Ki lesz a Soros? – A magyarok bő harmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus | Netrix Media Systems

Ki lesz a Soros? – A magyarok bő harmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus

2018. május 25. 11:13 - szerző: Kökényesi Gábor

Az antiszemita előítéletek gyakoriságát és annak erősségét vizsgáló kutatás szerint az antiszemitizmus összességében csekély mértékben nőtt Magyarországon, azonban arányaiban emelkedett a szélsőséges antiszemiták száma – derül ki a Medián Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készített felméréséből. Látványosan nőtt a kognitív antiszemitizmus, vagyis a tévhitek és összeesküvés-elméletek elfogadása, a kiugrás jellemzően a baloldalon tapasztalható.

A zsidóság „túlzott” vagy „veszélyes” befolyásával kapcsolatos tévhitekre vonatkozó kijelentések a lakosság harmadának-negyedének egyetértésével találkoztak, és tízből három válaszadó még a numerus clausus szellemét idéző állításra is rábólintott.

Összefoglalóan elmondható, hogy a társadalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, negyedére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. A nem antiszemiták aránya fokozatosan csökken, a válaszok alapján antiszemitának bizonyuló válaszadók száma évről évre nő.

Azt is vizsgálták, hogy mennyire foglalkoztatják a választópolgárokat a zsidósággal kapcsolatos ügyek. Megállapítható, hogy a hírek kevesebb mint 2 százaléka érintette egyáltalán a zsidóságot, és ezek sem érték el a lakosság minimális ingerküszöbét sem. Meglepő viszont, hogy Soros György és a zsidóság fogalmának kapcsolatát vizsgáló kérdésre – mely az idén először került a kérdések közé – a válaszadók mindössze 2 százaléka asszociált egyikről a másikra, viszont lényegesen többen voltak azok, akik közvetetten kapcsolták össze a kettőt, és sokkal nagyobb valószínűséggel (62 százalékban) említették Sorost negatív kontextusban azok, akik a többi válaszuk alapján antiszemitának bizonyultak.

2017-ben 37 antiszemita bűncselekményt regisztráltak.

A kutatást megrendelő Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta monitorozza a hazai antiszemita gyűlöletcselekményeket. Nemrég kiadott 2017-es éves jelentésükben megállapították, hogy a 2017-ben csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2015-ben 52 ilyen estet regisztráltak, tavaly ez a szám 37 volt. Ezek a rongálással elkövetett antiszemita gyűlölet-bűncselekmények, illetve gyűlöletbeszédek csoportjába tartoztak. Az már kevésbé pozitív hír, hogy a regisztrált esetek több mint felében, 21 esetben az elkövetők többsége ismeretlen maradt.

Szalai Kálmán, a TEV titkára ismerteti a kutatás eredményeit és tanulságait: