Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Az MTA fizikusai kaszáltak el egy világszinten egyedülálló tudományos beruházást, mert féltek Palkovics pénzszivattyújától

2019. március 19. 12:34 - szerző: Molnár Richárd

Az amerikai tudósok Nobel-díjat érő kutatási eredményeket produkáltak egy hasonló műszerrel, amit a Mátrába terveztek építeni. De az Akadémia inkább menti a költségvetését.

Rossz fényt vet az éppen a megmaradásáért küzdő Magyar Tudományos Akadémiára (MTA) a Qubit tudományos hírportál által feltárt eset, amely alapján a magyar tudományos elit a Palkovics László innovációs miniszter által eszközölt változások miatt annyira rettegett a közpénzek elvonásától, hogy inkább elgáncsolt egy áttörő jellegű magyarországi tudományos beruházást.

Kezdjük azzal, hogy az Albert Einstein általános relativitáselmélete által megjósolt gravitációs hullámok létezésének 2016-os bizonyítása és annak tudományos következményei jelenleg a legfontosabb és legizgalmasabb eredményekkel kecsegtető kutatási területnek számítanak a fizikában. Nem is csoda, hogy a felfedezésért három amerikai tudós is Nobel-díjat kapott 2017-ben. A jelenség lényege, hogy a téridő szövetében (amit egy vízfelületként is elképzelhetünk) a nagy tömegű objektumok, például a fekete lyukak ütközései hullámokat generálnak (akárcsak a vízbe dobott kövek). Ezeket a gravitációs hullámokat azonban csak nagyon érzékeny műszerekkel lehet érzékelni.

A világon jelenleg csak két ilyen obszervatórium működik: az amerikai LIGO (ahol a Nobel-díjt érő felfedezést tették) és az olaszországi VIRGO, de

a harmadik ilyen obszervatórium Magyarországon, pontosabban a Mátrában épült volna, „Einstein-teleszkóp” munkacímen, ráadásul a másik kettőtől eltérő, pontosabban a legújabb technológiával.

A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül több európai ország is szóba jött, de a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt. Az előzetes számítások szerint itt ugyanis kevés a gravitációshullám-mérést nagyban megnehezítő háttérzaj, például a szeizmikus tevékenység (azaz földmozgások).

Az Einstein teleszkóp
Fotó: ET project website / EGO / Michele Punturo

Palkovics László miniszter az MTA elnökét, Lovász Lászlót kérte fel, hogy foglaljon állást az Einstein-teleszkóp megépítéséről.

A tavaly november 28-án tartott akadémiai bizottsági ülésen a magyar fizikusok krémje egyszerűen leszavazta az obszervatórium támogatását.

A teleszkóp hazai megépítése ellen szavazók azzal indokolták döntésüket, hogy félő: a hatalmas ívű tudományos beruházáshoz Magyarországon nem állna rendelkezésre a szükséges szellemi és anyagi háttér. Ez lefordítva azt jelenti: a magyar fizikusok attól tartottak, hogy a Palkovics és az MTA között tavaly nyár óta vitában az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra, más tudományos kutatások, akár teljes akadémiai kutatóintézetek költségvetésének kárára.

Bár a Qubit kérdésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt válaszolta, hogy „az Einstein teleszkóphoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésben még nem született döntés”, a magyar fizikusok egy maroknyi csoportja szerint óriási veszteség érné Magyarországot, ha nem itt valósulna meg a legalább egymilliárd eurós beruházás, amelynek várhatóan a felét vagy a harmadát fizette volna a magyar állam. Ez nagyjából 100-200 milliárd forintot jelent.

Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója szerint egy magyarországi gravitációshullám-detektor nemcsak a magyar fizikusokat hozta volna helyzetbe, hanem a magyar ipart, a turisztikát, a pénzügyi szolgáltatásokat is.

A Qubit megpróbált olyan akadémikust is megszólaltatni, aki a belső bizottsági ülésen nem támogatta a gravitációshullám-detektor hazai telepítését,

de a szóban forgó tudósok közül senki nem vállalta névvel a véleményét.

Az ülésen történtekről sajtóközleményt azóta sem adott ki sem az MTA, sem az ITM. A szkeptikusok közül volt, aki név nélkül elmondta, hogy megítélése szerint a teleszkóp felépítése aránytalanul sok pénzébe kerülne Magyarországnak. A projektet ellenző megkérdezettek tartottak attól is, hogy a hatalmas költség nem garantálja az elvárható tudományos előrelépést, annak ellenére, hogy a Nobel-díjas eredményeket hozó amerikai LIGO-detektornál az Einstein teleszkóp jóval érzékenyebb műszer lenne.

Úgy tűnik viszont, hogy Lovász László a közeljövőben végül csak megegyezésre jut Palkoviccsal, ami az utolsó szöget jelentheti a mátrai obszervatórium koporsójában.