Az MTA fizikusai kaszáltak el egy világszinten egyedülálló tudományos beruházást, mert féltek Palkovics pénzszivattyújától

2019. március 19. 12:34 - szerző: Molnár Richárd

Az amerikai tudósok Nobel-díjat érő kutatási eredményeket produkáltak egy hasonló műszerrel, amit a Mátrába terveztek építeni. De az Akadémia inkább menti a költségvetését.

Rossz fényt vet az éppen a megmaradásáért küzdő Magyar Tudományos Akadémiára (MTA) a Qubit tudományos hírportál által feltárt eset, amely alapján a magyar tudományos elit a Palkovics László innovációs miniszter által eszközölt változások miatt annyira rettegett a közpénzek elvonásától, hogy inkább elgáncsolt egy áttörő jellegű magyarországi tudományos beruházást.

Kezdjük azzal, hogy az Albert Einstein általános relativitáselmélete által megjósolt gravitációs hullámok létezésének 2016-os bizonyítása és annak tudományos következményei jelenleg a legfontosabb és legizgalmasabb eredményekkel kecsegtető kutatási területnek számítanak a fizikában. Nem is csoda, hogy a felfedezésért három amerikai tudós is Nobel-díjat kapott 2017-ben. A jelenség lényege, hogy a téridő szövetében (amit egy vízfelületként is elképzelhetünk) a nagy tömegű objektumok, például a fekete lyukak ütközései hullámokat generálnak (akárcsak a vízbe dobott kövek). Ezeket a gravitációs hullámokat azonban csak nagyon érzékeny műszerekkel lehet érzékelni.

A világon jelenleg csak két ilyen obszervatórium működik: az amerikai LIGO (ahol a Nobel-díjt érő felfedezést tették) és az olaszországi VIRGO, de

a harmadik ilyen obszervatórium Magyarországon, pontosabban a Mátrában épült volna, „Einstein-teleszkóp” munkacímen, ráadásul a másik kettőtől eltérő, pontosabban a legújabb technológiával.

A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül több európai ország is szóba jött, de a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt. Az előzetes számítások szerint itt ugyanis kevés a gravitációshullám-mérést nagyban megnehezítő háttérzaj, például a szeizmikus tevékenység (azaz földmozgások).

Az Einstein teleszkóp
Fotó: ET project website / EGO / Michele Punturo

Palkovics László miniszter az MTA elnökét, Lovász Lászlót kérte fel, hogy foglaljon állást az Einstein-teleszkóp megépítéséről.

A tavaly november 28-án tartott akadémiai bizottsági ülésen a magyar fizikusok krémje egyszerűen leszavazta az obszervatórium támogatását.

A teleszkóp hazai megépítése ellen szavazók azzal indokolták döntésüket, hogy félő: a hatalmas ívű tudományos beruházáshoz Magyarországon nem állna rendelkezésre a szükséges szellemi és anyagi háttér. Ez lefordítva azt jelenti: a magyar fizikusok attól tartottak, hogy a Palkovics és az MTA között tavaly nyár óta vitában az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra, más tudományos kutatások, akár teljes akadémiai kutatóintézetek költségvetésének kárára.

Bár a Qubit kérdésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt válaszolta, hogy „az Einstein teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés”, a magyar fizikusok egy maroknyi csoportja szerint óriási veszteség érné Magyarországot, ha nem itt valósulna meg a legalább egymilliárd eurós beruházás, amelynek várhatóan a felét vagy a harmadát fizette volna a magyar állam. Ez nagyjából 100-200 milliárd forintot jelent.

Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója szerint egy magyarországi gravitációshullám-detektor nemcsak a magyar fizikusokat hozta volna helyzetbe, hanem a magyar ipart, a turisztikát, a pénzügyi szolgáltatásokat is.

A Qubit megpróbált olyan akadémikust is megszólaltatni, aki a belső bizottsági ülésen nem támogatta a gravitációshullám-detektor hazai telepítését,

de a szóban forgó tudósok közül senki nem vállalta névvel a véleményét.

Az ülésen történtekről sajtóközleményt azóta sem adott ki sem az MTA, sem az ITM. A szkeptikusok közül volt, aki név nélkül elmondta, hogy megítélése szerint a teleszkóp felépítése aránytalanul sok pénzébe kerülne Magyarországnak. A projektet ellenző megkérdezettek tartottak attól is, hogy a hatalmas költség nem garantálja az elvárható tudományos előrelépést, annak ellenére, hogy a Nobel-díjas eredményeket hozó amerikai LIGO-detektornál az Einstein teleszkóp jóval érzékenyebb műszer lenne.

Úgy tűnik viszont, hogy Lovász László a közeljövőben végül csak megegyezésre jut Palkoviccsal, ami az utolsó szöget jelentheti a mátrai obszervatórium koporsójában.