„Nem életszerű, hogy ilyen jellegű hibák egymás mellett keletkezzenek egy informatikai rendszerben”

– állítja az IT-szakértő a furcsa szavazóköri esetek kapcsán.

2018. április 11., 11:22

Szerző:

Össze kell vetni szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyveket az informatikai rendszerben rögzített adatokkal – állítja Tordai Csaba alkotmányjogász, aki óva int az elhamarkodott következtetésektől. Úgy véli, amíg ezt a munkát nem végzik el, felesleges újraszámolást követelni, ahogyan azt a DK, az LMP és a Jobbik is teszi. A 168 Óra által megkérdezett informatikai szakértő szerint viszont nem életszerű, hogy olyan hibák egyszerre keletkezzenek az informatika rendszerben, mint amilyenekre a mostani választás során derült fény.

- A matematkai „zajok” tipikus velejáró jelenségei annak, amikor egy több összetevős adatbázist utólag módosítanak. Lehet rájuk külön-külön magyarázatot találni, de nem életszerű, hogy ilyen jellegű hibák egymás mellett keletkezzenek egy informatikai rendszerben

- állítja a 168 Óra által megkérdezett, névtelenséget kérő informatikai rendszerekkel foglalkozó szakértő.

Lapunk is beszámolt róla, hogy egy bajai férfi rendkívül furcsának találta, hogy a szavazókörében az eredmény szerint senki nem szavazott az MSZP-P listára, miközben például ő is rájuk adta a voksát. Eközben az Index arról írt, hogy egy baranyai szavazókörben, Bogdásán 136-an szavaztak, az urnában viszont csak 111 szavazólapot és 25-tel több listás szavazatot találtak. A portál szerint az történhetett, hogy 25 roma nemzetiségi szavazónak egyéni helyett véletlenül listás szavazólapot adtak. Több olyan szavazókör van, ahol nagyon magas lett az érvénytelen szavazatok száma. „Ömlenek hozzánk az olvasói észrevételek, 20-30 százaléknyi érvénytelen voksot mutatva szavazókörönként” – írja a portál. 

Az IT-szakértő szerint ha egy például egy hacker egy több tényezős adatbázist módosít, hiába figyel az eredő egyenlegre (vagyis, hogy stimmeljen a 100 százalék a végén), nagyon intuitívnak kell lennie ahhoz, hogy az életszerű összefüggéseken nem bukjon el a dolog. Ő azt állítja, megoldaná a problémát és megnyugtatóan rendezné a félreértéseket, ha a szavazólapokat és a jegyzőkönyveket összevetnék egymással. Ez azért nehéz, mert az NVI informatikai rendszere összeomlott a parlamenti választások napján, a jegyzőkönvekhez pedig várhatóan csak szombaton lehet majd hozzáférni.

Fotó: Kökényesi Gábor

Tordai – a Bajna-kormány államtitkára – a Facebookon azt írta, a szavazatszámláló bizottságokban rendszerszinten és tömegesen csalni a lehetetlenséggel határos. Úgy véli, ötvenezer embert kellene beavatni a csalásba, ami pedig garantálja azt, hogy a dolog kiderül. Ő is arra hívja fel a figyelmet, hogy szavazatszámlálásról készített jegyzőkönyv informatikai feldolgozása során elvileg előfordulhat csalás, nem is kell hozzá széles körben beavatni embereket. Ami ezt szerinte valószerűtlenné teszi, hogy könnyű lebukni, a papíralapú jegyzőkönyvekkel összevethetőek az informatikai rendszerben rögzített adatok, és ha eltérés van, arra menthetetlenül fény derül.

Tordai úgy véli, két dolgot lehet tenni. Az egyik, hogy a papíralapú szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyveket össze kell vetni az informatikai rendszerben rögzített adatokkal, valamint az informatikai rendszerben rögzített adatokban olyan mintázatokat keresni, amelyek nem magyarázhatóak, és ezeket darabra ki kell elemezni.

Az alkotmányjogász szerint addig felesleges újraszámlálást követelni, amíg ez a munkát nem végezték el. Szerinte a hibák egy része egyszerű adminisztratív tévedésből is fakadhat. A kipróbált választási irodai emberek egy jelentős része átkerült a járási hivatalokhoz, és sokszor nem gyakorlott, kevésbé terhelhető emberek tolták végig az adatrögzítést.„Nem jó, hogy történt ilyen, de amíg ennek a száma tíz alatt marad, addig szervezett csalást kiáltani badarság” – állítja az alkotmányjogász.

Az IT-szakértő szerint is lehet külön-külön magyarázni a hibákat akár úgy, ahogyan Tordai teszi, de – ismételte meg – összességében akkor nem életszerű, hogy ezek ilyen szerteágazó módon egyszerre keletkeznek.

A mai általános adatrögzítő informatikai rendszerek ennél pontosabban tudják rögzíteni és kiiktatni az ilyen jellegű emberi hibákat. Pont ebből a célból készültek.