Lázár nem ereszti a Heinekent

A magyar kormány és a magyar parlamenti képviselők kötelessége, hogy megvédjenek minden magyar vállalkozást egy nagy multinacionális vállalkozástól, amely a hatalmát fitogtatja – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön.

2017. március 23., 16:57

Lázár János úgy fogalmazott: „Dávid és Góliát harca zajlik”, a Heineken visszaél az erejével és a hatalmával, és azt a kormány nem hagyhatja, hogy egy nagy cég a magyar érdek sérelmére tegye ezt.

Hozzátette: azt akarjuk, hogy minden magyar vállalkozás, határon innen és határon túl, érzékelje és tudja azt, hogy érdekei nem sérülhetnek következmények nélkül.

Szomorúnak nevezte, hogy a Heineken március 17-én megtámadta az EU törvényszékén az európai uniós védjegyet, és azt kérte, az Igazi Csíki Sört gyártó cég tulajdonosának tiltsák meg ezen elnevezés használatát. Emlékeztetett arra, két jogvita zajlott az ügyben: az egyik Romániában, a másik Brüsszelben; Romániában a Heineken nyert, Brüsszelben, az európai védjegyvitában a Csíki Sör.

A miniszter szerint „aránytalan a Heineken politikája”, „ágyúval lő egy verébre”, az Igazi Csíki Sör sem Magyarországon, sem Romániában, Erdélyben semmiféle gazdasági érdeksérelmet nem okoz a Heinekennek. Reméli – folytatta –, hogy a Heinekennek megjön az esze és megállapodik az Igazi Csíki Sörrel az élni és élni hagyni elv jegyében.

A csillagot sem hagyják


Az ügy másik megközelítéséről elmondta, a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát tiltó jogszabállyal a szabad véleménynyilvánítás joga nem sérül. Úgy folytatta, különbséget szeretnének tenni a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog és a kereskedelmi szólásszabadság joga között, a kereskedelemben az emberi méltóság fontosabb.

Jelezte, a törvényjavaslattal kapcsolatban előterjesztő társaival nyitottak a vitára, a javaslat benyújtását a miniszterelnök is támogatta, most pedig egy három hónapos uniós kodifikáció következik, amely még három hónappal meghosszabbítható.

Megjegyezte, az elmúlt években megváltozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata: új irányt szabtak a tiltott önkényuralmi jelképek alkalmazásával kapcsolatban a kereskedelmi és védjegyvitákban.

Fotó: MTI / Soós Lajos

Kifejtette: 2011-ben egy angol parfümgyártó cég kérte, hogy a Szovjetunió címerét és politikai szimbólumait használhassa forgalomba hozható védjegyként. A bíróság ezt elutasította, mert Lettországban és Magyarországon az emberek érzékenységét sértené egy kommunista hatalom szimbólumának alkalmazása – részletezte.

Lázár János kitért arra is, nem gondolja, hogy a Heineken 1951 és az kilencvenes évek között véletlenül cserélte le a vörös csillagot fehérre.

Elmondta, az ügyről a parlament mellett szó volt a kormányülésen is.

A miniszter közölte azt is: csütörtök délután Csíkszeredába utazik, ahol találkozik az Igazi Csíki Sört gyártó cég tulajdonosával. Úgy fogalmazott: a magyar kormány segítségét kell felajánlania a kialakult helyzetben.

A kilenc évfolyamos általános iskolára vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, az oktatási államtitkár a terveket a köznevelési kerekasztallal, szakemberekkel vitatja meg. Az elképzelések szerint a plusz évfolyam az óvoda és az első osztály közé illeszkedne, de a részleteket még nem dolgozták ki, a szakmai egyeztetés függvényében valósíthatók meg – magyarázta, megjegyezve: leghamarabb a 2018/2019-es tanévben vezethetik be, felmenő rendszerben.

Költekezési vb


A vizes-világbajnokság, a Duna Aréna költségeivel kapcsolatban Lázár János kérdésre beszélt arról, hogy Magyarországon nagy időbeli különbség van egy beruházás eldöntése, megtervezése és megépítése között. Az önmagában, hogy a beruházás megvalósulása, egy közbeszerzés drágább, mint amennyi a tervezéskor volt, nem jelent semmiféle visszaélést vagy korrupciót – hangsúlyozta. Hozzátette: a Duna Arénánál 38 milliárd forintra becsülték a költségeket a beruházás elindításakor, a beérkező legolcsóbb ajánlat összeg nem haladta meg ezt 15 százalékkal.

(Az eredeti tervek és kormányhatározat szerint egyébként az uszoda nyolcmilliárdba került volna, a rendezés teljes költsége pedig 14,7 milliárd. Ehhez ráadásul fantasztikus látványtervek is készültek. Mint azt később Fürjes Balázs kormánybiztos elismerte, azokat a terveket egy percig sem gondolták komolyan, csak blöff volt. A sokkal hétköznapibb épület került végül 49 milliárdba, a teljes rendezési költség meg már elhagyta a százmilliárdot.)

Arra a kérdésre, hogy a hírek szerint a szervezők a Rolling Stonest tervezik elhívni a vizes-vb nyitóünnepségére, Lázár János közölte, a kormány ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, a kormány politikai döntéseket hoz. A szervezőbizottságé az a feladat, hogy eldöntse, milyen lesz a megnyitó- és a záróünnepség – közölte. Hozzátette: az úszó-világbajnokság lehetőséget teremthet arra, hogy az átlagot meghaladó figyelem irányuljon Budapestre, ha ezt kihasználják országmarketingként, az jó dolog.

Gyanús neki az Index


Egy, az Indexen megjelent, egy volt titkosszolgálati tiszttel készült interjú kapcsán arról beszélt, nem tudja nem figyelembe venni, hogy a portálon rendszeresen jelennek meg bizonyos újságírók tollaiból titkosszolgálatokkal kapcsolatos információk. Szerinte ez nem véletlen, és véleménye szerint ezek a cikkek „koncepciózusak”, „egy bizonyos beállításból fordítják le az eseményeket”. Nem tudom, mi van mögötte, de nem tartom véletlennek – fogalmazott.

Elfogadhatatlan ítélet


Elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak tartja azt a strasbourgi bírósági ítéletet, amely elmarasztalta Magyarországot két bangladesi kiutasítása miatt. A kormány fellebbezést nyújt be a döntés ellen. Közölte: Magyarország a szuverenitás megerősítésének elve alapján ragaszkodik ahhoz, hogy maga döntsön a befogadásról, illetve a kiutasításról. Az emberi jogi bíróság álláspontja azonban az, hogy ne a magyarok mondják meg, ki élhet Magyarországon, hanem majd a Magyar Helsinki Bizottság, amely a két bangladesit képviselte, javaslata alapján a strasbourgi bíróság eldönti – kommentálta az ítéletet Lázár János. (A per persze nem erről szólt, hanem a bánásmódról.)

A bírósági döntésnek azt a részét is kifogásolta, amelynek értelmében Szerbiában, Macedóniában, Görögországban és Törökországban nem garantálják a migránsok emberi jogait. Ez szerinte értelmezhetetlen, ellentétes azzal az európai tanácsi döntéssel is, amely szerint Görögországba és Törökországba is kell visszavinni illegális bevándorlókat.

A kormány dolgozik


A nemzeti buszgyártási programról szólva elmondta: 2019-ig a magyar állam és cégei 1869 magyar gyártású autóbuszt vásárolnak, így három év alatt – hazai járművekkel, összesen 36 milliárd forintból – érdemben megújul az állami tulajdonban lévő buszállomány.

A szintén megtárgyalt acéliparról azt közölte: állami segítségre van szükség ahhoz, hogy a jelenleg kétszereplős hazai acélgyártás – amely körülbelül ötezer embert foglalkoztat – bővülhessen.

A kormány döntött arról – folytatta–, hogy nemcsak átmenetileg költözik a XI. kerületi Karolina útra, a volt ortopédiai klinika helyére az Országos Sportegészségügyi Intézet, hanem hosszú távon is ott működik majd.

A budapesti olimpiai pályázat pénzügyi lezárásával kapcsolatban úgy határozott a kabinet, hogy az előkészületekre szánt 19,1 milliárd forintból fel nem használt 12,6 milliárdot vissza kell utalni a központi költségvetésbe, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t pedig felszámolják.

Döntöttek arról is, hogy béremelés lesz a vízügyi ágazatban, és jelezte: a védőnők bérezésének felülvizsgálatára is készek.

A kormánydöntéseket ismertetve Lázár János azt is tudatta: a gyermekekre, a nőkre és az aktív munkaképes korúakra fókuszáló népegészségügyi szűrőprogramok – emlő-, méhnyak-, vastag- és végbélszűrések, valamint a keringési rendszer megbetegedéseivel kapcsolatos szűrések – indulnak még az idén. Ehhez húsz speciális szűrőbuszt vásárolnak, amelyből tízben mammográfiás szűrést végeznek majd.

Éger István orvosi kamarai elnöknek a kormányfőhöz címzett levelére úgy reagált: lát lehetőséget arra, hogy a háziorvosoknak folyósított havi többlettámogatás rendszeres legyen.

A kormánydöntéseket ismertetve végül azt is elmondta, plusz 18 milliárd forintot biztosítottak az Eger és M3-as autópálya közötti gyorsforgalmi út bővítésére, egy másik döntéssel pedig kiírnak egy 16 milliárd forintos EU-s fejlesztési programot a halászoknak.

A tao-pénzek nyilvánossága ügyében hozott bírósági ítéletre a miniszter úgy reagált: fenntartják, hogy a tao-pénz nem közpénz. Közölte: a jogi helyzetet tisztázni kell, ezért a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért.

A Pető intézet konduktorainak a tárcavezető azt ígérte: heteken belül kijavítják a bérezésükkel kapcsolatos adminisztrációs hibát, amely miatt kevesebb fizetést kapnak.

A tájékoztatón Lázár János a kormány nevében együttérzését fejezte ki a brit népnek a szerdai londoni merénylet miatt, valamint a veronai buszbaleset szerdán elhunyt sérültje hozzátartozóinak.

(MTI)

2024. május 1., 13:07

Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.