Álversenyben a töltelékcégek

Amikor

Tüttő Kata 2014 őszén – nyolc év kihagyás után – visszatért a XII. kerületi képviselő-testületbe, azt remélte, hogy rábízzák majd a pénzügyi ellenőrző bizottság vezetését. Részben azért, mert ezt a testületet hagyományosan ellenzéki képviselők vezetik, másrészt mert korábban a Fővárosi Közgyűlésben ugyanezt a bizottságot irányította a közgazdász végzettségű szocialista politikus. Csalatkoznia kellett. Végül ugyanis a közrendvédelmi, illetve az oktatási és kulturális bizottságban szorítottak neki helyet.

– Hiába vagyok közbeszerzési szakértő, valószínűleg távol akartak tartani a tűztől – találgat

Tüttő Kata .

Az MSZP-s politikus úgy döntött, magánnyomozásba kezd: a 2010-es évtől kezdve módszeresen átvizsgálta a hegyvidéki közbeszerzési eljárásokat. Ehhez át kellett nyálaznia az összes Közbeszerzési Értesítőt, mivel a képviselő-testület tagjai egyik pályázatról sem kaptak automatikusan tájékoztatást, a képviselők számára nem készültek előterjesztések vagy egyéb iratok az egyes közbeszerzésekről. Tüttő Kata szerint ez elfogadhatatlan, hiszen ebből az következik, hogy a képviselőknek valójában nincs rálátásuk arra, mire költi a pénzét a kerület, sőt utólag is csak úgy szerezhetnek tudomást róla, ha „magánnyomozást” folytatnak.

Pokorni Zoltán nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy személyesen fejtse ki véleményét a 168 Órának, a neki feltett kérdéseinkre a hegyvidéki önkormányzat kommunikációs irodája válaszolt.

Mint írták, az MSZP-s politikus elvárása technikailag megoldhatatlan. Közölték: csak a városfejlesztési iroda több mint száz céggel és vállalkozóval áll kapcsolatban, ezért „kivitelezhetetlennek” látják, hogy minden eljárásról előzetesen értesítsék a képviselőket. „Az elektromos áram és a gáz vásárlásától kezdve a karbantartási munkákon, a tervezéseken és a kivitelezéseken keresztül a lebilincselt gépjárművek vagy akár a kisállattetemek elszállításáig rengeteg munka zajlik egyszerre az irodákon, ezekről külön értesíteni a képviselőket kezelhetetlen dolog.” Írásos válaszukban az is szerepel, hogy azok a képviselők, akik mélyebben érdeklődnek egy-egy eljárással kapcsolatban, az aljegyzőn keresztül megkaphatják a szükséges tájékoztatást.

– Nehéz lenne érdeklődni olyan közbeszerzésekről, amelyekről menet közben nincs tudomásunk – reagált erre Tüttő Kata. Szerinte az évi 30-40 közbeszerzés azért nem okozna kezelhetetlen problémát, havonta három-négy ügyet könnyedén át tudna nézni bármelyik képviselő.

A már lezárult pályázatok áttekintése során a szocialista képviselő arra jutott, hogy a hegyvidéki közbeszerzések valójában uniformizáltak, a nyertes cégek nem kerülnek tényleges versenyszituációba, ráadásul az ajánlatkérő önkormányzat mintha mindent megtenne azért, hogy még a látszatát is elkerülje a valódi versenyeztetésnek. Nehezen magyarázható például az a tény, hogy a Hegyvidéken a közbeszerzések döntő részét nem nyílt formában hirdetik meg, hanem zártan, úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Az elmúlt három évben például 80 közbeszerzésből 72 esetben választották az utóbbi formát. Erre egyébként akkor van lehetőség, ha a megrendelt szolgáltatás értéke 25 millió, építkezés esetében pedig 150 millió forint alatt marad.

– De a zárt pályázat csupán lehetőség, amit csak indokolt esetben szabad alkalmazni, és akkor is törekedni kell a versenyhelyzet megteremtésére – mondja Tüttő Kata. – Ha az esetek 90 százalékában meghívásos pályázaton választják ki a nyertest, az fékezi a versenyt, egyúttal növeli annak a veszélyét, hogy a kerület többet fizet egy-egy szolgáltatásért, mint az reális. És persze melegágya lehet a korrupciónak.

Az önkormányzat érdemben nem reagált arra a felvetésünkre, miért élnek ilyen gyakran a meghívásos pályáztatással. Csupán azt jelezték: a kerület mindig „azt az eljárási formát választja, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek. Ha meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehetséges, akkor azt, ha nyílt közbeszerzés szükségszerű, akkor azt választja egy munka kivitelezésére.” Nem tették szóvá, mi viszont megkérdeztük Tüttő Katától, vajon nem róna-e mérhetetlenül nagy terhet a hivatalra, illetve nem tartanának-e jóval tovább az egyes eljárások, ha gyakrabban írnának ki nyílt közbeszerzéseket. Az MSZP-s politikus szerint nem lassítaná le érdemben és nem is tenné jóval bonyolultabbá az eljárásokat, ha nyílttá válnának, miközben az ajánlatkérők felelősségteljesebben gazdálkodhatnának a kerület pénzével.

– A meghívásos pályázatokkal a legfőbb probléma az, hogy kideríthetetlen, miért éppen a szóban forgó cégeket hívják meg egy-egy pályázatra. Ez csak erősíti a gyanút, hogy valami nem stimmel ezen közbeszerzések körül – magyarázza Tüttő Kata, aki szerint az sem tudható, hogy pontosan ki dönt arról, mely cégeket hívják meg egy-egy pályázatra. Az önkormányzat szerint viszont a képviselőnek erre tudnia kellene a választ, mert már többször elmondták neki, hogy a meghívottak köréről a városüzemeltetési, illetve a városfejlesztési szakiroda mindenkori vezetője dönt.

A gyanús ügyekkel kapcsolatban Tüttő Kata számos alkalommal intézett interpellációt Pokorni Zoltánhoz. Bírálta például azt a tavalyi közbeszerzést, amelynek keretében a hegyvidéki önkormányzat a Kiss János altábornagy utcai óvoda csoportszobáinak kialakítására három céget hívott meg: a Szkíta Építő Kft.-t, az Építő.hu Kft.-t és az Építő Control Zrt.-t. A győztes a Szkíta Építő lett, amely valamivel több mint 126 millió forintért vállalta a munkát. Pár hónappal később ugyanabban az épületben elvégzendő építési munkákra írt ki tárgyalásos közbeszerzést az önkormányzat, amelyre ismét a fenti három céget hívták meg. Ezúttal is a Szkíta Építő nyerte el a munkát, megint 126 millió forint körüli összeggel.

– Jogilag az eljárás nem támadható, de szerintem etikai szempontok alapján elvárható lett volna egybeszámítani a két építési munkát, csakhogy abban az esetben az értékhatár miatt már nyílt közbeszerzést kell kiírni, amelyben persze nem lehet előre lejátszani, hogy a szerződést biztosan a preferált Szkíta Építő Kft. kaphassa meg – mondja Tüttő Kata. – Az összes szerződést megvizsgálva kiderült, hogy az Építő.hu Kft.-t rendre meghívja a közbeszerzésekre az önkormányzat, ráadásul mindig a Szkíta Építővel párban, ám eddig ennek a vállalkozásnak még egyetlen kiírást sem sikerült nyernie. Akkor viszont mi indokolhatja ezt a töretlen bizalmat? Valójában arról lehet szó, hogy az Építő.hu Kft. vattacég csupán, a meghívásával formailag érvényessé tehetik az adott közbeszerzést, amit valójában előre leosztottak a Szkíta Építő Kft.-nek.

Hasonló történt egy 2013-as meghívásos közbeszerzés során is. Akkor két intézmény, egy bölcsőde és egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot két hét különbséggel. A bölcsődebővítést 149 619 182 forintért, az óvodabővítést 149 588 836 forintért csípte meg a győztes cég. A két pályázat egyben is kiírható lett volna, persze akkor már nyílt közbeszerzést kellett volna lefolytatni.

Az egybeszámítás elmaradását kifogásolja az ellenzéki képviselő a kerületi iskolák portaszolgálatainak megrendelése ügyében is. Ezt a közbeszerzést korábban rendre a Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. nyerte, 2014-ben a 11 hegyvidéki iskola portaszolgálatát 24 948 000 forintért vállalta cég. Ám tavaly kötelezően emelkedtek a rezsióradíjak, így a társaság 2015-ben már nem tudott ajánlatot adni a 25 milliós értékhatár alatt, azaz: nyílt közbeszerzést kellett volna kiírni. Ehelyett az önkormányzat kettébontotta egy általános iskolai és egy középiskolai csomagra a portaszolgálatra kiírt közbeszerzést, így maradhatott a meghívásos eljárás. Mindkettőt simán nyerte a régi ismerős, a Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. – a két kontraktus összértéke pedig meghaladta a 27 millió forintot. Tüttő szerint hiába választott kreatív megoldást a kerület, egyúttal, sajnos, ki is küszöbölte a versenyt.

Az önkormányzat nem lát problémát sem a fenti esetekkel, sem más hasonló eljárásokkal kapcsolatban. Mint írták, „vannak cégek vagy vállalkozások, amelyek több pályázatot is nyertek, míg más munkák esetében alulmaradtak. Olyan is előfordult, hogy egyes, azonos típusú munkáknál ugyanazokat a cégeket hívtuk meg több alkalommal is. Nyilván néhány sikertelen pályázat után azok a cégek, amelyek nem versenyképes árat adnak, nem indultak többet.” Az önkormányzat arra is felhívta figyelmünket, hogy azok a társaságok, amelyek egyébként gyakran nyertek a kerületi meghívásos eljárásokban, „számos alkalommal viszont veszítettek az árversenyben, olyankor is, amikor más, új cégeket hívtak meg”.

Akadt azonban olyan közbeszerzés is, amely Tüttő Kata szerint bizonyosan jogsértő. Azt állítja ugyanis, hogy néhány közbeszerzésen a két szomszédos kerület, az I. és a XII. együttműködve játssza ki a versenyeztetési szabályokat. Ilyenek például az I. kerületi épülettakarításra, valamint a XII. kerületi épület-karbantartásra kiírt pályázatok, amelyekre 2015-ben mindkét kerületben ugyanazt a három céget hívták meg: a 3R Kft.-t, a Regnum-Trend Bau Kft.-t, valamint a VI-ASZ Bt.-t. A korábbi évekhez hasonlóan a Hegyvidéken tavaly is a 3R futott be (ennek a cégnek a karbantartás a fő profilja), a budavári önkormányzat – csakúgy, mint az elmúlt években – a Regnum-Trend Bau Kft.-vel szerződött (ennek a cégnek a takarítás a fő tevékenységi köre), míg a VI-ASZ Bt. mindkét kerületben mindkét pályázaton alulmaradt.

Mindez számos kérdést vet fel. Például azt, miért hívta meg a versenybe mindkét önkormányzat azt a VI-ASZ Bt-t., amelyik nyilvánvalóan alkalmatlan a karbantartásra és a takarításra is. (Egyetlen főt foglalkoztat, évi kétmillió forint a teljes árbevétele, fő profilja pedig a villanyszerelés, miközben a feladat a Hegyvidéken például 1400 lakás és 500 egyéb ingatlan karbantartására vonatkozik.) Tüttő Kata szerint ennek csak akkor van értelme, ha a két önkormányzat összejátszik, és az előre kiszemelt nyertesük mellé tudatosan hívnak meg két töltelékcéget a zárt pályázatra.

Az önkormányzat szerint Tüttő Kata valótlanságot állít, mert „semmilyen munka esetében nem volt egyeztetés más önkormányzatokkal, azok képviselőivel vagy cégeivel”. A 3R Kft. például több évtizede kapcsolatban van a Hegyvidékkel, a sikerük „mindig attól függ, hogy milyen árat adnak vagy adtak egy adott eljárásban. Előfordult, hogy ugyanazokat a cégeket hívták meg melléjük egy eljárás során, de olyan is, hogy teljesen különbözőeket” – írták, hozzátéve, hogy a kerületi pályázatokon a 3R Kft. hol nyert, hol meg veszített. A VI-ASZ Bt.-ről pedig azt közölték, hogy csak erre az egy pályázatra hívták meg. (Ehhez képest a Közbeszerzési Értesítő szerint 2013-ban és 2015-ben is kapott meghívást a minicég.)

Megkérdeztük az MSZP-s politikust: ha jogszabálysértőnek találta az ügyet, miért nem tett feljelentést?

– Látva azt a szerencsétlenkedést, amit a nyomozó hatóságok az V. kerületi ingatlanmutyival kapcsolatban műveltek, nem láttam értelmét a büntetőfeljelentésnek. Egyébként megpróbáltam én házon belül tisztázni a dolgokat, ezért kezdeményeztem belső ellenőrzési vizsgálatot a közbeszerzésekkel kapcsolatban, ám a kormánypárti többség a testületi ülésen leszavazta az indítványomat – mondta Tüttő Kata.