2018/31 Európára fel!­

A harmadik kétharmad birtokában a miniszterelnök többé nem elégszik meg a nemzeti együttműködési rendszer magyarországi elmélyítésével, tekintetét Európára veti. Arra számít, hogy egy újabb, még szélsőségesebb bevándorlásellenes kampánnyal elvbarátai a 2019-es EP-választáson az eddiginél erősebb pozíciókhoz jutnak kontinensszerte...

2018. augusztus 1., 09:50

Szerző:

Európára fel!

A harmadik kétharmad birtokában a miniszterelnök többé nem elégszik meg a nemzeti együttműködési rendszer magyarországi elmélyítésével, tekintetét Európára veti. Arra számít, hogy egy újabb, még szélsőségesebb bevándorlásellenes kampánnyal elvbarátai a 2019-es EP-választáson az eddiginél erősebb pozíciókhoz jutnak kontinensszerte, a Fidesz képviselői nagyobb súllyal bírnak majd a brüsszeli néppárti frakcióban, mindezzel pedig bebiztosítható a NER fenntartásához nélkülözhetetlen újabb európai pénzek megszerzése. Ideológiai

Lapozzon bele!

terjeszkedésében, a liberális demokrácia aláaknázásában várhatóan Orbán szövetségese lesz Stephen Bannon, Trump elnök egykori tanácsadója és annak új mozgalma, amely bevallottan arra készül, hogy populista-nacionalista szervezeteket karoljon fel, befolyásolva ezzel egyes országok belpolitikai folyamatait; tehát éppen azt készül tenni, amivel Orbán vádolja Soros Györgyöt. Orbán a 2030-ig szóló iránymutatásait az évente szokásos tusványosi fellépésén osztotta meg híveivel. A kinyilatkoztatást kísérő erdélyi, kormánypárti dzsemborin felvonult jóformán a NER teljes elitje, és megmutatta magát a megtépázott ellenzék néhány fontosnak számító politikusa, akikről itt is kiderült, nem jelentenek veszélyt Orbán rendszerére. Parászka Boróka helyszíni riportjából kiderül, hogy idén a botrány és a katarzis is elmaradt Tusványoson, amely a tudósító szerint az idén meglehetősen fáradt, kopott és sáros volt. Összeállításunkban azzal is foglalkozunk, miként lehetne kiszabadulni a csaknem egy évtizede téves stratégiákra épülő ellenzéki politika fogságából annak érdekében, hogy a demokrácia iránt elkötelezett állampolgárok a siker reményében küzdhessenek a tekintélyelvű rezsimmel szemben.

Tömegesen buknak a felperesek

Az idén sokkal kevesebb polgári peres kereset érkezett a bíróságokra, mint a korábbi években. Ráadásul a statisztikában befejezettként számon tartott ügyeknek több mint a harmada valójában el sem kezdődött, pontosabban úgy ért véget, hogy a bíróságok – ilyen-olyan formai hibákra hivatkozva – visszautasították a perindítási kérelmeket. Az arány várhatóan romlik majd, mert a kérelmek többségének esetében még nem járt le a három hónapos visszautasítási határidő. Az új Polgári perrendtartás (Pp.) bevezetésétől a törvényhozó az ügyintézés gyorsulását várta. Egyelőre hiába. A jogi szakmában viszont általános a meggyőződés, hogy az új szabályok olyan komoly akadályokat gördítenek a perindítás elé, hogy az veszélyezteti az állampolgárok jogérvényesítéshez és tisztességes bírói eljáráshoz fűződő jogát.

Vihar előtti csend

A tavalyihoz képest szinte alig változott a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya, illetve a ponthatárok alakulásában sincsenek túl nagy eltérések az előző évhez viszonyítva – ezek a következtetések vonhatók le a múlt hét közepén nyilvánosságra hozott ponthatárokból. Illetve még valami: hamarosan nagy baj lesz.

A Galícia-valóság

Ha az utazó Kassa irányából lépi át a szlovák–lengyel határt, hamarosan tudatják vele az emléktáblák, a múzeumi kiállítások, hogy a magyar úton halad. Valaha itt szállították a két ország között a kereskedők a legtöbb portékát, kiváltképp a tokaji bort. De jártak ezen az úton menekülők, politikai száműzöttek és más hasonló, bizonytalan egzisztenciájú migránsok. Az egykori Galícia ezen darabja ma Lengyelország délkeleti csücske, a tizenhat vajdaságból a legkevésbé fejlett Podkarpackie. Itt mindig a nacionalista jobboldalra szavaznak.

A szép beszéd és a kungfu

Illés Györgyi színész, húsz évig volt a Katona József Színház tagja, majd beszédtechnikát tanított a színművészetin és a Zeneakadémián. Azt mondja, ha nem lettek volna annak idején súlyos beszédzavarai, ma nem lenne beszédtanár. Saját módszereivel megreformálta a hazai beszédtechnika oktatását, de gyakran úgy érezte, a szép beszéd elsajátítása a civileknek fontosabb, mint a színészeknek. Nemrég jelent meg Kezdők és hadarók című könyve, amelyben saját módszereiről és önmagáról is ír. Úgy véli, a beszédhibák mögött mindig kimutatható valamilyen pszichés elakadás is, ezért a kommunikáció fejlesztése önismereti út is. Illés Györgyi ma már önállóan dolgozik az általa alapított Beszédcentrumban, főleg vállalatvezetők és politikusok keresik fel.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.