Szijjártónál kimaradt a vasárnap reggeli nyugtató futóedzés: nekiment az ENSZ-főtitkárnak, s belengette Magyarország kivonulását bizonyos tárgyalásokról
A tartalmi kérdéseken túl komoly legitimációs problémákat is felvet António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozata – állt elő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Az ENSZ-főtitkár ugyanis a nyilatkozatában lehetőségnek nevezte a migrációt, hiszen erősíti a gazdasági növekedést, csökkenti az egyenlőtlenségeket és összeköti a különböző társadalmakat.
Na, ezen annyira elszakadt a cérna Szijjártónál, hogy azt mondta, ez azért vet fel legitimációs problémákat, mert a világszervezetben éppen most foglalkoznak azokkal az irányelvekkel, amelyek mentén a későbbiekben kezelnék a migrációt.
„Megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy egy ilyen vitát megelőlegezve a főtitkár gyakorlatilag eredményt hirdet úgy, hogy egyébként világosan tisztában lehet azzal a ténnyel, hogy ebben a kérdésben semmilyen módon sem élvezi a tagállamoknak egyöntetű egyetértését" – hangsúlyozta. Hozzátette, így
felmerül a kérdés, egyáltalán érdemes-e részt venni ezeken a tárgyalásokon.
„Ha úgy fogjuk látni, hogy a véleményünket ebben a rendkívül fontos kérdésben a jövőben is figyelmen kívül hagyják, akkor annak a megfontolását javaslom majd a kormánynak, tekintsük át, hogy ezeken a tárgyalásokon van-e értelme részt venni" – mondta Szijjátó.
Emlékeztetőül: Magyarország csaknem 63 évvel ezelőtt, 1955 decemberében nyert felvételt az Egyesült Nemzetek közé. Magyarország ENSZ-tagságának kezdeti éveit alapjaiban határozta meg az 1956 októberi forradalmat követő szovjet katonai beavatkozás, amely azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Közgyűlés napirendjére került.
A magyarországi események kivizsgálására a Közgyűlés 1957. január 10-én különbizottságot hozott létre. A tárgyalásoknak hangsúlyos része volt annak a több százezer magyar politikai üldözöttnek az emberséges körülmények között való befogadása is, akik az '56-os forradalmat követően menekültek, illetve vándoroltak el Magyarország területéről. Az ezt követő években a „magyar kérdés” folyamatosan szerepelt az ENSZ különböző fórumainak napirendjén, amíg a Kádár-rendszer konszolidációját követően a Különbizottság 1962-ben le nem zárta tevékenységét.
