI elsődleges azonosítói:
az ujjnyom, a DNS és a fogazat,
másodlagos azonosítók pedig
az orvosi adatok, valamint az áldozatok személyes tárgyai.
Ebben az esetben feltételezhető, hogy a DNS és a fogazat játszik majd nagyobb szerepet az áldozatok azonosításánál.
A DVI alapvető filozófiájához tartozik a kegyeleti, emberiességi szempontok tiszteletben tartása. A tömegszerencsétlenségeknél öt szakaszra lehet lebontani a tevékenységüket:
- első lépés a helyszín,
- második a PM (Post Mortem - a holttestek részletes bonctermi vizsgálata: ruházat, tárgyak, kül- és belvizsgálat, fogorvos szakértői vizsgálat, post mortem radiológia),
- harmadik az AM (Ante Mortem - az eltűntek adatainak begyűjtése és a hozzátartozókkal, vagyis a másodlagos áldozatokkal való kapcsolattartás, forró drót, AM-jegyzőkönyvek kitöltése, személyi adatok felvétele, összehasonlító minták beszerzése és együttműködés, pl.: a Vöröskereszttel),
- ezután összehasonlítják az AM és a PM eredményeit,
- majd hivatalosan megállapítják a személyazonosságot.
A dél-koreai DVI egységek bevetései közül pont annak a Szevol komphajónak a 2014-es elsüllyedése kiemelendő, amely háromszáznál is több áldozatot követelt. Mint azt a 168 Óra is megírta, még csütörtökön Budapestre érkezik egy dél-koreai mentőalakulat is, amelynek hét tagja katasztrófamentő lesz, ketten közülük pedig részt vettek a Szevol katasztrófája utáni mentésben.
Tavaly júniusban többnapos áldozatazonosító képzés folyt MagyarországonPont 65 éve
Magyarország eddigi legsúlyosabb vízi tömegszerencsétlensége 65 éve, 1954. május 30-án történt. A Pajtás gőzös kora délelőtt futott ki a balatonfüredi hajóállomásról, a fedélzeten hatfőnyi személyzet és mintegy 180 utas tartózkodott, közülük sokan a gyereknapot ünnepelték a hajókázással. Amikor a Pajtás éles jobbkanyarral Tihany felé fordult, a móló másik oldalán éppen az évadnyitó vitorlásversenyt indították. Az utasok nagy része a hajó bal oldalára tódult, mire a jármű erősen megdőlt.
A rémült emberek most a másik oldalra rohantak, ettől az amúgy is ingatag hajó jobbra billent. A kapitány a dőlést a kormány elfordításával akarta kiegyensúlyozni, de nem járt sikerrel, a Pajtás ismét balra dőlt és süllyedni kezdett. A tragédiában 22 utas és a fűtő lelte halálát (a legfiatalabb áldozat hétéves, a legidősebb 68 éves volt), a még nagyobb katasztrófát a fűtő akadályozta meg, mert még ki tudta engedni a gőzt a kazánból, így a hajó nem robbant fel.
A fenéken megülő Pajtás félig kiállt a vízből, így az utasok zöme felkapaszkodhatott az oldalára, tetejére. A mentést a vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték, és a parton állók közül is sokan segítettek.
