A kelet-európaiság lelkiismereti kérdés

2020. december 9., 06:00

Szerző:

Ennek a könyvnek az esetében elég korán eldőlt, hogy mi a címe, és akkor az ember már úgy is ír, hogy ez a nagyon erős hívószó mint egy vörös vészjelzés a fejében, folyton csöng – mondta Haza című regényéről Tompa Andrea író a profán és világi nézőpontot összehangoló Asztali beszélgetések sorozat vendégeként. Az online dispután hozzátette: az érdekelte, mit tud kezdeni ezzel az agyonhasznált fogalommal a könyv. „Hogyan tud az ércbe öntött, iszonyú kemény elvárásokat megfogalmazó, általában férfiaknak tulajdonított viselkedésmódok, attitűdök és filozófiák helyett valami sokkal képlékenyebbet, lágyabbat kínálni, amiben sokan helyet találhatnak.”

A kolozsvári születésű, de harminc éve a magyar fővárosban élő Tompa regényében az írásból élő főhősnőt és többek között a Fiú elnevezésű szereplőt is végigvezeti a haza fogalmának és keresésének problémakörén, miközben az elvándorlás, valamint az anyanyelv és választott nyelv kettősségével is foglalkozik. Tompa beszélgetőtársa Szabó B. András evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója arról beszélt, sokféle olvasata lehet ennek a regénynek; nem jelent kihívást, „teológiai, egyházzal kapcsolatos vonulatokat találni” benne, másrészről olyan finom, érzékeny hazaértelmezést kínál, mint amilyet a teológia ad. Galambos Ádám evangélikus teológus, a disputa moderátora szerint a haza provokatív fogalom, amelyet minden létező irányban kisajátítottak már. A beszélgetés mindhárom résztvevője egyetértett abban, hogy a regény éppen ezektől a prekoncepcióktól szabadítja meg az olvasót, visszavezetve a haza fogalmának úgymond eredeti, legalábbis pártpolitikától semleges terébe.

Tompa felidézte Kukorelly Endre író szavait, miszerint a kelet-európaiság lelkiismereti kérdés, mert „ha elmész, megbánod, ha maradsz, megbánod”. Hozzátette: habár számára a dán tengerpart és egészséges mértékig a napsütés hívogató, de nem tervezi elhagyni Magyarországot, viszont a negyedik regényében éppen azt vizsgálta, hogy mikor fogy el annyira a levegő az egyén körül, hogy döntenie kelljen távozásról vagy maradásról. / Mészáros Márton

(Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája)

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál.